
A szociális ellátórendszerben dolgozó mintegy 800 Hargita megyei alkalmazottnak a szeptemberi fizetésére már nem maradt pénz az igazgatóság szűkös költségvetésében. Képünk illusztráció
Fotó: Pixabay
Már az augusztusi béreket is nehezen tudják kiadni a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóságnál, ugyanis az intézmény éves költségvetéséből csak e hónapig futotta a kiadásokra. A pénzhiány nem új keletű probléma, az elmúlt években is hasonló gondokkal küszködtek, ám ezúttal korábban fogyott el a pénzük, mint máskor.
2024. augusztus 30., 07:572024. augusztus 30., 07:57
A megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatóságok többsége mögött megpróbáltatásokkal teli évek állnak, ugyanis rendszerint nem kapnak elegendő pénzt ahhoz, hogy év végig elegendő legyen a költségek fedezésére.
A Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóságnak rendszerint szeptemberre, októberre már teljesen kimerült a költségvetése, ez alól csak a múlt év jelentett kivételt, tavaly ugyanis
Idén viszont már az augusztusi bérköltségekre sem maradt elegendő pénze az intézménynek. Amint arról Elekes Zoltán, a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság vezetője tájékoztatta a Székelyhont,
„A pénzügyi gondok idén még hamarabb jelentkeztek, mint a tavaly, mert a költségek növekedtek: ugye béremelések is voltak, de a költségstandardokat nem növelték.
– magyarázta az idei korai pénzhiány kialakulásának az okait Elekes Zoltán.
A szerdai költségvetés-kiegészítésnek köszönhetően a szeptember első felében esedékes augusztusi béreket és egyéb költségeket még ki tudják fizetni, de az év hátralevő része „teljesen lefedetlen”.
– mondta emlékezetből a hiány mértékét érzékeltető összeget az igazgatóság vezetője.
Elekes Zoltán elmondta, múlt hónapban beszélgettek a többi megye szociális és gyermekvédelmi igazgatóságainál dolgozó kollégákkal, és mint kiderült,
A Hargita megyei intézmény vezetősége ezt már jelezte a szakminisztériumnál, költségvetés-kiegészítést kérve. Bíznak benne, hogy kapnak pénzt a központi költségvetésből és a megyei tanácstól is – mondta az intézmény vezetője.
A szociális és gyermekvédelmi igazgatóságok a működésükhöz szükséges finanszírozás 90 százalékát az államtól, a fennmaradó 10 százalékot pedig a megyei tanácsoktól kapják. Újabban viszont egyre inkább felborulni látszik ez az arány a megyei tanácsok kárára. Abból adódik ez a probléma, hogy
„De nekünk vannak olyan szolgáltatásaink is, amelyeknek nincs költségstandardja, másrészt pedig sok olyan tevékenység van, amelyet szociális és gyermekvédelmi igazgatóságként el kell végezzünk, de azok nem minősülnek szociális szolgáltatásnak, miközben valójában azok. Például a fogyatékos személyek besorolása, a juttatásaiknak a kiszámítása – megyeszerte ez 12 ezer embert érint –, a teljes örökbefogadási eljárások lebonyolítása, az esetmenedzsment – amikor helyszínre kell menni és kivizsgálni egy esetet –, a közbeszerzések lebonyolításával járó tevékenységek, illetve a könyvelés sem része a költségstandardoknak” – nyilatkozta a problémával kapcsolatban a Székelyhonnak még tavaly Elekes Zoltán.
Azoknak a szolgáltatásoknak az árát, amelyeknek nincs költségstandardja, a megyei tanács kell kifizesse, így dacára a 90-10 százalékos arányú költségmegoszlásra vonatkozó szabályozásnak a valóságban ez nagyjából 70-30-ra módosul, azaz megnő a megyei tanács költségterhe, az államé pedig csökken – tudtuk meg Elekes Zoltántól.
A költségvetési hiány által érintett területek
A Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság közel hatvan épület – családi típusú elhelyezőközpontok, családon belüli erőszak áldozatai számára fenntartott védett lakóotthonok, fogyatékos személyeket ellátó felnőttotthonok, illetve megyeszerte több irodahelyiség – fenntartását kell biztosítsa, illetve finanszírozza azok működtetését, az otthonokban élők élelmezését, gondozását, továbbá a megyei szociális rendszerben dolgozó közel 800 alkalmazott bére is egy jelentős költéségtétele az intézménynek.
Tojást festenek, kalácsot sütnek és sokan ma is eljárnak locsolni a Székelyhon olvasói közül. A húsvéti kvízre adott válaszok alapján az is látszik, hogy az ünnepi hagyományok továbbra is fontosak, még ha az egyes szokások megélése családonként el is tér.
Az oktatási minisztérium pénteken bejelentette, hogy április 9-re halasztotta a próbaérettségi eredményeinek közzétételét, mert az eredetileg kijelölt határidőhöz képest túl sok dolgozat várt még javításra.
A pénzügyminisztérium jelenleg ügyvédek bevonásával mérlegeli, hogy milyen lépéseket tehet a Pfizer-ügyben, és vizsgálja egy sikeres fellebbezés feltételeit, miközben tárgyalást is kezdeményez a gyógyszervállalattal.
A bukaresti törvényszék pénteken megszüntette Călin Georgescu hatósági felügyeletét abban az ügyben, amelyben a volt államelnökjelöltet legionárius propagandával vádolják.
A kormány elfogadta a gázolaj jövedéki adójának átmeneti csökkentéséről, valamint a Románia területén kitermelt kőolaj és az abból előállított energiahordozók értékesítéséből származó bevételekre kivetett szolidaritási hozzájárulásról szóló rendelet.
Elégtelennek tartja az kis- és középvállalkozásokat tömörítő IMM Románia elnöke a gázolaj jövedéki adóját literenként 30 banival csökkentő kormányintézkedést.
Ne bírságolják meg a járművezetőket, ha igazoltatáskor nem tudják felmutatni a jogosítványukat és a forgalmi engedélyt – javasolja tervezetében a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselője, Alexandru Dimitriu.
Több mint háromezer lejes pénzbírságot kapott és felfüggesztették a jogosítványát annak a fiatal autóvezetőnek, aki – utasaival együtt – kiült a mozgó jármű ablakába, és úgy bulizott.
Rövid ideig tartott a kormány várva-várt üzemanyagpiaci beavatkozásának hatása, ugyanis nagypéntekre ismét 10 lej fölé ugrott egy liter gázolaj ára a székelyföldi töltőállomásokon.
A szavazati jog hozzátartozik az állampolgársághoz, ezért élni kell vele – hangsúlyozza Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, aki szerint minden jog annyit ér, amennyit érvényesíteni tudsz belőle.
szóljon hozzá!