
Nehéz az idei esztendő is a szociális ellátórendszerben dolgozók számára. Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
Júniustól, illetve szeptembertől is 5-5 százalékkal kellett volna nőjön a szociális ellátórendszerben, valamint az egészségügyi rendszerben dolgozó egyes személyzeti kategóriák bére. Előbbiek, azaz a szociális ellátórendszerben dolgozók azonban pénzhiány miatt nem kaptak béremelést Hargita megyében. A Sanitas szakszervezet megyei vezetője szerint ez még jobban elmélyíti a problémát, amivel már évek óta küzd a szociális ellátórendszer.
2024. szeptember 30., 08:022024. szeptember 30., 08:02
2024. szeptember 30., 08:042024. szeptember 30., 08:04
Az érdekvédelmi tömörülés által tavasszal kiharcolt, összesen 10 százalékos béremelésre az egészségügyi, valamint a szociális ellátórendszerben dolgozó adminisztratív és kisegítő személyzet is egyaránt jogosult. Az egészségügyi rendszerben dolgozók az előírásoknak megfelelően megkapták júniusban, valamint ebben a hónapban az 5–5 százalékos fizetésemelést, ám amint azt Nyulas Emma, a Sanitas szakszervezet Hargita megyei szervezetének vezetője elmondta,
Ő már júliusban érdeklődött az elmaradt béremelés okáról – folytatta –, és mint értesült, a megyei tanács június végén befagyasztotta az ilyen jellegű kiadások növelését. A szakszervezet országos központja kifogásolta álláspontjában, hogy a szociális ellátórendszerben dolgozók nem kapták meg a béremelést, illetve ő maga is érdeklődött ennek okáról, de hivatalos választ még nem kaptak erre vonatkozóan a megyei tanácstól.
Nyulas Emma szerint a megyei tanács mindenképpen állami költségvetés-kiegészítést kell kérjen, kapjon a béremelés finanszírozására, hiszen egy megyei önkormányzati döntés nem írhat felül egy országos törvényt.
– mondta, arra utalva, hogy a megyei szociális ellátórendszerben az utóbbi években – idén is – minden esztendő végén pénzhiány áll elő a hiányos finanszírozás miatt.

Már az augusztusi béreket is nehezen tudják kiadni a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóságnál, ugyanis az intézmény éves költségvetéséből csak e hónapig futotta a kiadásokra.
A problémáról már számtalanszor cikkeztünk korábban.
A szociális és gyermekvédelmi igazgatóságok a működésükhöz szükséges finanszírozás 90 százalékát az államtól, a fennmaradó 10 százalékot pedig a megyei tanácsoktól kapják. Az utóbbi időben viszont egyre inkább felborulni látszik ez az arány a megyei tanácsok kárára. Ez abból adódik, hogy a központi költségvetésből csak azokra a szolgáltatásokra adnak pénzt az igazgatóságoknak, amelyeknek van költségstandardja.
azaz megnő a megyei tanács költségterhe, az államé pedig csökken.
Fotó: Barabás Ákos
Az igazgatóság idén még kicsivel kisebb éves finanszírozást is kapott a munkaügyi minisztériumtól, mint a tavaly, dacára annak, hogy idén nőttek a bérek, de az élelmiszerek, a szolgáltatások és az energiaárak is nőttek – mondta el korábban a Székelyhonnak Elekes Zoltán, a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság vezetője.
A kedvezőtlen fejlemények között egy bizakodásra okot adó hír is van azonban a szociális ellátórendszerben dolgozók számára. Decemberben kellene megkapják a szakszervezet által bírósági úton kiharcolt korábbi bérpótlékok összegének egyik legnagyobb részletét.
– elevenítette fel az előzményeket Nyulas Emma. A bírósági eljárások során megítélt összegeket az állam felosztja öt évre, a legnagyobb részleteket – 25, valamint 35 százalékot – pedig a negyedik és ötödik évben kapják meg az arra jogosultak.
Az elmaradásra az infláció értékét, továbbá késedelmi kamatot is számolnak, így átlagban több száz lejt kell kapjanak majd a szociális ellátórendszerben dolgozók decemberben – tudtuk meg a Sanitas képviselőjétől.
Ilyen elmaradt bérpótlékokat egyébként a megyei kórház alkalmazottainak egy része is kellene kapjon decemberben, a székelyudvarhelyi kórház alkalmazottai pedig az elmaradt üdülési jegyek idei részletét, amelyet három évvel ezelőtt ítélt meg nekik a táblabíróság a szakszervezet által indított per végén.

Idén is kérdésessé vált, hogy lesz-e amiből finanszírozza a szociális ellátórendszer év végi költségeit a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság, ugyanis az intézménynek a decemberi kiadásokra már nem marad pénze.

Már októberre is csak szűkösen elegendő a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság költségvetése. Ha az intézmény nem kap költségvetés-kiegészítést nemhogy fűtésre, de a szociális ellátórendszerben élők élelmezésére sem lesz pénz.
A közlekedési minisztérium közvitára bocsátott egy rendelettervezetet a járműkategóriák és a július 1-jétől alkalmazandó úthasználati díj (rovinieta) jóváhagyásáról, amely az EURO kibocsátási normától is függ majd.
Dragoș Pîslaru beruházásokért és európai projektekért felelős ügyvivő miniszter szombaton kijelentette, hogy megvan a terve a helyreállítási terv (PNRR) teljes vissza nem térítendő keretének lehívására.
Másodfokú (narancssárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szombaton az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 8 megye, és elsőfokú riasztást 22 megye folyóinak vízgyűjtő területére.
A Richter-skála szerint 3,5-as erősségű földrengés történt szombaton 8 óra 53 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) rövid távú célja egy olyan kormányzati konstrukció kialakítása, amelyben felelősséget vállal, középtávon pedig 2028-ra politikai alternatívát akar felépíteni.
Minisztereihez hasonlóan Orbán Viktor volt kormányfő is eladományozza a neki járó végkielégítést.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökével, Ilie Bolojannal tárgyalt szombaton Temesváron a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Dominic Fritz.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat narancssárga jelzésű riasztást adott ki felhőszakadás miatt öt megyére, és sárga jelzésű riasztást felhőszakadás, jégeső és viharos szél miatt 19 megyére, valamint Bukarestre.
Több településen is medvék jelenléte miatt riasztotta a lakosságot a Hargita megyei katasztrófavédelem az elmúlt napokban. A párzási időszakban a vadállatok gyakrabban tűnnek fel a települések közelében, és napközben is aktívabbak a megszokottnál.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök egyeztetést ígért a pénzügyminisztérium képviselőivel az e-Factura rendszer kiterjesztéséről, megvizsgálják, feltétlenül szükséges-e bevezetni az intézkedést a kisvállalkozást működtető magánszemélyek esetében is.
szóljon hozzá!