
Nehéz az idei esztendő is a szociális ellátórendszerben dolgozók számára. Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
Júniustól, illetve szeptembertől is 5-5 százalékkal kellett volna nőjön a szociális ellátórendszerben, valamint az egészségügyi rendszerben dolgozó egyes személyzeti kategóriák bére. Előbbiek, azaz a szociális ellátórendszerben dolgozók azonban pénzhiány miatt nem kaptak béremelést Hargita megyében. A Sanitas szakszervezet megyei vezetője szerint ez még jobban elmélyíti a problémát, amivel már évek óta küzd a szociális ellátórendszer.
2024. szeptember 30., 08:022024. szeptember 30., 08:02
2024. szeptember 30., 08:042024. szeptember 30., 08:04
Az érdekvédelmi tömörülés által tavasszal kiharcolt, összesen 10 százalékos béremelésre az egészségügyi, valamint a szociális ellátórendszerben dolgozó adminisztratív és kisegítő személyzet is egyaránt jogosult. Az egészségügyi rendszerben dolgozók az előírásoknak megfelelően megkapták júniusban, valamint ebben a hónapban az 5–5 százalékos fizetésemelést, ám amint azt Nyulas Emma, a Sanitas szakszervezet Hargita megyei szervezetének vezetője elmondta,
Ő már júliusban érdeklődött az elmaradt béremelés okáról – folytatta –, és mint értesült, a megyei tanács június végén befagyasztotta az ilyen jellegű kiadások növelését. A szakszervezet országos központja kifogásolta álláspontjában, hogy a szociális ellátórendszerben dolgozók nem kapták meg a béremelést, illetve ő maga is érdeklődött ennek okáról, de hivatalos választ még nem kaptak erre vonatkozóan a megyei tanácstól.
Nyulas Emma szerint a megyei tanács mindenképpen állami költségvetés-kiegészítést kell kérjen, kapjon a béremelés finanszírozására, hiszen egy megyei önkormányzati döntés nem írhat felül egy országos törvényt.
– mondta, arra utalva, hogy a megyei szociális ellátórendszerben az utóbbi években – idén is – minden esztendő végén pénzhiány áll elő a hiányos finanszírozás miatt.

Már az augusztusi béreket is nehezen tudják kiadni a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóságnál, ugyanis az intézmény éves költségvetéséből csak e hónapig futotta a kiadásokra.
A problémáról már számtalanszor cikkeztünk korábban.
A szociális és gyermekvédelmi igazgatóságok a működésükhöz szükséges finanszírozás 90 százalékát az államtól, a fennmaradó 10 százalékot pedig a megyei tanácsoktól kapják. Az utóbbi időben viszont egyre inkább felborulni látszik ez az arány a megyei tanácsok kárára. Ez abból adódik, hogy a központi költségvetésből csak azokra a szolgáltatásokra adnak pénzt az igazgatóságoknak, amelyeknek van költségstandardja.
azaz megnő a megyei tanács költségterhe, az államé pedig csökken.
Fotó: Barabás Ákos
Az igazgatóság idén még kicsivel kisebb éves finanszírozást is kapott a munkaügyi minisztériumtól, mint a tavaly, dacára annak, hogy idén nőttek a bérek, de az élelmiszerek, a szolgáltatások és az energiaárak is nőttek – mondta el korábban a Székelyhonnak Elekes Zoltán, a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság vezetője.
A kedvezőtlen fejlemények között egy bizakodásra okot adó hír is van azonban a szociális ellátórendszerben dolgozók számára. Decemberben kellene megkapják a szakszervezet által bírósági úton kiharcolt korábbi bérpótlékok összegének egyik legnagyobb részletét.
– elevenítette fel az előzményeket Nyulas Emma. A bírósági eljárások során megítélt összegeket az állam felosztja öt évre, a legnagyobb részleteket – 25, valamint 35 százalékot – pedig a negyedik és ötödik évben kapják meg az arra jogosultak.
Az elmaradásra az infláció értékét, továbbá késedelmi kamatot is számolnak, így átlagban több száz lejt kell kapjanak majd a szociális ellátórendszerben dolgozók decemberben – tudtuk meg a Sanitas képviselőjétől.
Ilyen elmaradt bérpótlékokat egyébként a megyei kórház alkalmazottainak egy része is kellene kapjon decemberben, a székelyudvarhelyi kórház alkalmazottai pedig az elmaradt üdülési jegyek idei részletét, amelyet három évvel ezelőtt ítélt meg nekik a táblabíróság a szakszervezet által indított per végén.

Idén is kérdésessé vált, hogy lesz-e amiből finanszírozza a szociális ellátórendszer év végi költségeit a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság, ugyanis az intézménynek a decemberi kiadásokra már nem marad pénze.

Már októberre is csak szűkösen elegendő a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság költségvetése. Ha az intézmény nem kap költségvetés-kiegészítést nemhogy fűtésre, de a szociális ellátórendszerben élők élelmezésére sem lesz pénz.
Havazik a Transzalpinán – közölték a craiovai regionális útügyi igazgatóság Facebook-oldalán, arra figyelmeztetve az autósokat, hogy ha magashegyi útra indulnak, készítsék fel járműveiket a téli közlekedésre.
A közigazgatási reformnak a közszolgáltatások javítását és az állami kiadások csökkentését kell eredményeznie, a települések összevonása pedig nem önkéntes alapon történne – jelentette ki hétfőn Sorin Grindeanu.
Az évszaknak megfelelő hőmérsékletre, időnként jelentősebb esőzésekre, a hegyvidéken pedig havas esőre és havazásra lehet számítani a következő két hétben – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) előrejelzéséből.
Szeretettel várjuk önöket egy különleges estére, ahol a klasszikus zene és az elegancia találkozik a marosvásárhelyi Kultúrpalota színpadán!
Elutasította hétfőn a bukaresti törvényszék a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) indítványát Călin Georgescu előzetes letartóztatásának 30 napos meghosszabbítására.
Az év első kilenc hónapjában 24,17 milliárd lejjel 78,3 milliárd lejre csökkent Románia államháztartási hiánya, ami a bruttó hazai termék (GDP) 3,81 százalékának felel meg – derül ki a pénzügyminisztérium hétfőn közzétett adataiból.
A migráció kezelésének ellenőrzésével foglalkozó parlamenti vizsgálóbizottság létrehozását kezdeményezte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR).
Román zászlót tűzött ki a bezárt parajdi sóbánya bejáratához a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) egyik parlamenti képviselője, Lucian Mușat.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A romániai felnőttek 31 százaléka nem foglalkozik az anyagi biztonságát fenyegető kockázatokkal, 27 százaléka pedig abban bízik, hogy amitől tart, az nem következik be – derül ki a CURS felmérésének hétfőn közzétett eredményeiből.
szóljon hozzá!