
Nincs jogalapja a betonkeresztek és az emlékmű felállításának
Fotó: Pinti Attila
Jogerős bírósági ítélet is van arról, hogy az úzvölgyi katonatemető és a közeli egykori kaszárnyasor Csíkszentmárton közvagyonának része. Ezzel még nyilvánvalóbbá vált a sírkertben tavaly megjelent betonkeresztek felállításának jogszerűtlensége.
2020. október 07., 12:192020. október 07., 12:19
2020. október 07., 12:202020. október 07., 12:20
Ha a küzdősportokhoz hasonlítanánk a Bákó megyei város és az alcsíki község „mérkőzését” Úzvölgye ügyében, akkor úgy is lehetne mondani, hogy Dormánfalva nekiugrott Csíkszentmártonnak, de lepattant róla. Ezek az „összecsapások” nyilván a bíróságokon zajlanak, és most a csíkiak kerültek jelentős erőfölénybe.
Dormánfalva tavaly ősszel indított pert a Hargita Megyei Törvényszéken annak érdekében, hogy a bíróság kötelezze a csíkszentmártoniakat a 2007-ben hozott helyi tanácsi határozatuk részleges visszavonására. A vitatott rész a temető és a volt honvédkaszárnyák hovatartozására vonatkozik, ezt ugyanis a csíki község akkor saját közvagyonába vette, amit a 2010. évi 299-es számú kormányhatározat is megerősített.
Dormánfalva kénytelen volt megtenni ezt a lépést, mert noha a temető területét tavaly saját közvagyonába vette, és az 1997-ben elfogadott, most is érvényes általános rendezési terv (PUG) is a város belterületeként jelöli meg, amit be is telekkönyveztettek, az említett helyi- és kormányhatározat ezzel ellentétes helyzetet rögzített. A szentmártoniak olyan, több mint száz éves telekkönyvekkel is rendelkeznek, amelyek szerint az a terület Csíkszentmárton és Csíkcsekefalva földbirtokos közösségének tulajdona. A Hargita Megyei Törvényszék első fokon idén tavasszal elutasította a dormánfalviak keresetét, az elsőfokú ítéletet pedig kedden a Marosvásárhelyi Ítélőtábla is megerősítette, amely így jogerőssé vált. Ezzel
Schulleri Kinga ügyvéd szerint, aki a most végződött perben Csíkszentmárton jogi képviseletét látta el, azért is volt fontos, hogy ez a per lezáruljon, mert ennek eredménye összefügg azokkal a további bírósági eljárásokkal, amelyeket a község indított Dormánfalva ellen.
– emlékeztetett. Hozzátette, ezzel automatikusan meg lehet nyerni azt a pert is, amelyet a dormánfalvi telekkönyvezés érvénytelenítése érdekében indítottak a szentmártoniak, ezt követően azt is, amelyet a betonkeresztek felállításáról szóló építési engedély érvénytelenítése érdekében zajlik, mivel azt tulajdonosi minőségben adták ki a dormánfalviak. Erre viszont nem volt jogalapjuk. Az ügyvéd kérdésünkre megerősítette, hogy
Persorozat folyamatban
Dormánfalva tavaly tavasszal román parcellát alakított ki, emlékművet és betonkereszteket állíttatott a csíkszentmártoniak által gondozott sírkertben. Az emlékművet tavaly júniusban ortodox szertartás során felszentelték, miután több ezer román megemlékező erőszakkal nyomult be a temetőbe. Csíkszentmárton emiatt több pert is indított Dormánfalva ellen. Így kérik a bíróságtól a tavaly tavasszal felállított betonkeresztek elhelyezését lehetővé tevő építési engedély érvénytelenítését és a temető eredeti állapotának helyreállítását, a dormánfalvi helyi önkormányzat 2019-es, a sírkertnek a város közvagyonába történő besorolásáról rendelkező helyi tanácsi határozata megsemmisítését – ugyanezt kéri a Bákó megyei prefektusi hivatal is. Egy másik pert a temető és a kaszárnyasor Dormánfalva nevére történt telekkönyvezésének érvénytelenítése érdekében folytat Csíkszentmárton, egyet pedig azért, hogy a bíróság állapítsa meg a két település, illetve Hargita és Bákó megye határát.

A fokozott hatósági jelenlét ellenére a feldühödött románok kitörték az úzvölgyi temető kapuját és beözönlöttek a sírkertbe, kitépték a mogyorófa kereszteket és elfoglalták a temetőt.
Jelentősen gyengült kedden a román deviza az euróhoz képest, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank középárfolyama szerint 2,21 banival (0,41 százalékkal) 5,3527 lejre emelkedett a hétfői 5,3306 lejről, újabb történelmi csúcsot érve el.
Hargita megye nagy késésben van a megfelelően szelektált hulladék gyűjtésének megszervezését illetően, az újrahasznosítás arányát jelentősen növelni kell az új rendszerben – hangzott el a témában a megyei tanácsnál szervezett eseményen.
Luca Niculescu hangsúlyozta, az elmúlt négy évben, amíg ő irányította az ország OECD-hez való csatlakozási folyamatát, „a politikai pártoknak sikerült a köztük fennálló természetes különbségek ellenére közösen támogatniuk egy Románia számára fontos célt”.
George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke bejelentette, hogy kedden elküldi a Szociáldemokrata Párt (PSD) frakcióinak a Nicușor Dan államelnök felfüggesztési eljárásának elindításához szükséges aláírásgyűjtő ívet.
Katonai tiszteletadás mellett ünnepélyesen felvonták, majd félárbócra eresztették a nemzeti lobogót az Országház előtti Kossuth Lajos téren kedd reggel, az aradi vértanúk emléknapján.
A naplementében hazajáró csorda látványa egyre ritkább falukép lesz a jövőben Hargita megyében – az éves állatösszeírás adatai szerint csökken a fejőstehenek száma a mezőgazdaságban. A szarvasmarha-állomány azonban nem zsugorodik.
Nicușor Dan államfő hétfőn Luca Niculescut bízta meg kormányalakítással, miután a Cotroceni-palotában újabb konzultációkat tartott a parlamenti pártok és frakciók képviselőivel.
Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc emléknapjához kapcsolódva ünnepi hangversenyre várják a zenekedvelő közönséget október 22-én, 18 órától a sepsiszentgyörgyi belvárosi református templomba.
Az RMDSZ megszavazhatja Luca Niculescut miniszterelnöknek, de továbbra sem hajlandó sem a Románok Egyesüléséért Szövetséggel (AUR), sem az SOS Romániával tárgyalni a parlamenti többség kialakításáról – nyilatkozta hétfő este Csoma Botond.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu szerint Nicușor Dan államfő újabb miniszterelnök-jelölése továbbra is „figyelmen kívül hagyja a parlamenti erőviszonyokat”.
2 hozzászólás