
A szociális ellátórendszerben dolgozó mintegy 800 Hargita megyei alkalmazottnak a szeptemberi fizetésére már nem maradt pénz az igazgatóság szűkös költségvetésében. Képünk illusztráció
Fotó: Pixabay
Már az augusztusi béreket is nehezen tudják kiadni a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóságnál, ugyanis az intézmény éves költségvetéséből csak e hónapig futotta a kiadásokra. A pénzhiány nem új keletű probléma, az elmúlt években is hasonló gondokkal küszködtek, ám ezúttal korábban fogyott el a pénzük, mint máskor.
2024. augusztus 30., 07:572024. augusztus 30., 07:57
A megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatóságok többsége mögött megpróbáltatásokkal teli évek állnak, ugyanis rendszerint nem kapnak elegendő pénzt ahhoz, hogy év végig elegendő legyen a költségek fedezésére.
A Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóságnak rendszerint szeptemberre, októberre már teljesen kimerült a költségvetése, ez alól csak a múlt év jelentett kivételt, tavaly ugyanis
Idén viszont már az augusztusi bérköltségekre sem maradt elegendő pénze az intézménynek. Amint arról Elekes Zoltán, a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság vezetője tájékoztatta a Székelyhont,
„A pénzügyi gondok idén még hamarabb jelentkeztek, mint a tavaly, mert a költségek növekedtek: ugye béremelések is voltak, de a költségstandardokat nem növelték.
– magyarázta az idei korai pénzhiány kialakulásának az okait Elekes Zoltán.
A szerdai költségvetés-kiegészítésnek köszönhetően a szeptember első felében esedékes augusztusi béreket és egyéb költségeket még ki tudják fizetni, de az év hátralevő része „teljesen lefedetlen”.
– mondta emlékezetből a hiány mértékét érzékeltető összeget az igazgatóság vezetője.
Elekes Zoltán elmondta, múlt hónapban beszélgettek a többi megye szociális és gyermekvédelmi igazgatóságainál dolgozó kollégákkal, és mint kiderült,
A Hargita megyei intézmény vezetősége ezt már jelezte a szakminisztériumnál, költségvetés-kiegészítést kérve. Bíznak benne, hogy kapnak pénzt a központi költségvetésből és a megyei tanácstól is – mondta az intézmény vezetője.
A szociális és gyermekvédelmi igazgatóságok a működésükhöz szükséges finanszírozás 90 százalékát az államtól, a fennmaradó 10 százalékot pedig a megyei tanácsoktól kapják. Újabban viszont egyre inkább felborulni látszik ez az arány a megyei tanácsok kárára. Abból adódik ez a probléma, hogy
„De nekünk vannak olyan szolgáltatásaink is, amelyeknek nincs költségstandardja, másrészt pedig sok olyan tevékenység van, amelyet szociális és gyermekvédelmi igazgatóságként el kell végezzünk, de azok nem minősülnek szociális szolgáltatásnak, miközben valójában azok. Például a fogyatékos személyek besorolása, a juttatásaiknak a kiszámítása – megyeszerte ez 12 ezer embert érint –, a teljes örökbefogadási eljárások lebonyolítása, az esetmenedzsment – amikor helyszínre kell menni és kivizsgálni egy esetet –, a közbeszerzések lebonyolításával járó tevékenységek, illetve a könyvelés sem része a költségstandardoknak” – nyilatkozta a problémával kapcsolatban a Székelyhonnak még tavaly Elekes Zoltán.
Azoknak a szolgáltatásoknak az árát, amelyeknek nincs költségstandardja, a megyei tanács kell kifizesse, így dacára a 90-10 százalékos arányú költségmegoszlásra vonatkozó szabályozásnak a valóságban ez nagyjából 70-30-ra módosul, azaz megnő a megyei tanács költségterhe, az államé pedig csökken – tudtuk meg Elekes Zoltántól.
A költségvetési hiány által érintett területek
A Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság közel hatvan épület – családi típusú elhelyezőközpontok, családon belüli erőszak áldozatai számára fenntartott védett lakóotthonok, fogyatékos személyeket ellátó felnőttotthonok, illetve megyeszerte több irodahelyiség – fenntartását kell biztosítsa, illetve finanszírozza azok működtetését, az otthonokban élők élelmezését, gondozását, továbbá a megyei szociális rendszerben dolgozó közel 800 alkalmazott bére is egy jelentős költéségtétele az intézménynek.
Elesett kerékpárjával egy tizenegy éves gyermek szerdán Maros megye határához közel, a Fehér megyei Herián. A helyszínre riasztott mentősök megpróbálták újraéleszteni, de már nem tudták megmenteni az életét.
Nicușor Dan államfő bejelentette, hogy hétfőn újabb egyeztetés tart a parlamenti pártokkal a Cotroceni-palotában az új miniszterelnök-jelölt kijelöléséről.
Sorin Grindeanu szociáldemokrata pártelnök szerdán kijelentette, hogy pártja kész alternatívát kínálni az eddigi megszorító politikával szemben, és reményét fejezte ki, hogy Nicușor Dan államfő mielőbb egyeztetésre hívja a parlamenti pártokat.
Nem sikerült megszerezni a beiktatásához szükséges 233 szavazatot a PNL, az USR és az RMDSZ által támogatott Mureșan-kormánynak.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) képviselői és szenátorai nem szavazzák meg a Mureșan-kormányt, és más kabinetet sem támogatnak mindaddig, amíg Călin Georgescu volt államfőjelöltet nem bocsátják szabadon.
A kormányának beiktatásáról döntő parlamenti szavazást megelőző vitán a kijelölt miniszterelnök hangsúlyozta, hogy kormánya egy modern, virágzó, igazságos és biztonságos ország megteremtésére törekszik.
Nicușor Dan államfő szerdán Prágában kijelentette, hogy ha a romániaiak „túlnyomó többsége” a politikai válság lezárását akarja, jó esély van arra, hogy a politikusok megállapodásra jussanak ennek érdekében.
Modern államot és erős polgárokat ígért Romániának Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök szerdán, a kormányának beiktatásáról döntő parlamenti szavazást megelőző vitán.
Kiegyensúlyozottabb és változatosabb lett a tájékoztatás az M1 Híradóban a Republikon Közmédiafigyelő elemzése szerint – hívta fel a figyelmet Tarr Zoltán, társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter szerdán a Facebookon-oldalán.
Seszták Miklós volt fejlesztési miniszter letartóztatásáról döntött a bíróság szerdán, Hankó Balázs volt kulturális miniszter letartóztatását pedig indítványozta az ügyészség szerdán.
szóljon hozzá!