
A korábban még vízzel feltelt Suta. Sokat változott azóta, de még nincs minden rendbetéve
Fotó: Pinti Attila
Árvízvédelmi beruházásokra is van kilátás az Olt-folyó medencéjében. Többek között a csíkszeredai Suta gát megerősítését is befejeznék jövőre, és felújítanák az Olt mentén a töltést. Nagy áradások jelenleg nem fenyegetik ezt az övezetet.
2024. november 29., 08:032024. november 29., 08:03
Az árvízvédelmi intézkedésekről érdeklődtünk a Râmnicu Vâlcea-i központú Olt Vízügyi Igazgatóságtól a Hargita megyei Olt-folyó medencéjében, tekintettel a spanyolországi Valenciában október végén történt áradásokra.
Elena Mădălina Ion-Duca, az intézmény igazgatója válaszlevelében kiemelte, hogy jelenleg nem fenyegeti Hargita megyét olyan özönvízszerű esőzés, mint Valenciában. Ugyanakkor arról is tájékoztatott, hogy frissítették az árvízveszélyes területek beazonosítását országos szinten, így Hargita megyében is az Olt-folyó medencéjében. Ennek megfelelően magas kockázatú árvízveszélyes területnek számít
Rákos-pataka Ajnádtól lefele,
Fiság-pataka Csíkszentgyörgytől lefele,
a Vargyas-patak egy szakasza Szentegyházán,
Homoród-pataka Homoródfürdőn
Kis-Homoród pataka Homoródalmástól délre és Homoródújfaluban.
Arra is kitért, hogy a legutóbbi nagy áradás 2010. július 27-én történt, amikor a Fitód-pataka áradt meg, az árvíz 5 napig tartott 3,66 kilométeres szakaszon. Erről a Székelyhon is beszámolt, mint írtuk, több pincét, kutat és udvart, utcát és lakóházat árasztott el a víz Csíkzsögödben.
Fotó: Farkas Tamás
Az igazgatóság vezetője felsorolta továbbá mindazokat a beruházásokat, vagy beruházási terveket, amelyek az árvízvédelmet szolgálják a megye érintett részében.
Tervezési szakaszban az alábbi projektek vannak:
A Kis-Homoród medrének kitakarítása Lövetén. Itt egy szakaszon már dolgoztak is A munkálatra nagy szükség van, ugyanis három éve farmokat és kasszálókat öntött el a víz
Csíksomlyó-patakának teljes rendezése Csíkszeredában
Az Olt-folyó szabályozása Csíkszenttamás-Csíkkarcfalva közötti szakaszon
Az Úz-patakának átfogó rendezése Csíkszentmártonon
Madicsa-patakánál árvízveszély csökkentésére irányuló munkálatok Csíkdánfalván
A Fiság-pataka mentén a töltések felújítása Csíkbánkfalva, Csíkszentmárton és Csatószeg közötti szakaszon az országos helyreállítási alapból (PNRR)
Az Olt-folyó menti töltések felújítása Csíkmadarastól lefele az Országos Helyreállítási Alapból (PNRR)
A töltések rendezése kerékpárutak létrehozása céljából Hargita megyében - az Országos Helyreállítási Alapból (PNRR)
Az Olt folyó partjának rendezése és a meder kitakarítása Balánbányán
A Szépvíz-pataka szabályozása a Szépvízi gáttól lefele
Fotó: Pinti Attila
Tervezési és kivitelezési szakaszban továbbá az alábbi projektek vannak:
1. A szépvízi víztározó biztonságosabbá tétele az Országos Helyreállítási Alapból (PNRR)
2. A Suta gát megerősítése
Ez utóbbi projekt kivitelezését már 2021-ben elkezdték, a folyamatról több alkalommal is cikkeztünk. Időközben két évig leálltak a munkálattal, ugyanis kiderült, hogy a gát megerősítésére újratervezésre lesz szükség. Az Olt Vízügyi Igazgatóság vezetője közölte, hogy az új megvalósíthatósági tanulmányt benyújtották a környezetvédelmi minisztériumhoz jóváhagyásra.
Fotó: Pinti Attila
„A kivitelezést folytatni fogják,várhatóan 2025 folyamán be is fejezik a beruházást” – jegyezte meg az igazgató.
Fotó: Pinti Attila
Néhány számadatot is megosztott az intézményvezető, így megtudtuk, hogy az Olt-folyó Hargita megyei medencéje 2198 négyzetkilométer, a vízhálózat hossza pedig összesen 926 kilométer, amelyből az Olt-folyó 88 kilométer hosszú.
Ugyanakkor három víztározó is idetartozik. Az egyik a szépvízi gát, amely 38 méter magas és 7,1 millió köbméter víz befogadására alkalmas, legfontosabb szerepe ellátni Csíkszeredát mvízzel, és felfogni az árhullámot. A másik a balánbányai Nagynyír gát, amelynek magassága 18,8 méter, és 380 ezer köbméter víz befogadására alkalmas. A harmadik, a jelenleg felújítás alatt lévő Suta gát. Ezeken kívül az igazgatóság ügykezel 94,83 kilométernyi duzzasztót, 246,71 kilométernyi szabályozott szakaszt, és 56,30 kilométernyi partvédelmet.
Románia egyébként 2015-ben készítette el az első árvízveszély- és kockázati térképet, amelyben 499 árvízveszélyes területet (APSFR) jelöltek meg, legutóbbi frissítéskor pedig 526-ra növelték ezeknek a területeknek a számát. Mindezeket a térképeket az inundații.ro oldalon lehet megtekinteni.
Fotó: Pinti Attila
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.
Nem nehéz elrontani egy regény nagyvászonra adaptálását, Andy Weir zseniális sci-fijével viszont nem ez történt. A meglehetősen könyvhű filmváltozat 2026 eddigi legjobb blockbustere lett. Kritika.
Vasárnaptól Románia áttér a nyári időszámításra, hajnali 3 órakor 4 órára kell átállítani az óramutatókat. Ez nem befolyásolja a vasúti menetrendet.
Március 29-én vasárnap kezdődik a nyári időszámítás: az órákat hivatalosan hajnali háromkor négy órára állítják át, így március utolsó vasárnapja a maga 23 órájával az év legrövidebb napja lesz.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szombaton az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 16 megye folyóvizeire, köztük Hargita és Kovászna megyeiekre is.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése: szombaton újabb 15 banival drágult a gázolaj, így literenkénti ára már minden székelyföldi töltőállomáson meghaladja a 10 lejt, míg a prémium gázolaj ára már csak pár banira van a 11 lejes lélektani határtól.
Március 28-tól, szombattól adhatják le levélszavazatukat a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az április 12-i országgyűlési választásra – hívja fel a figyelmet Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár.
Lefoglalták a hatóságok a belügyminisztériumi katasztrófavédelmi főosztály (DSU) több munkatársának mobiltelefonját.
Hatvan napra hatósági felügyelet alá helyezték a januárban a Temes megyei Csene községben megölt 15 éves fiú nagyapját, aki a gyanú szerint arcon ütötte a gyilkosság egyik vádlottjának anyját.
Nem mindenki tudja, hogy az ökölvívó Papp László rugonfalvi gyökerekkel bírt, ahol ünnepséget terveznek születése századik évfordulója apropóján. Erről meg a sepsiszentgyörgyi kosárlabda őskoráról is beszélgettünk Oláh István egri fertálymesterrel.
1 hozzászólás