Az integrált hulladékgazdálkodási rendszer létrehozásának teljes költsége áfástól 190,5 millió lej volt
Fotó: Gergely Imre
Kifogások, peres eljárás, érdekek, eltérő számítások, jogszabályi változások és bürokrácia – ezek mind olyan akadályok, amelyek az eltelt években bukkantak fel a Hargita megyei integrált hulladékgazdálkodási rendszer létrehozásának útjában. Nemcsak az érték, hanem a várható bevételek miatt is számít nagy falatnak a rendszer, amelyből több szolgáltató is ki akarja hasítani majd a maga részét.
2021. február 24., 08:542021. február 24., 08:54
2021. február 24., 11:512021. február 24., 11:51
Öt évvel ezelőtt, 2016-ban adták át rendeltetésének a gyergyóremetei hulladékgazdálkodási központot, amely az európai uniós támogatással kiépülő Hargita megyei hulladékgazdálkodási rendszer által begyűjtött szemét „otthona” lesz.
Meghiúsult a Gyergyóremetén öt éve átadott Hargita megyei regionális hulladéklerakó működtetésére kiírt közbeszerzés, így elölről kell kezdeni a folyamatot. Borboly Csaba még megközelítőleg sem mer jóslatokba bocsátkozni arra vonatkozóan, hogy mikor indulhat el a tevékenység a létesítménynél.
Zólya László geológus mérnök, a Hargita Megyei Integrált Hulladékgazdálkodási Egyesület szakembere, akivel az elmúlt öt év történéseit tekintettük át, emlékeztetett, hogy
Abban a pillanatban még nem készültek el a rendszer részeiként az átrakó állomások, és különösen a korondi létesítmény miatt indult perek fékezték a folyamatot, az ottani építkezést. Ezek az átrakó állomás elhelyezkedését, lakóházakhoz való közelségét kifogásolták. Erről Zólya azt mondta, hogy
„Nem kevés munka és sok idő után sikerült áttetetni a Hargita megyei projekt befejezésének finanszírozását a következő, Nagy Infrastruktúra Operatív Program (POIM) finanszírozási ciklusba” – említette.
Egy másik akadályt a tervezett hulladékmennyiség és a valóság közötti eltérések jelentettek.
„Az ország több megyéjében a megyei önkormányzatok peres ügyekbe keveredtek a nyertes szolgáltatókkal, mert nem tudták a kiírt hulladékmennyiségeket biztosítani. Mi el akartuk kerülni az ilyen helyzetet, és évek során érveltünk azért, hogy a Környezetvédelmi Minisztérium értsen egyet azzal, hogy a valós, mért mennyiségekkel írjuk ki a közbeszerzéseket. Ezt a más megyék által is szorgalmazott elvárás 2018-ban talált meghallgatásra” – részletezte.
Elmondta azt is, hogy az elmúlt öt évben a 2015-ben létező jogszabályokon – a hulladékgazdálkodás folyamatos jobbításának szándékával –
„Ezek voltak a fő okai a közbeszerzési folyamatok elindítása késleltetésének. Nem szeretnénk, ha Hargita Megye Tanácsának előre látható és kivédhető dolgok miatt kellene pereskednie” – érvelt a szakember. Azt is megkérdeztük, mi volt a szerepe a folyamatban a megbízott tanácsadó cégnek. Mint elmondta, a cég szerződéses kötelezettsége volt a közbeszerzési dokumentumok előkészítése, és a megyei tanács segítése a közbeszerzések lebonyolításában. „Ennek a kötelességének eleget is tett, 2015 végén leadta a vállalt közbeszerzési anyagokat. Sőt, 2019-ben ismét leadta ezeket a dokumentumokat, amelyekben elvégzett egy sor javítást, amelyeket a menet közben változó törvényi szabályozás megkövetelt” – ismertette Zólya László.
A gyergyóremetei lerakó a rendszer központja. Még nem üzemel
Fotó: Gergely Imre
2019 decemberében jelentették be, hogy lezárult az európai uniós támogatású projekt során
„2020 elején jelent meg az a minisztériumi és világbanki ajánlás amely a differenciált árak bevezetését szorgalmazta.
