A szeptemberi bérekre már nincs pénze a gyermekvédelmi igazgatóságnak

A Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóságnak rendszerint szeptemberre, októberre már teljesen kimerült a költségvetése, ez alól csak a múlt év jelentett kivételt, tavaly ugyanis

Idén már szeptembertől gondok lehetnek

Idén viszont már az augusztusi bérköltségekre sem maradt elegendő pénze az intézménynek. Amint arról Elekes Zoltán, a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság vezetője tájékoztatta a Székelyhont,

„A pénzügyi gondok idén még hamarabb jelentkeztek, mint a tavaly, mert a költségek növekedtek: ugye béremelések is voltak, de a költségstandardokat nem növelték.

– magyarázta az idei korai pénzhiány kialakulásának az okait Elekes Zoltán.

A szerdai költségvetés-kiegészítésnek köszönhetően a szeptember első felében esedékes augusztusi béreket és egyéb költségeket még ki tudják fizetni, de az év hátralevő része „teljesen lefedetlen”.

– mondta emlékezetből a hiány mértékét érzékeltető összeget az igazgatóság vezetője.

Országszerte szinte mindenhol probléma

Elekes Zoltán elmondta, múlt hónapban beszélgettek a többi megye szociális és gyermekvédelmi igazgatóságainál dolgozó kollégákkal, és mint kiderült,

A Hargita megyei intézmény vezetősége ezt már jelezte a szakminisztériumnál, költségvetés-kiegészítést kérve. Bíznak benne, hogy kapnak pénzt a központi költségvetésből és a megyei tanácstól is – mondta az intézmény vezetője.

A költségmegoszlás aránya csak papíron 90-10 százalékos

A szociális és gyermekvédelmi igazgatóságok a működésükhöz szükséges finanszírozás 90 százalékát az államtól, a fennmaradó 10 százalékot pedig a megyei tanácsoktól kapják. Újabban viszont egyre inkább felborulni látszik ez az arány a megyei tanácsok kárára. Abból adódik ez a probléma, hogy

„De nekünk vannak olyan szolgáltatásaink is, amelyeknek nincs költségstandardja, másrészt pedig sok olyan tevékenység van, amelyet szociális és gyermekvédelmi igazgatóságként el kell végezzünk, de azok nem minősülnek szociális szolgáltatásnak, miközben valójában azok. Például a fogyatékos személyek besorolása, a juttatásaiknak a kiszámítása – megyeszerte ez 12 ezer embert érint –, a teljes örökbefogadási eljárások lebonyolítása, az esetmenedzsment – amikor helyszínre kell menni és kivizsgálni egy esetet –, a közbeszerzések lebonyolításával járó tevékenységek, illetve a könyvelés sem része a költségstandardoknak” – nyilatkozta a problémával kapcsolatban a Székelyhonnak még tavaly Elekes Zoltán.

Azoknak a szolgáltatásoknak az árát, amelyeknek nincs költségstandardja, a megyei tanács kell kifizesse, így dacára a 90-10 százalékos arányú költségmegoszlásra vonatkozó szabályozásnak a valóságban ez nagyjából 70-30-ra módosul, azaz megnő a megyei tanács költségterhe, az államé pedig csökken – tudtuk meg Elekes Zoltántól.