
Nincs jogalapja a betonkeresztek és az emlékmű felállításának
Fotó: Pinti Attila
Jogerős bírósági ítélet is van arról, hogy az úzvölgyi katonatemető és a közeli egykori kaszárnyasor Csíkszentmárton közvagyonának része. Ezzel még nyilvánvalóbbá vált a sírkertben tavaly megjelent betonkeresztek felállításának jogszerűtlensége.
2020. október 07., 12:192020. október 07., 12:19
2020. október 07., 12:202020. október 07., 12:20
Ha a küzdősportokhoz hasonlítanánk a Bákó megyei város és az alcsíki község „mérkőzését” Úzvölgye ügyében, akkor úgy is lehetne mondani, hogy Dormánfalva nekiugrott Csíkszentmártonnak, de lepattant róla. Ezek az „összecsapások” nyilván a bíróságokon zajlanak, és most a csíkiak kerültek jelentős erőfölénybe.
Dormánfalva tavaly ősszel indított pert a Hargita Megyei Törvényszéken annak érdekében, hogy a bíróság kötelezze a csíkszentmártoniakat a 2007-ben hozott helyi tanácsi határozatuk részleges visszavonására. A vitatott rész a temető és a volt honvédkaszárnyák hovatartozására vonatkozik, ezt ugyanis a csíki község akkor saját közvagyonába vette, amit a 2010. évi 299-es számú kormányhatározat is megerősített.
Dormánfalva kénytelen volt megtenni ezt a lépést, mert noha a temető területét tavaly saját közvagyonába vette, és az 1997-ben elfogadott, most is érvényes általános rendezési terv (PUG) is a város belterületeként jelöli meg, amit be is telekkönyveztettek, az említett helyi- és kormányhatározat ezzel ellentétes helyzetet rögzített. A szentmártoniak olyan, több mint száz éves telekkönyvekkel is rendelkeznek, amelyek szerint az a terület Csíkszentmárton és Csíkcsekefalva földbirtokos közösségének tulajdona. A Hargita Megyei Törvényszék első fokon idén tavasszal elutasította a dormánfalviak keresetét, az elsőfokú ítéletet pedig kedden a Marosvásárhelyi Ítélőtábla is megerősítette, amely így jogerőssé vált. Ezzel
Schulleri Kinga ügyvéd szerint, aki a most végződött perben Csíkszentmárton jogi képviseletét látta el, azért is volt fontos, hogy ez a per lezáruljon, mert ennek eredménye összefügg azokkal a további bírósági eljárásokkal, amelyeket a község indított Dormánfalva ellen.
– emlékeztetett. Hozzátette, ezzel automatikusan meg lehet nyerni azt a pert is, amelyet a dormánfalvi telekkönyvezés érvénytelenítése érdekében indítottak a szentmártoniak, ezt követően azt is, amelyet a betonkeresztek felállításáról szóló építési engedély érvénytelenítése érdekében zajlik, mivel azt tulajdonosi minőségben adták ki a dormánfalviak. Erre viszont nem volt jogalapjuk. Az ügyvéd kérdésünkre megerősítette, hogy
Persorozat folyamatban
Dormánfalva tavaly tavasszal román parcellát alakított ki, emlékművet és betonkereszteket állíttatott a csíkszentmártoniak által gondozott sírkertben. Az emlékművet tavaly júniusban ortodox szertartás során felszentelték, miután több ezer román megemlékező erőszakkal nyomult be a temetőbe. Csíkszentmárton emiatt több pert is indított Dormánfalva ellen. Így kérik a bíróságtól a tavaly tavasszal felállított betonkeresztek elhelyezését lehetővé tevő építési engedély érvénytelenítését és a temető eredeti állapotának helyreállítását, a dormánfalvi helyi önkormányzat 2019-es, a sírkertnek a város közvagyonába történő besorolásáról rendelkező helyi tanácsi határozata megsemmisítését – ugyanezt kéri a Bákó megyei prefektusi hivatal is. Egy másik pert a temető és a kaszárnyasor Dormánfalva nevére történt telekkönyvezésének érvénytelenítése érdekében folytat Csíkszentmárton, egyet pedig azért, hogy a bíróság állapítsa meg a két település, illetve Hargita és Bákó megye határát.

A fokozott hatósági jelenlét ellenére a feldühödött románok kitörték az úzvölgyi temető kapuját és beözönlöttek a sírkertbe, kitépték a mogyorófa kereszteket és elfoglalták a temetőt.
Informatikai hiba miatt jelent meg Lezsák Sándor neve a nyitottaktak.hu adatbázisában – közölte az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) csütörtökön a Facebook-oldalán.
Csütörtökön, november 5-én vetítik először A Székely Hadosztály történetei című dokumentumfilmet. Több ponton kötődik hozzánk, hiszen anyagának nagyobb része Gazda József tanár gyűjtéséből származik, de egyik rendezője is kézdivásárhelyi születésű.
Luca Niculescu kormányfő új államtitkárokat nevezett ki a szállítási, a munkaügyi, a gazdasági és az európai beruházások és projektek minisztériumba.
Az erdélyi RAAL iparvállalat kétszázötven dolgozót bocsát el, a cég az idén már harmadszor hajt végre csoportos létszámleépítést – írja az MTI a román Profit.ro gazdasági portál nyomán.
A Maros Megyei Tanács pályázatot hirdet Segesvár UNESCO-védelem alatt álló történelmi központjának koordinátori tisztségére. A négyéves megbízatásra november 20-ig lehet jelentkezni.
A Szent Miklós Napok keretében december 5-én rendezik meg Gyergyószentmiklóson a 15. Kárpát-medencei Disznótoros Fesztivált és Süteménymustrát. A szervezők már várják a baráti társaságok, közösségek jelentkezését a főzőversenyre.
Nicușor Dan államfő szerdán a Cotroceni-palotában fogadta az Egyesült Államok védelmi politikáért felelős államtitkárát, Elbridge Colbyt, akivel a fekete-tengeri térség biztonságáról is tárgyalt.
Zsófia román királyi hercegnő szerdán a marosvásárhelyi Talentum Alapítványhoz látogatott, ahol másfél órát töltött a gyerekekkel, önkéntesekkel és munkatársakkal. Elismeréssel hallgatta a 33 éve működő szervezet reményt adó munkájának bemutatását.
Románia az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó ötödik és hatodik kifizetési kérelemben igényelt mintegy 6,4 milliárd euróból várhatóan csak körülbelül 3 milliárdot kap meg idén.
A román bevándorlókra vonatkozó kijelentésének visszavonását kéri Alice Weideltől, az Alternatíva Németországért (AfD) párt elnökétől Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke – jelentette szerdán a Digi24.ro hírportál.
2 hozzászólás