Ez arról szól, hogy az »annyit fizess amennyit eldobsz« elv bevezetéséhez
Ez az utasítás azt jelentette, hogy az egész projekt költség-haszon számításait újra kellett végezni legalább három variánsban, modellezni kellett őket azért, hogy kiválaszthassuk a megyének legmegfelelőbbet. A közbeszerzési anyag ilyen irányú módosítása 2020 szeptemberében lett készen. Ettől kezdve indultak a bürokrácia malmai” – tért ki a további változásokra. A közbeszerzési anyaggal kapcsolatosan megjelent kifogásokra, kérdésekre is rákérdeztünk, amelyek alapján végül visszavonták a hulladéklerakó működtetésére idén januárban kiírt licitet. „Az a tény, hogy az összeállított anyag megfelelt a közbeszerzési dokumentációt ellenőrző hatóságok elvárásainak, azt jelenti, hogy eleget tett a kiírás törvényes előírásainak.
– válaszolta. A szakember nem említette, hogy melyik szolgáltatóra gondol, de korábban már az RDE Hargita jelezte, a megye mindhárom térségében pályázni fog a megyei hulladékgazdálkodási rendszer működtetésére, az Eco-Csík Kft. pedig szeretné megtartani jelenlegi szolgáltatási területét, illetve bővíteni azt.
A következő közbeszerzési eljárás kiírására Zólya szerint addig kell várni, amíg
Hogy ez mikor lesz, arra nincs becsült időpont, viszont addig,
Azért, mert az ott alkalmazott hulladékkezelési árak fogják befolyásolni a hulladék összegyűjtésének árait is.
– magyarázta. Azt is megtudtuk, a megyei hulladékgazdálkodási rendszer és a lerakó beüzemelésének határideje jelenleg 2023. december vége, mert akkor fejeződik be a POIM finanszírozási ciklus, és addig minden megyei hulladékgazdálkodási rendszernek működnie kell.
Közel 200 millió lejbe került
Az integrált hulladékgazdálkodási rendszer létrehozásának teljes költsége áfástól 190,5 millió lej volt, ebből az összegből a nem elszámolható részt, 36,6 millió lejt a Hargita Megyei Tanács biztosította. A beruházás során több év alatt nyolc szelektív hulladékgyűjtő udvar, két átrakó állomás, illetve Gyergyóremetén egy hulladékgazdálkodási központ épült lerakóval, komposztáló- és válogatóállomással, célgépekkel, ugyanakkor gyűjtőkonténereket is vásároltak.
Pénteken reggel elindult a sepsiszentgyörgyi elhelyezési központból az iskolába a 16 éves Koncz Anita Alexa, de oda már nem érkezett meg. A rendőrséggel kerestetik.
Néhány nap alatt szürkéről fekete színre változott a bálványosi Csiszárfüdő egyik medencéjének vize. A jelenség mögött álló okokról szakértők számoltak be a Székelyhonnak.
Állatállománya védelmében Románia aktiválta az uniós vészhelyzeti mechanizmusokat a ragadós száj- és körömfájás vírusának aggasztó európai terjedése miatt – jelentette be pénteken az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai szerint márciusban a higiéniai és kozmetikai szolgáltatások, a margarin, valamint a csatornázási és a köztisztasági szolgáltatások drágultak a legnagyobb mértékben a tavalyi harmadik hónaphoz képest.
Felerősödő szélre, havazásra és hóviharokra figyelmeztető újabb riasztásokat adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) a hegyvidéki területekre. Vasárnap reggelig szinte az egész országban számítani lehet havas esőre, jegesedésre.
Zuhanórepülésben van az amerikai dollár a nemzetközi piacokon péntek reggel. A román lejjel szemben a dollár tíz százalékot veszített azóta, hogy Donald Trump amerikai elnököt beiktatták az amerikai elnöki tisztségbe.
Januárhoz képest februárban 23 lejjel, azaz 0,4 százalékkal 5351 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Noha előre szólt a rendőrség, hogy fokozott közúti ellenőrzéseket végeznek a héten, ez mégsem hatott meg mindenkit.
Tánczos Barna csütörtök este azt nyilatkozta, jómaga tíz évvel ezelőtt jelentette ki először, hogy több mint tízezer medve él Romániában.
Összesen 40 személy ellen emeltek vádat az ügyészek a két halálos áldozatot és több sérültet követelő urziceni-i tömegverekedés ügyében.
3 hozzászólás