Folytatnia kell az ügyészségnek az úzvölgyi temetőfoglalás kivizsgálását

korábban írtuk

Elfoglalták az úzvölgyi sírkertet, ünnepeltek a románok

A fokozott hatósági jelenlét ellenére a feldühödött románok kitörték az úzvölgyi temető kapuját és beözönlöttek a sírkertbe, kitépték a mogyorófa kereszteket és elfoglalták a temetőt.

Az ügyet vádemelés nélkül lezáró ügyészi határozat ellen a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat fellebbezett, ám a moinești ügyészség vezetője ugyanarra a következtetésre jutott, mint beosztottja. A jogvédő szolgálat panasza nyomán került az ügy a bíróságra, és rendelte el a bíró a kivizsgálás folytatását. Amint a határozat kivonatában szerepel,

korábban írtuk

Csíkszentmártoné a katonatemető, az úzvölgyi sírkertben nincs hatásköre Dormánfalvának

Jogerős bírósági ítélet is van arról, hogy az úzvölgyi katonatemető és a közeli egykori kaszárnyasor Csíkszentmárton közvagyonának része. Ezzel még nyilvánvalóbbá vált a sírkertben tavaly megjelent betonkeresztek felállításának jogszerűtlensége.

Mint ismert, a Hargita és Bákó megye határán fekvő elnéptelenedett Úzvölgye falu a törvények értelmében a Hargita megyei Csíkszentmárton község része. Az első világháborúban az itt elesett magyar katonák számára alakítottak ki temetőt a településen, amelybe a háború után a román hadisírgondozó hatóságok más nemzetiségű katonák maradványait is eltemették. A Csíkszentmárton önkormányzata által felújított és gondozott sírkertet a Bákó megyei Dormánfalva polgármesteri hivatala saját közvagyonaként telekkönyveztette, és tavaly áprilisban Csíkszentmárton értesítése nélkül román parcellát és emlékművet hozott létre a temetőben. Június hatodikára Dormánfalva önkormányzata román nacionalista szervezetek felvonulását és koszorúzását engedélyezte a temetőben.

korábban írtuk

Így ünnepelték a december elsejét az úzvölgyi katonatemetőben

Mihai Sorin Tîrnoveanu, a nacionalista Nép Útja (Calea Neamului) egyesület elnöke ismét az úzvölgyi katonatemetőbe hívta ünnepelni a románokat, ezúttal a december elsejei nemzeti ünnep alkalmával. Fotókon mutatjuk az eseményt, amelyen ezúttal is figyelmen kívül hagyták a járványügyi gyülekezési korlátozásokat.

A temető előtt elhaladó útra pedig Hargita megye önkormányzata engedélyezte a Kovászna megyei önkormányzat magyar képviselőinek kihelyezett rendkívüli ülését, melyre Székelyföld településeit is meghívták.

A székelyföldiek élő láncot vontak a temető elé, hogy a koszorúzás leple alatt ne lehessen egyházi szertartással felavatni a román parcellát, melynek létrehozása perek sorozatának a tárgyát képezi.

korábban írtuk

„Értesítsenek, ha valakik buldózerekkel közelítenek az úzvölgyi temetőhöz”

Ismét elővette a nacionalista Nép Útja egyesület vezetője, Mihai Tîrnoveanu az úzvölgyi katonatemetőben állított ortodox emlékmű és a betonkeresztek lerombolásának rémképét a sírkertben december elsején tartott román ünnepségen.

Az események után több magyar résztvevő, szervezet és intézmény is ügyészségi feljelentést tett a nacionalista szólamokat skandáló támadók ellen, ám a terület hovatartozásának a tisztázatlansága miatt ezek egy része a Bákó megyében illetékes moinești ügyészséghez, más része a Hargita megyében illetékes ügyészséghez került. Utóbbi még sem vádemelésről, sem az ügy lezárásáról nem rendelkezett.

Egy héttel az erőszakos cselekmények után az illetékes román hatóság tisztázta, hogy nem az úzvölgyi katonatemetőben nyugszik az a 149 román katona, akinek a neveit június 6-án felolvasták, és akiknek a neveire a koszorúzók jelennel válaszoltak.

korábban írtuk

Területfoglalás Úzvölgyében

Közel 16 hektárnyi olyan területet telekkönyveztetett magántulajdonaként Dormánfalva önkormányzata az úzvölgyi katonatemető körül, amelyeket korábban már a csíkszentmártoni és csíkcsekefalvi közbirtokosságok is telekkönyveztettek. A kettős bejegyzést a telekkönyvi rendszer hibái tették lehetővé.

A nacionalista temetőfoglalók – akik közül többet a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) színeiben parlamenti képviselővé, szenátorrá választottak – azóta többször szerveztek hasonló megemlékezéseket a temetőben azoknak a román katonáknak, akik – a hivatalos román álláspont szerint – nem ott nyugszanak.