
A szociális ellátórendszerben dolgozó mintegy 800 Hargita megyei alkalmazottnak a szeptemberi fizetésére már nem maradt pénz az igazgatóság szűkös költségvetésében. Képünk illusztráció
Fotó: Pixabay
Már az augusztusi béreket is nehezen tudják kiadni a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóságnál, ugyanis az intézmény éves költségvetéséből csak e hónapig futotta a kiadásokra. A pénzhiány nem új keletű probléma, az elmúlt években is hasonló gondokkal küszködtek, ám ezúttal korábban fogyott el a pénzük, mint máskor.
2024. augusztus 30., 07:572024. augusztus 30., 07:57
A megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatóságok többsége mögött megpróbáltatásokkal teli évek állnak, ugyanis rendszerint nem kapnak elegendő pénzt ahhoz, hogy év végig elegendő legyen a költségek fedezésére.
A Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóságnak rendszerint szeptemberre, októberre már teljesen kimerült a költségvetése, ez alól csak a múlt év jelentett kivételt, tavaly ugyanis
Idén viszont már az augusztusi bérköltségekre sem maradt elegendő pénze az intézménynek. Amint arról Elekes Zoltán, a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság vezetője tájékoztatta a Székelyhont,
„A pénzügyi gondok idén még hamarabb jelentkeztek, mint a tavaly, mert a költségek növekedtek: ugye béremelések is voltak, de a költségstandardokat nem növelték.
– magyarázta az idei korai pénzhiány kialakulásának az okait Elekes Zoltán.
A szerdai költségvetés-kiegészítésnek köszönhetően a szeptember első felében esedékes augusztusi béreket és egyéb költségeket még ki tudják fizetni, de az év hátralevő része „teljesen lefedetlen”.
– mondta emlékezetből a hiány mértékét érzékeltető összeget az igazgatóság vezetője.
Elekes Zoltán elmondta, múlt hónapban beszélgettek a többi megye szociális és gyermekvédelmi igazgatóságainál dolgozó kollégákkal, és mint kiderült,
A Hargita megyei intézmény vezetősége ezt már jelezte a szakminisztériumnál, költségvetés-kiegészítést kérve. Bíznak benne, hogy kapnak pénzt a központi költségvetésből és a megyei tanácstól is – mondta az intézmény vezetője.
A szociális és gyermekvédelmi igazgatóságok a működésükhöz szükséges finanszírozás 90 százalékát az államtól, a fennmaradó 10 százalékot pedig a megyei tanácsoktól kapják. Újabban viszont egyre inkább felborulni látszik ez az arány a megyei tanácsok kárára. Abból adódik ez a probléma, hogy
„De nekünk vannak olyan szolgáltatásaink is, amelyeknek nincs költségstandardja, másrészt pedig sok olyan tevékenység van, amelyet szociális és gyermekvédelmi igazgatóságként el kell végezzünk, de azok nem minősülnek szociális szolgáltatásnak, miközben valójában azok. Például a fogyatékos személyek besorolása, a juttatásaiknak a kiszámítása – megyeszerte ez 12 ezer embert érint –, a teljes örökbefogadási eljárások lebonyolítása, az esetmenedzsment – amikor helyszínre kell menni és kivizsgálni egy esetet –, a közbeszerzések lebonyolításával járó tevékenységek, illetve a könyvelés sem része a költségstandardoknak” – nyilatkozta a problémával kapcsolatban a Székelyhonnak még tavaly Elekes Zoltán.
Azoknak a szolgáltatásoknak az árát, amelyeknek nincs költségstandardja, a megyei tanács kell kifizesse, így dacára a 90-10 százalékos arányú költségmegoszlásra vonatkozó szabályozásnak a valóságban ez nagyjából 70-30-ra módosul, azaz megnő a megyei tanács költségterhe, az államé pedig csökken – tudtuk meg Elekes Zoltántól.
A költségvetési hiány által érintett területek
A Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság közel hatvan épület – családi típusú elhelyezőközpontok, családon belüli erőszak áldozatai számára fenntartott védett lakóotthonok, fogyatékos személyeket ellátó felnőttotthonok, illetve megyeszerte több irodahelyiség – fenntartását kell biztosítsa, illetve finanszírozza azok működtetését, az otthonokban élők élelmezését, gondozását, továbbá a megyei szociális rendszerben dolgozó közel 800 alkalmazott bére is egy jelentős költéségtétele az intézménynek.
Nicușor Dan megtámadta az alkotmánybíróságon a parlamentben múlt héten elfogadott új feddhetetlenségi törvényt – közölte hétfőn az elnöki hivatal.
Mit tud a lakosság a Maros megyét is érintő méltányos átállási programról, a munkahelyek megszűnéséről, átalakulásáról? Hogyan látja a települése jövőjét? – ezekkel a témákkal is foglalkozik a napokban közzétett kérdőív.
Nem bizonyult tartósnak a Duna vízszintjének emelkedése Csernavodánál, fel kell készülni arra, hogy néhány napig teljesen le kell fog állni az atomerőmű – jelentette be Alexandru Bușoi energetikai államtitkár hétfőn.
Alvás közben korrigálja a látást, nappal pedig szemüveg és hagyományos kontaktlencse nélkül biztosít éles látást. Az éjszakai kontaktlencse egyben kényelmes, és a gyermekkori rövidlátás előrehaladását is lassíthatja.
Az RMDSZ első opciója egy teljes jogkörű kormány megalakítására egy „nagykoalíció” létrehozása, más országok mintájára, hogy megakadályozzák a szélsőséges erők kormányra jutását – jelentette ki hétfőn Cseke Attila ügyvivő fejlesztési miniszter.
Harminckét járvezetői engedélyt függesztettek fel a hétvégén a hatóságok Maros megyében, de olyan sofőrt is feltartóztattak, aki nem rendelkezett jogosítvánnyal – tájékoztat a Maros Megyei rendőr-főkapitányság.
Cseke Attila ügyvivő egészségügyi miniszter szerint a közösségi oldalakon terjedő félretájékoztatás „rendkívül veszélyessé” vált, ezért az államnak határozottabban kell fellépnie, szükség esetén a jogszabályok szigorításával.
A házbizottság érvényesnek minősítette azt a 140 képviselő által támogatott indítványt, amelyben a Tisza parlamenti frakciója Baka Andrást jelöli államfőnek.
Magyar és román nyelven rakták ki Csíkszereda nevét a város egyik újonnan létrehozott körforgalmában, a Hargita utcában.
Új szabályok léptek életbe a más uniós tagállamokban vásárolt jövedéki termékek Romániába történő behozatalára.
szóljon hozzá!