
Nincs jogalapja a betonkeresztek és az emlékmű felállításának
Fotó: Pinti Attila
Jogerős bírósági ítélet is van arról, hogy az úzvölgyi katonatemető és a közeli egykori kaszárnyasor Csíkszentmárton közvagyonának része. Ezzel még nyilvánvalóbbá vált a sírkertben tavaly megjelent betonkeresztek felállításának jogszerűtlensége.
2020. október 07., 12:192020. október 07., 12:19
2020. október 07., 12:202020. október 07., 12:20
Ha a küzdősportokhoz hasonlítanánk a Bákó megyei város és az alcsíki község „mérkőzését” Úzvölgye ügyében, akkor úgy is lehetne mondani, hogy Dormánfalva nekiugrott Csíkszentmártonnak, de lepattant róla. Ezek az „összecsapások” nyilván a bíróságokon zajlanak, és most a csíkiak kerültek jelentős erőfölénybe.
Dormánfalva tavaly ősszel indított pert a Hargita Megyei Törvényszéken annak érdekében, hogy a bíróság kötelezze a csíkszentmártoniakat a 2007-ben hozott helyi tanácsi határozatuk részleges visszavonására. A vitatott rész a temető és a volt honvédkaszárnyák hovatartozására vonatkozik, ezt ugyanis a csíki község akkor saját közvagyonába vette, amit a 2010. évi 299-es számú kormányhatározat is megerősített.
Dormánfalva kénytelen volt megtenni ezt a lépést, mert noha a temető területét tavaly saját közvagyonába vette, és az 1997-ben elfogadott, most is érvényes általános rendezési terv (PUG) is a város belterületeként jelöli meg, amit be is telekkönyveztettek, az említett helyi- és kormányhatározat ezzel ellentétes helyzetet rögzített. A szentmártoniak olyan, több mint száz éves telekkönyvekkel is rendelkeznek, amelyek szerint az a terület Csíkszentmárton és Csíkcsekefalva földbirtokos közösségének tulajdona. A Hargita Megyei Törvényszék első fokon idén tavasszal elutasította a dormánfalviak keresetét, az elsőfokú ítéletet pedig kedden a Marosvásárhelyi Ítélőtábla is megerősítette, amely így jogerőssé vált. Ezzel
Schulleri Kinga ügyvéd szerint, aki a most végződött perben Csíkszentmárton jogi képviseletét látta el, azért is volt fontos, hogy ez a per lezáruljon, mert ennek eredménye összefügg azokkal a további bírósági eljárásokkal, amelyeket a község indított Dormánfalva ellen.
– emlékeztetett. Hozzátette, ezzel automatikusan meg lehet nyerni azt a pert is, amelyet a dormánfalvi telekkönyvezés érvénytelenítése érdekében indítottak a szentmártoniak, ezt követően azt is, amelyet a betonkeresztek felállításáról szóló építési engedély érvénytelenítése érdekében zajlik, mivel azt tulajdonosi minőségben adták ki a dormánfalviak. Erre viszont nem volt jogalapjuk. Az ügyvéd kérdésünkre megerősítette, hogy
Persorozat folyamatban
Dormánfalva tavaly tavasszal román parcellát alakított ki, emlékművet és betonkereszteket állíttatott a csíkszentmártoniak által gondozott sírkertben. Az emlékművet tavaly júniusban ortodox szertartás során felszentelték, miután több ezer román megemlékező erőszakkal nyomult be a temetőbe. Csíkszentmárton emiatt több pert is indított Dormánfalva ellen. Így kérik a bíróságtól a tavaly tavasszal felállított betonkeresztek elhelyezését lehetővé tevő építési engedély érvénytelenítését és a temető eredeti állapotának helyreállítását, a dormánfalvi helyi önkormányzat 2019-es, a sírkertnek a város közvagyonába történő besorolásáról rendelkező helyi tanácsi határozata megsemmisítését – ugyanezt kéri a Bákó megyei prefektusi hivatal is. Egy másik pert a temető és a kaszárnyasor Dormánfalva nevére történt telekkönyvezésének érvénytelenítése érdekében folytat Csíkszentmárton, egyet pedig azért, hogy a bíróság állapítsa meg a két település, illetve Hargita és Bákó megye határát.

A fokozott hatósági jelenlét ellenére a feldühödött románok kitörték az úzvölgyi temető kapuját és beözönlöttek a sírkertbe, kitépték a mogyorófa kereszteket és elfoglalták a temetőt.
Az eJobson év eleje óta meghirdetett közel 150 ezer állásból 71 ezer, vagyis csaknem minden második Bukarestben volt elérhető – derül ki az állásközvetítő platform elemzéséből. A legkevesebb állást többek között Hargita és Kovászna megyében hirdették meg.
Kánikulára figyelmeztető riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). Péntek estétől vasárnap estig zivatarok várhatók országszerte.
Forgalommal szemben vezetve okozott baleset egy idős sofőr az A1-es autópályán Arad és Temesvár között. A rendőrség közlése szerint a hetvenes éveiben járó sofőr Kovászna megyéből származik, noha az első információk még Hargita megyéről szóltak.
Arany- és rézkitermelésre készül a kanadai Euro Sun Mining Erdélyben, a Rovine nevű projekt finanszírozására szándéknyilatkozatot kötött a cég egy 400 millió dolláros hitelfelvételre – írja az MTI a Economica.net nyomán.
Majdnem másfélszer kevesebb a vadkár Hargita megyében, mint a múlt év azonos időszakában. A három éve tartó csökkenés eddig akár a szezonális változásokkal is magyarázható lett volna, de az idei visszaesés akkora, hogy ez inkább a trendet igazolja.
Kigyulladt egy lakóház Dédán a Băncii utcában szerda este. Többen pánikrohamot kaptak, mentőegységeket is riasztottak a helyszínre.
Útjavítás, kórházépítés, csatornahálózat-bővítés, autópályaszakaszok kivitelezése, és még számos kisebb-nagyobb beruházás készült el uniós támogatásból az elmúlt időszakban Romániában. Megnéztük, hogyan teljesítenek a székelyföldi megyék.
A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) keretében működő Országos Cyberint Központ már 2021-ben figyelmeztette az Országos Kataszteri Hivatalt (ANCPI) az informatikai rendszereiben azonosított biztonsági résekről.
A Román Vasúttársaság teherszállító részlegének (CFR Marfă) mintegy 1550 alkalmazottja hónapok óta nem kapott fizetést, és továbbra sem látszik megoldás a helyzetükre – közölte szerdán a vasutasok szakszervezeti szövetsége (FNFMCV).
Románia nem küld harcoló alakulatokat az ukrajnai frontra, elsődleges célja saját állampolgárainak védelme – közölte szerdán az elnöki hivatal.
2 hozzászólás