Életízű kenyér sül a búbos kemencében

Búbos kemence épül a Gyulafehérvári Caritas gyergyószentmiklósi székhelyének udvarán, a munkálat egy, a szervezet vidékfejlesztési ágazatának szervezésében zajló képzés keretében zajlik. A tanfolyam tizenegy résztvevője a háromszéki Kőröspatakról érkezett Kolozsi Attila irányításával sajátíthatja el a kemencerakás technológiáját.

„Szívesen adom át a szaktudásomat” – jelentette ki a fazekas mesterségű oktató, aki szakmája velejárójaként tanulta a kályha- és kemencerakás csínját-bínját. „Fizikailag elég nehéz munka, egy hétig reggeltől estig rakja az ember, eléggé oda kell figyelni a részletecskékre, de ha elkészül a kemence, nagy az elégtétel” – mondta. Reméli, az érzést átélhetik azok is, akik jelenleg tanulják a sütő építését, mint mondta, ebből a szakmából – ha nincs is túlfizetve – meg lehet élni, egy kemence elkészítéséért és a hozzávaló anyagokért 1400–1500 eurót fizetnek a megrendelők.

Élmény lehet a kenyérsütés

A szakembertől tudjuk, az évekig mellőzött szakma mostanság fellendülőben van, egyre többen építtetnek kemencét. „Sokan igénylik azt, hogy ne mikrohullámú sütővel, hanem természetes környezetben tudják elkészíteni az ételeiket. Az emberi életnek egy nagyon fontos pontja az, hogy függetlenedjen a vásárlói társadalomtól” – vélekedik Kolozsi Attila. „Az új, divatos elektromos kenyérsütővel ugyan hamar meg lehet sütni a kenyeret, de ott az történik, hogy berakom a lisztet, az élesztőt, a többi kelléket, a szerkezet morog, kortyog, s tulajdonképpen az emberi szem számára semmi sem történik. A kemencébe viszont be kell gyújtani, pattog a tűz, matatni kell a parázzsal, be kell dagasztani a kenyeret, be kell vetni, ki kell húzni, s ez a ceremónia egy élmény. Nem beszélve arról, hogy minőségében is másabb lesz az így készült kenyér, mert benne van az élet íze, szaga” – fejtette ki a kemence használatának előnyeit a szakember.

Kemenceépítés lóganéval, méhviasszal

Annak, aki a kemencerakás fortélyait szeretné megtanulni, elméleti tudásra, tapasztalatra egyaránt szüksége van. Ehhez kapnak alapot a tanfolyam résztvevői, akik kimondottan természetes anyagokat felhasználva építik meg a számos gyergyói elemet tartalmazó, hagyományos székelyföldi búbos kemencét. Kisbaconi cigánytéglával, agyaggal, homokkal, téglával, fával dolgoznak, a tapasztáshoz lóganét, a fa kezeléséhez méhviaszt használnak. „Egyből nem lehet rámutatni arra, hogy mitől lesz jó egy kemence, az egésznek a szerkezete, az elmélete ott kell legyen az ember fejében” – véli Kolozsi Attila, aki édesapja irányítása mellett építette meg élete első kemencéjét, jelenlegi tudásához pedig idős emberek útbaigazításai, szakkönyvek és hosszú évek tapasztalatai segítették.

A Caritas Varga Katalin utcai székházának udvarán épülő kemence közösségi célt fog szolgálni, ha kiszárad és beüzemelik, heti egy alkalommal, jelképes összeg ellenében használhatják a lakók. Igényüket személyesen vagy a 0266–364726-os telefonszámon kell majd bejelentsék – tudatják a caritasosok.