
Nehéz az idei esztendő is a szociális ellátórendszerben dolgozók számára. Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
Júniustól, illetve szeptembertől is 5-5 százalékkal kellett volna nőjön a szociális ellátórendszerben, valamint az egészségügyi rendszerben dolgozó egyes személyzeti kategóriák bére. Előbbiek, azaz a szociális ellátórendszerben dolgozók azonban pénzhiány miatt nem kaptak béremelést Hargita megyében. A Sanitas szakszervezet megyei vezetője szerint ez még jobban elmélyíti a problémát, amivel már évek óta küzd a szociális ellátórendszer.
2024. szeptember 30., 08:022024. szeptember 30., 08:02
2024. szeptember 30., 08:042024. szeptember 30., 08:04
Az érdekvédelmi tömörülés által tavasszal kiharcolt, összesen 10 százalékos béremelésre az egészségügyi, valamint a szociális ellátórendszerben dolgozó adminisztratív és kisegítő személyzet is egyaránt jogosult. Az egészségügyi rendszerben dolgozók az előírásoknak megfelelően megkapták júniusban, valamint ebben a hónapban az 5–5 százalékos fizetésemelést, ám amint azt Nyulas Emma, a Sanitas szakszervezet Hargita megyei szervezetének vezetője elmondta,
Ő már júliusban érdeklődött az elmaradt béremelés okáról – folytatta –, és mint értesült, a megyei tanács június végén befagyasztotta az ilyen jellegű kiadások növelését. A szakszervezet országos központja kifogásolta álláspontjában, hogy a szociális ellátórendszerben dolgozók nem kapták meg a béremelést, illetve ő maga is érdeklődött ennek okáról, de hivatalos választ még nem kaptak erre vonatkozóan a megyei tanácstól.
Nyulas Emma szerint a megyei tanács mindenképpen állami költségvetés-kiegészítést kell kérjen, kapjon a béremelés finanszírozására, hiszen egy megyei önkormányzati döntés nem írhat felül egy országos törvényt.
– mondta, arra utalva, hogy a megyei szociális ellátórendszerben az utóbbi években – idén is – minden esztendő végén pénzhiány áll elő a hiányos finanszírozás miatt.

Már az augusztusi béreket is nehezen tudják kiadni a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóságnál, ugyanis az intézmény éves költségvetéséből csak e hónapig futotta a kiadásokra.
A problémáról már számtalanszor cikkeztünk korábban.
A szociális és gyermekvédelmi igazgatóságok a működésükhöz szükséges finanszírozás 90 százalékát az államtól, a fennmaradó 10 százalékot pedig a megyei tanácsoktól kapják. Az utóbbi időben viszont egyre inkább felborulni látszik ez az arány a megyei tanácsok kárára. Ez abból adódik, hogy a központi költségvetésből csak azokra a szolgáltatásokra adnak pénzt az igazgatóságoknak, amelyeknek van költségstandardja.
azaz megnő a megyei tanács költségterhe, az államé pedig csökken.
Fotó: Barabás Ákos
Az igazgatóság idén még kicsivel kisebb éves finanszírozást is kapott a munkaügyi minisztériumtól, mint a tavaly, dacára annak, hogy idén nőttek a bérek, de az élelmiszerek, a szolgáltatások és az energiaárak is nőttek – mondta el korábban a Székelyhonnak Elekes Zoltán, a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság vezetője.
A kedvezőtlen fejlemények között egy bizakodásra okot adó hír is van azonban a szociális ellátórendszerben dolgozók számára. Decemberben kellene megkapják a szakszervezet által bírósági úton kiharcolt korábbi bérpótlékok összegének egyik legnagyobb részletét.
– elevenítette fel az előzményeket Nyulas Emma. A bírósági eljárások során megítélt összegeket az állam felosztja öt évre, a legnagyobb részleteket – 25, valamint 35 százalékot – pedig a negyedik és ötödik évben kapják meg az arra jogosultak.
Az elmaradásra az infláció értékét, továbbá késedelmi kamatot is számolnak, így átlagban több száz lejt kell kapjanak majd a szociális ellátórendszerben dolgozók decemberben – tudtuk meg a Sanitas képviselőjétől.
Ilyen elmaradt bérpótlékokat egyébként a megyei kórház alkalmazottainak egy része is kellene kapjon decemberben, a székelyudvarhelyi kórház alkalmazottai pedig az elmaradt üdülési jegyek idei részletét, amelyet három évvel ezelőtt ítélt meg nekik a táblabíróság a szakszervezet által indított per végén.

Idén is kérdésessé vált, hogy lesz-e amiből finanszírozza a szociális ellátórendszer év végi költségeit a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság, ugyanis az intézménynek a decemberi kiadásokra már nem marad pénze.

Már októberre is csak szűkösen elegendő a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság költségvetése. Ha az intézmény nem kap költségvetés-kiegészítést nemhogy fűtésre, de a szociális ellátórendszerben élők élelmezésére sem lesz pénz.
Két tűzesethez is ki kellett vonulniuk pénteken a Maros megyei tűzoltóknak: Abosfalván háztartási hulladék gyúlt ki, Dédabisztrán száraz növényzet.
A politikai döntéshozóknak az üzengetések és a politikai zajkeltés helyett a strukturális problémák megoldására kellene összpontosítaniuk – közölte pénteken Facebook-bejegyzésében Nicușor Dan.
Felbontják a munkaszerződését azoknak az állami egészségügyi intézményekben alkalmazott orvosoknak, akiket tetten érnek, amint munkaidőben a magánszektorban dolgoznak – jelentette ki pénteken Temesváron Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken kijelentette, hogy Románia tavaly mintegy 50 millió euróval támogatta Ukrajnát egy NATO-n keresztül finanszírozott program keretében.
A kormánynak jövő héten el kellene fogadnia a közigazgatási reformcsomagot és a gazdaságélénkítő intézkedéseket – jelentette ki pénteken Ilie Bolojan miniszterelnök.
Tűzesethez riasztott önkéntes tűzoltót bírságolt meg Galați megyében a rendőrség, amiért nem adott elsőbbséget az ugyanahhoz a tűzesethez igyekvő rendőrautónak – közölte pénteken a DCNews.ro hírportál.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint az idei év a gazdaság „helyreigazításának” időszaka lesz, és az eddig elfogadott, illetve a következő hónapokban bevezetendő intézkedések hatása az év második felében válhat érzékelhetővé.
Nagyszabású ellenőrzést tartott csütörtökön a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság a térségben: az akció alkalmával 93 bírságot szabtak ki, és összesen 422,72 köbméter faanyagot koboztak el, mintegy 76 ezer lej értékben.
Marcel Ciolacu volt miniszterelnök „durva manipulációnak” nevezte pénteken a statisztikai intézet (INS) 2024-re vonatkozó adatait, és azt állította, hogy a számok utólagos „kozmetikázása” a jelenlegi kormányfő „kétségbeesését” tükrözi.
Az átmeneti technikai recesszió a szilárd alapokon álló gazdaságra való áttérés előre látható és elkerülhetetlen járulékos költségei közé tartozik – közölte pénteken Ilie Bolojan miniszterelnök.
szóljon hozzá!