Nincs jogalapja a betonkeresztek és az emlékmű felállításának
Fotó: Pinti Attila
Jogerős bírósági ítélet is van arról, hogy az úzvölgyi katonatemető és a közeli egykori kaszárnyasor Csíkszentmárton közvagyonának része. Ezzel még nyilvánvalóbbá vált a sírkertben tavaly megjelent betonkeresztek felállításának jogszerűtlensége.
2020. október 07., 12:192020. október 07., 12:19
2020. október 07., 12:202020. október 07., 12:20
Ha a küzdősportokhoz hasonlítanánk a Bákó megyei város és az alcsíki község „mérkőzését” Úzvölgye ügyében, akkor úgy is lehetne mondani, hogy Dormánfalva nekiugrott Csíkszentmártonnak, de lepattant róla. Ezek az „összecsapások” nyilván a bíróságokon zajlanak, és most a csíkiak kerültek jelentős erőfölénybe.
Dormánfalva tavaly ősszel indított pert a Hargita Megyei Törvényszéken annak érdekében, hogy a bíróság kötelezze a csíkszentmártoniakat a 2007-ben hozott helyi tanácsi határozatuk részleges visszavonására. A vitatott rész a temető és a volt honvédkaszárnyák hovatartozására vonatkozik, ezt ugyanis a csíki község akkor saját közvagyonába vette, amit a 2010. évi 299-es számú kormányhatározat is megerősített.
Dormánfalva kénytelen volt megtenni ezt a lépést, mert noha a temető területét tavaly saját közvagyonába vette, és az 1997-ben elfogadott, most is érvényes általános rendezési terv (PUG) is a város belterületeként jelöli meg, amit be is telekkönyveztettek, az említett helyi- és kormányhatározat ezzel ellentétes helyzetet rögzített. A szentmártoniak olyan, több mint száz éves telekkönyvekkel is rendelkeznek, amelyek szerint az a terület Csíkszentmárton és Csíkcsekefalva földbirtokos közösségének tulajdona. A Hargita Megyei Törvényszék első fokon idén tavasszal elutasította a dormánfalviak keresetét, az elsőfokú ítéletet pedig kedden a Marosvásárhelyi Ítélőtábla is megerősítette, amely így jogerőssé vált. Ezzel
Schulleri Kinga ügyvéd szerint, aki a most végződött perben Csíkszentmárton jogi képviseletét látta el, azért is volt fontos, hogy ez a per lezáruljon, mert ennek eredménye összefügg azokkal a további bírósági eljárásokkal, amelyeket a község indított Dormánfalva ellen.
– emlékeztetett. Hozzátette, ezzel automatikusan meg lehet nyerni azt a pert is, amelyet a dormánfalvi telekkönyvezés érvénytelenítése érdekében indítottak a szentmártoniak, ezt követően azt is, amelyet a betonkeresztek felállításáról szóló építési engedély érvénytelenítése érdekében zajlik, mivel azt tulajdonosi minőségben adták ki a dormánfalviak. Erre viszont nem volt jogalapjuk. Az ügyvéd kérdésünkre megerősítette, hogy
Persorozat folyamatban
Dormánfalva tavaly tavasszal román parcellát alakított ki, emlékművet és betonkereszteket állíttatott a csíkszentmártoniak által gondozott sírkertben. Az emlékművet tavaly júniusban ortodox szertartás során felszentelték, miután több ezer román megemlékező erőszakkal nyomult be a temetőbe. Csíkszentmárton emiatt több pert is indított Dormánfalva ellen. Így kérik a bíróságtól a tavaly tavasszal felállított betonkeresztek elhelyezését lehetővé tevő építési engedély érvénytelenítését és a temető eredeti állapotának helyreállítását, a dormánfalvi helyi önkormányzat 2019-es, a sírkertnek a város közvagyonába történő besorolásáról rendelkező helyi tanácsi határozata megsemmisítését – ugyanezt kéri a Bákó megyei prefektusi hivatal is. Egy másik pert a temető és a kaszárnyasor Dormánfalva nevére történt telekkönyvezésének érvénytelenítése érdekében folytat Csíkszentmárton, egyet pedig azért, hogy a bíróság állapítsa meg a két település, illetve Hargita és Bákó megye határát.
A fokozott hatósági jelenlét ellenére a feldühödött románok kitörték az úzvölgyi temető kapuját és beözönlöttek a sírkertbe, kitépték a mogyorófa kereszteket és elfoglalták a temetőt.
Bukarest negyedik kerületi bírósága kedden elrendelte annak a 20 éves fiatalembernek az előzetes letartóztatását, aki hétfő délután halálra gázolt egy babakocsit toló 35 éves nőt a főváros Berceni nevű sugárútjának egyik gyalogátjáróján.
A Hargita Megyei Törvényszéken kezdődött meg annak a pernek a tárgyalása, amely hivatali visszaélés miatt indult Gálfi Árpád, Székelyudvarhely volt polgármestere, és négy városházi alkalmazott ellen. Az első tárgyalást elnapolták.
Égettműanyag-szagot érzett a rendőrautóban a járőregység, és amikor ki akartak szállni a szolgálati Polóból, beragadt a központi zár. Amit pedig ezután tapasztaltak, elmenne egy bohózatba is – szellőztette meg a sztorit az Europol szakszervezet.
Az a cél, hogy még idén helyreállítsák a székelyudvarhelyi Vár utcában elbontott fémszerkezetű hidat, amely balesetveszélyessé vált az elmúlt években. Hamarosan forgalmi változásokat iktatnak be, hogy enyhítsék a munkálatok miatti torlódásokat.
Korábban elkezdte idén az előző évekhez képest a téli útjelzések felszerelését a brassói regionális útügyi igazgatóság. Az időjárással magyarázzák.
3 millió eurós uniós finanszírozással létesít adatbankot az Egnosis informatikai cég és a Pro Vitam Klinika az autoimmun és ritka betegségek kutatásához. Az egyedülálló projekt célja, hogy strukturált adatokkal segítse a diagnosztizálást és a kezelést.
A Belügyminisztérium közvitára bocsátott egy közlekedésbiztonságra irányuló törvénytervezetet, amely alapjaiban alakítaná át a közúti ellenőrzéseket és a büntetések rendszerét Romániában.
Több ember is megsebesült október 11-én Gelencén, miután két férfi késsel randalírozott a községben. A polgármester leszögezte: egyedi esetről van szó, mert az erőszak nem jellemző a településen, ugyanakkor a közbiztonság sincs veszélyben.
A Román Hírszerző Szolgálatnak (SRI) jogilag jól megalapozott, alkotmányos eszközökkel hozzá kell járulnia a korrupció felszámolásához – írta kedden az államfő az X közösségimédia-platformon.
Kárpát-medence szerte szükség van olyan fiatalokra, akik a hagyományos eljárásokat a modern fejlesztésekkel ötvözik és így állnak helyt állatorvosként, tájépítészként, mezőgazdászként – hangzott el az agrárium ösztöndíjak kiosztásán.
2 hozzászólás