
Nincs jogalapja a betonkeresztek és az emlékmű felállításának
Fotó: Pinti Attila
Jogerős bírósági ítélet is van arról, hogy az úzvölgyi katonatemető és a közeli egykori kaszárnyasor Csíkszentmárton közvagyonának része. Ezzel még nyilvánvalóbbá vált a sírkertben tavaly megjelent betonkeresztek felállításának jogszerűtlensége.
2020. október 07., 12:192020. október 07., 12:19
2020. október 07., 12:202020. október 07., 12:20
Ha a küzdősportokhoz hasonlítanánk a Bákó megyei város és az alcsíki község „mérkőzését” Úzvölgye ügyében, akkor úgy is lehetne mondani, hogy Dormánfalva nekiugrott Csíkszentmártonnak, de lepattant róla. Ezek az „összecsapások” nyilván a bíróságokon zajlanak, és most a csíkiak kerültek jelentős erőfölénybe.
Dormánfalva tavaly ősszel indított pert a Hargita Megyei Törvényszéken annak érdekében, hogy a bíróság kötelezze a csíkszentmártoniakat a 2007-ben hozott helyi tanácsi határozatuk részleges visszavonására. A vitatott rész a temető és a volt honvédkaszárnyák hovatartozására vonatkozik, ezt ugyanis a csíki község akkor saját közvagyonába vette, amit a 2010. évi 299-es számú kormányhatározat is megerősített.
Dormánfalva kénytelen volt megtenni ezt a lépést, mert noha a temető területét tavaly saját közvagyonába vette, és az 1997-ben elfogadott, most is érvényes általános rendezési terv (PUG) is a város belterületeként jelöli meg, amit be is telekkönyveztettek, az említett helyi- és kormányhatározat ezzel ellentétes helyzetet rögzített. A szentmártoniak olyan, több mint száz éves telekkönyvekkel is rendelkeznek, amelyek szerint az a terület Csíkszentmárton és Csíkcsekefalva földbirtokos közösségének tulajdona. A Hargita Megyei Törvényszék első fokon idén tavasszal elutasította a dormánfalviak keresetét, az elsőfokú ítéletet pedig kedden a Marosvásárhelyi Ítélőtábla is megerősítette, amely így jogerőssé vált. Ezzel
Schulleri Kinga ügyvéd szerint, aki a most végződött perben Csíkszentmárton jogi képviseletét látta el, azért is volt fontos, hogy ez a per lezáruljon, mert ennek eredménye összefügg azokkal a további bírósági eljárásokkal, amelyeket a község indított Dormánfalva ellen.
– emlékeztetett. Hozzátette, ezzel automatikusan meg lehet nyerni azt a pert is, amelyet a dormánfalvi telekkönyvezés érvénytelenítése érdekében indítottak a szentmártoniak, ezt követően azt is, amelyet a betonkeresztek felállításáról szóló építési engedély érvénytelenítése érdekében zajlik, mivel azt tulajdonosi minőségben adták ki a dormánfalviak. Erre viszont nem volt jogalapjuk. Az ügyvéd kérdésünkre megerősítette, hogy
Persorozat folyamatban
Dormánfalva tavaly tavasszal román parcellát alakított ki, emlékművet és betonkereszteket állíttatott a csíkszentmártoniak által gondozott sírkertben. Az emlékművet tavaly júniusban ortodox szertartás során felszentelték, miután több ezer román megemlékező erőszakkal nyomult be a temetőbe. Csíkszentmárton emiatt több pert is indított Dormánfalva ellen. Így kérik a bíróságtól a tavaly tavasszal felállított betonkeresztek elhelyezését lehetővé tevő építési engedély érvénytelenítését és a temető eredeti állapotának helyreállítását, a dormánfalvi helyi önkormányzat 2019-es, a sírkertnek a város közvagyonába történő besorolásáról rendelkező helyi tanácsi határozata megsemmisítését – ugyanezt kéri a Bákó megyei prefektusi hivatal is. Egy másik pert a temető és a kaszárnyasor Dormánfalva nevére történt telekkönyvezésének érvénytelenítése érdekében folytat Csíkszentmárton, egyet pedig azért, hogy a bíróság állapítsa meg a két település, illetve Hargita és Bákó megye határát.

A fokozott hatósági jelenlét ellenére a feldühödött románok kitörték az úzvölgyi temető kapuját és beözönlöttek a sírkertbe, kitépték a mogyorófa kereszteket és elfoglalták a temetőt.
Ökumenikus közösségben ünnepelt a marosvásárhelyi magyarság október 23-án este. Előbb a Keresztelő Szent János Plébánián hajtottak fejet az 1956-os forradalom hősei és a szabadság eszméje előtt, majd fáklyákkal a kezükben vonultak a Várudvarba.
Hetven év távlatából is a szabadság, az igazság és a nemzeti megmaradás üzenetét hordozza 1956. hangzott el Székelyudvarhelyen, ahol a forradalom hősei, valamint Márton Áron püspök öröksége előtt is tisztelegtek október 23-án.
Csíkszereda városa posztumusz Pro Urbe díjjal ismeri el Basa János életművét – adta hírül péntek este Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere.
Hetven évvel az 1956-os magyar forradalom után Csíkszeredában is közösen hajtottak fejet a forradalmárok emléke előtt. A megemlékezésen zene, történelmi felvételeket idéző hologramok, ünnepi beszédek és egyházi áldás hangzott el.
Felemelő ünnepségen emlékezett a mintegy kétszáz sepsiszentgyörgyi az 56-os hősök áldozatára a művészeti líceum melletti emlékparkban. A felszólalók beszédeiből ugyanaz a gondolat köszönt vissza: az eszmét, a lángot vinnünk kell tovább.
Az 1956-os forradalom egész világot megrengető voltáról, Magyarország szabadságának mostani megőrzéséről is beszéltek a felszólalók a Fidesz és a KDNP közös megemlékezésén a budapesti Bem téren, ahol Hankó Balázs levelét is felolvasták.
Fáklyás felvonulással és ünnepi műsorral emlékeztek meg Gyergyószentmiklóson az 1956-os magyar forradalom hőseiről. A Szent István térről a főtéri parkba tartó emlékezők a hetven évvel ezelőtti tüntetőkhöz hasonló transzparensekkel vonultak.
Radu Marinescu igazságügyi miniszter pénteken bejelentette, határozott intézkedéseket rendelt el, hogy az év végéig legalább 500 új börtönférőhely létesüljön.
Harminckilenc vádlottat ítélt el a Ialomița megyei törvényszék a két halálos áldozatot követelő tavalyi urziceni-i fegyveres összecsapás ügyében.
Telefonon jelentették a hatóságoknak, hogy a Maros megyei Csatófalva külterületén megtámadott a medve egy juhait legeltető huszonéves férfit.
2 hozzászólás