Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

22:00

Szimbolikus időpontban indult újra az adás az M1-en

21:50

Jóváhagyták Romániának a Parajdért is megítélt 14,3 millió eurós támogatást

21:27

Kétgólos hátrányból fordítottak, nyolc között a címvédő argentinok

21:06

Lesz-e gyógyszertár és orvosi rendelő Hargitafürdőn?

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Előrejelzés júliusra: jöjjön, aminek jönnie kell, de jobb, ha tudjuk előre

Látványosan meghasadt az erdélyi autópálya

Megtalálta, megtartotta, költeni is kezdte a pénzt

Gyermekcsoporttal túrázott a pedagógus, amikor villámcsapás érte

Vérnyomok vezettek a több mint négyszázkilós medve teteméhez

Elsötétült az M1, megvan, hogy mikor és hogyan indul újra

Tánczos Barna drágállja a gázolajat

Válság a tejiparban: sokszor a moslékban végzi a többletmennyiség

Látványosan meghasadt az erdélyi autópálya

Csíkszentmártoné a katonatemető, az úzvölgyi sírkertben nincs hatásköre Dormánfalvának

Nincs jogalapja a betonkeresztek és az emlékmű felállításának

Fotó: Pinti Attila

Jogerős bírósági ítélet is van arról, hogy az úzvölgyi katonatemető és a közeli egykori kaszárnyasor Csíkszentmárton közvagyonának része. Ezzel még nyilvánvalóbbá vált a sírkertben tavaly megjelent betonkeresztek felállításának jogszerűtlensége.

Kovács Attila

2020. október 07., 12:192020. október 07., 12:19

2020. október 07., 12:202020. október 07., 12:20

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Ha a küzdősportokhoz hasonlítanánk a Bákó megyei város és az alcsíki község „mérkőzését” Úzvölgye ügyében, akkor úgy is lehetne mondani, hogy Dormánfalva nekiugrott Csíkszentmártonnak, de lepattant róla. Ezek az „összecsapások” nyilván a bíróságokon zajlanak, és most a csíkiak kerültek jelentős erőfölénybe.

Dormánfalva tavaly ősszel indított pert a Hargita Megyei Törvényszéken annak érdekében, hogy a bíróság kötelezze a csíkszentmártoniakat a 2007-ben hozott helyi tanácsi határozatuk részleges visszavonására. A vitatott rész a temető és a volt honvédkaszárnyák hovatartozására vonatkozik, ezt ugyanis a csíki község akkor saját közvagyonába vette, amit a 2010. évi 299-es számú kormányhatározat is megerősített.

Dormánfalva kénytelen volt megtenni ezt a lépést, mert noha a temető területét tavaly saját közvagyonába vette, és az 1997-ben elfogadott, most is érvényes általános rendezési terv (PUG) is a város belterületeként jelöli meg, amit be is telekkönyveztettek, az említett helyi- és kormányhatározat ezzel ellentétes helyzetet rögzített. A szentmártoniak olyan, több mint száz éves telekkönyvekkel is rendelkeznek, amelyek szerint az a terület Csíkszentmárton és Csíkcsekefalva földbirtokos közösségének tulajdona. A Hargita Megyei Törvényszék első fokon idén tavasszal elutasította a dormánfalviak keresetét, az elsőfokú ítéletet pedig kedden a Marosvásárhelyi Ítélőtábla is megerősítette, amely így jogerőssé vált. Ezzel

nemcsak az vált nyilvánvalóvá, hogy a katonatemető és a kaszárnyasor Csíkszentmártonhoz tartozik, hanem a sírkertben Dormánfalva engedélyével történt betonkereszt-állítás jogszerűtlensége is.

Nem megkerülhető döntés

Schulleri Kinga ügyvéd szerint, aki a most végződött perben Csíkszentmárton jogi képviseletét látta el, azért is volt fontos, hogy ez a per lezáruljon, mert ennek eredménye összefügg azokkal a további bírósági eljárásokkal, amelyeket a község indított Dormánfalva ellen.

A dormánfalviak a 2019-es helyi tanácsi határozattal érveltek, és a telekkönyvvel. Mi bebizonyítottuk, hogy a tulajdonjogunk felsőbb jogszabályokon alapul – van az 1968. évi 2. számú törvény az ország adminisztratív felosztásáról, illetve a kormányhatározat is, amelyek korábbiak. Ha ezt elismerték nekünk, akkor a következő lépés az lenne, hogy a dormánfalvi helyi tanács határozatát megsemmisítsék, mert a kettő ellentétben áll egymással

– emlékeztetett. Hozzátette, ezzel automatikusan meg lehet nyerni azt a pert is, amelyet a dormánfalvi telekkönyvezés érvénytelenítése érdekében indítottak a szentmártoniak, ezt követően azt is, amelyet a betonkeresztek felállításáról szóló építési engedély érvénytelenítése érdekében zajlik, mivel azt tulajdonosi minőségben adták ki a dormánfalviak. Erre viszont nem volt jogalapjuk. Az ügyvéd kérdésünkre megerősítette, hogy

a további perekben ezzel ellentétes ítéleteket elvileg nem hozhat a bíróság.

Persorozat folyamatban

Dormánfalva tavaly tavasszal román parcellát alakított ki, emlékművet és betonkereszteket állíttatott a csíkszentmártoniak által gondozott sírkertben. Az emlékművet tavaly júniusban ortodox szertartás során felszentelték, miután több ezer román megemlékező erőszakkal nyomult be a temetőbe. Csíkszentmárton emiatt több pert is indított Dormánfalva ellen. Így kérik a bíróságtól a tavaly tavasszal felállított betonkeresztek elhelyezését lehetővé tevő építési engedély érvénytelenítését és a temető eredeti állapotának helyreállítását, a dormánfalvi helyi önkormányzat 2019-es, a sírkertnek a város közvagyonába történő besorolásáról rendelkező helyi tanácsi határozata megsemmisítését – ugyanezt kéri a Bákó megyei prefektusi hivatal is. Egy másik pert a temető és a kaszárnyasor Dormánfalva nevére történt telekkönyvezésének érvénytelenítése érdekében folytat Csíkszentmárton, egyet pedig azért, hogy a bíróság állapítsa meg a két település, illetve Hargita és Bákó megye határát.

korábban írtuk

Elfoglalták az úzvölgyi sírkertet, ünnepeltek a románok

A fokozott hatósági jelenlét ellenére a feldühödött románok kitörték az úzvölgyi temető kapuját és beözönlöttek a sírkertbe, kitépték a mogyorófa kereszteket és elfoglalták a temetőt.