
Fotó: Pethő Melánia
Közösségi célt fog szolgálni az a kemence, melyet egy most zajló tanfolyam során építenek a Caritas gyergyószentmiklósi székhelyének udvarán. A kenyérsütésre, ételkészítésre alkalmas kemence hagyományos módszerrel épül, gyergyói elemeket is tartalmaz.
2013. június 13., 08:592013. június 13., 08:59
2013. június 13., 20:042013. június 13., 20:04
Búbos kemence épül a Gyulafehérvári Caritas gyergyószentmiklósi székhelyének udvarán, a munkálat egy, a szervezet vidékfejlesztési ágazatának szervezésében zajló képzés keretében zajlik. A tanfolyam tizenegy résztvevője a háromszéki Kőröspatakról érkezett Kolozsi Attila irányításával sajátíthatja el a kemencerakás technológiáját.
„Szívesen adom át a szaktudásomat” – jelentette ki a fazekas mesterségű oktató, aki szakmája velejárójaként tanulta a kályha- és kemencerakás csínját-bínját. „Fizikailag elég nehéz munka, egy hétig reggeltől estig rakja az ember, eléggé oda kell figyelni a részletecskékre, de ha elkészül a kemence, nagy az elégtétel” – mondta. Reméli, az érzést átélhetik azok is, akik jelenleg tanulják a sütő építését, mint mondta, ebből a szakmából – ha nincs is túlfizetve – meg lehet élni, egy kemence elkészítéséért és a hozzávaló anyagokért 1400–1500 eurót fizetnek a megrendelők.
Élmény lehet a kenyérsütés
A szakembertől tudjuk, az évekig mellőzött szakma mostanság fellendülőben van, egyre többen építtetnek kemencét. „Sokan igénylik azt, hogy ne mikrohullámú sütővel, hanem természetes környezetben tudják elkészíteni az ételeiket. Az emberi életnek egy nagyon fontos pontja az, hogy függetlenedjen a vásárlói társadalomtól” – vélekedik Kolozsi Attila. „Az új, divatos elektromos kenyérsütővel ugyan hamar meg lehet sütni a kenyeret, de ott az történik, hogy berakom a lisztet, az élesztőt, a többi kelléket, a szerkezet morog, kortyog, s tulajdonképpen az emberi szem számára semmi sem történik. A kemencébe viszont be kell gyújtani, pattog a tűz, matatni kell a parázzsal, be kell dagasztani a kenyeret, be kell vetni, ki kell húzni, s ez a ceremónia egy élmény. Nem beszélve arról, hogy minőségében is másabb lesz az így készült kenyér, mert benne van az élet íze, szaga” – fejtette ki a kemence használatának előnyeit a szakember.
Kemenceépítés lóganéval, méhviasszal
Annak, aki a kemencerakás fortélyait szeretné megtanulni, elméleti tudásra, tapasztalatra egyaránt szüksége van. Ehhez kapnak alapot a tanfolyam résztvevői, akik kimondottan természetes anyagokat felhasználva építik meg a számos gyergyói elemet tartalmazó, hagyományos székelyföldi búbos kemencét. Kisbaconi cigánytéglával, agyaggal, homokkal, téglával, fával dolgoznak, a tapasztáshoz lóganét, a fa kezeléséhez méhviaszt használnak. „Egyből nem lehet rámutatni arra, hogy mitől lesz jó egy kemence, az egésznek a szerkezete, az elmélete ott kell legyen az ember fejében” – véli Kolozsi Attila, aki édesapja irányítása mellett építette meg élete első kemencéjét, jelenlegi tudásához pedig idős emberek útbaigazításai, szakkönyvek és hosszú évek tapasztalatai segítették.
A Caritas Varga Katalin utcai székházának udvarán épülő kemence közösségi célt fog szolgálni, ha kiszárad és beüzemelik, heti egy alkalommal, jelképes összeg ellenében használhatják a lakók. Igényüket személyesen vagy a 0266–364726-os telefonszámon kell majd bejelentsék – tudatják a caritasosok.
Könyvbemutatók, kiállítások, ünnepi programok, gasztronómiai különlegességek és fergeteges esti koncertek tették emlékezetessé a hétvégi Szent Miklós Napokat Gyergyószék központjában.
Zajlik a gyergyócsomafalvi Szent Péter és Pál templom felújítása: az elmúlt hónapokban több mint 400 ezer lej értékű munkát sikerült elvégezni. A torony jövőre elkészülhet, ezt követően pedig nekiláthatnak a teljes külső felújításnak.
Csapdába esett egy négylábú Galócáson, egy nagyjából tíz méter mélységű medencében. A bajba jutott kutya ugatására egy járókelő figyelt fel, aki riasztotta a tűzoltókat, így rövid időn belül sikerült kimenekíteni.
Egyedi és megismételhetetlen alkalomnak lehettek szemtanúi azok, akik részt vettek szombaton délben a gyergyószentmiklósi Szent Miklós-templom búcsús szentmiséjén: a város védőszentjének új szobrában elhelyezték Szent Miklós püspök ereklyéjét.
Nem szabad csak gazdasági jelentőséget látni a vallási turizmusban. Sőt, az Isten tiszteletét nem írhatja felül a templom: akkor is a csend és az imádság helye marad, ha nyitott bármilyen látogatónak – emelte ki Kovács Gergely érsek Gyergyószentmiklóson.
A Szent Miklós Napok keretében nyílik meg a Mikulás Falu a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum udvarán. Az esemény 3 napon át várja a családokat programokkal, de a helyszín utána is látogatható lesz, egészen december 21-ig.
Utak, tájak címmel nyílik meg december 5-én 17 órakor Funkenhauzer Zsófia képzőművész kiállítása a gyergyószentmiklósi Pro Art Galériában.
Megérkezett Gyergyószentmiklósra az első két, 79 férőhelyes elektromos autóbusz, amelyek a város és környékbeli községek közszállítását fogják szolgálni. A járművek díszítéséhez több száz gyermektől várnak rajzokat.
Tartós élelmiszert gyűjt a gyergyószentmiklósi önkormányzat rászoruló időseknek és családoknak november 28. és december 16. között, több városi gyűjtőponton.
Gyergyóremete is elindítaná a Lábbusz programot, amelynek célja, hogy a gyerekek biztonságosan, szervezetten és környezettudatos módon jussanak el reggelente az iskolába. Önkéntes kísérőkre – úgynevezett „buszvezetőkre” – van szükség.
szóljon hozzá!