A szociális ellátórendszerben dolgozó mintegy 800 Hargita megyei alkalmazottnak a szeptemberi fizetésére már nem maradt pénz az igazgatóság szűkös költségvetésében. Képünk illusztráció
Fotó: Pixabay
Már az augusztusi béreket is nehezen tudják kiadni a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóságnál, ugyanis az intézmény éves költségvetéséből csak e hónapig futotta a kiadásokra. A pénzhiány nem új keletű probléma, az elmúlt években is hasonló gondokkal küszködtek, ám ezúttal korábban fogyott el a pénzük, mint máskor.
2024. augusztus 30., 07:572024. augusztus 30., 07:57
A megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatóságok többsége mögött megpróbáltatásokkal teli évek állnak, ugyanis rendszerint nem kapnak elegendő pénzt ahhoz, hogy év végig elegendő legyen a költségek fedezésére.
A Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóságnak rendszerint szeptemberre, októberre már teljesen kimerült a költségvetése, ez alól csak a múlt év jelentett kivételt, tavaly ugyanis
Idén viszont már az augusztusi bérköltségekre sem maradt elegendő pénze az intézménynek. Amint arról Elekes Zoltán, a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság vezetője tájékoztatta a Székelyhont,
„A pénzügyi gondok idén még hamarabb jelentkeztek, mint a tavaly, mert a költségek növekedtek: ugye béremelések is voltak, de a költségstandardokat nem növelték.
– magyarázta az idei korai pénzhiány kialakulásának az okait Elekes Zoltán.
A szerdai költségvetés-kiegészítésnek köszönhetően a szeptember első felében esedékes augusztusi béreket és egyéb költségeket még ki tudják fizetni, de az év hátralevő része „teljesen lefedetlen”.
– mondta emlékezetből a hiány mértékét érzékeltető összeget az igazgatóság vezetője.
Elekes Zoltán elmondta, múlt hónapban beszélgettek a többi megye szociális és gyermekvédelmi igazgatóságainál dolgozó kollégákkal, és mint kiderült,
A Hargita megyei intézmény vezetősége ezt már jelezte a szakminisztériumnál, költségvetés-kiegészítést kérve. Bíznak benne, hogy kapnak pénzt a központi költségvetésből és a megyei tanácstól is – mondta az intézmény vezetője.
A szociális és gyermekvédelmi igazgatóságok a működésükhöz szükséges finanszírozás 90 százalékát az államtól, a fennmaradó 10 százalékot pedig a megyei tanácsoktól kapják. Újabban viszont egyre inkább felborulni látszik ez az arány a megyei tanácsok kárára. Abból adódik ez a probléma, hogy
„De nekünk vannak olyan szolgáltatásaink is, amelyeknek nincs költségstandardja, másrészt pedig sok olyan tevékenység van, amelyet szociális és gyermekvédelmi igazgatóságként el kell végezzünk, de azok nem minősülnek szociális szolgáltatásnak, miközben valójában azok. Például a fogyatékos személyek besorolása, a juttatásaiknak a kiszámítása – megyeszerte ez 12 ezer embert érint –, a teljes örökbefogadási eljárások lebonyolítása, az esetmenedzsment – amikor helyszínre kell menni és kivizsgálni egy esetet –, a közbeszerzések lebonyolításával járó tevékenységek, illetve a könyvelés sem része a költségstandardoknak” – nyilatkozta a problémával kapcsolatban a Székelyhonnak még tavaly Elekes Zoltán.
Azoknak a szolgáltatásoknak az árát, amelyeknek nincs költségstandardja, a megyei tanács kell kifizesse, így dacára a 90-10 százalékos arányú költségmegoszlásra vonatkozó szabályozásnak a valóságban ez nagyjából 70-30-ra módosul, azaz megnő a megyei tanács költségterhe, az államé pedig csökken – tudtuk meg Elekes Zoltántól.
A költségvetési hiány által érintett területek
A Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság közel hatvan épület – családi típusú elhelyezőközpontok, családon belüli erőszak áldozatai számára fenntartott védett lakóotthonok, fogyatékos személyeket ellátó felnőttotthonok, illetve megyeszerte több irodahelyiség – fenntartását kell biztosítsa, illetve finanszírozza azok működtetését, az otthonokban élők élelmezését, gondozását, továbbá a megyei szociális rendszerben dolgozó közel 800 alkalmazott bére is egy jelentős költéségtétele az intézménynek.
Jövő héttől minden általános iskolai tanító és tanár munkaköri feladatai közé bekerül heti plusz két óra, amelyet felzárkóztató vagy tehetséggondozó foglalkozásokra kell fordítania. A pedagógus maga dönti el, hogy milyen tevékenységre fordítja ezt.
Daniel David oktatási miniszter kedden azt nyilatkozta, meggyőződése, hogy az új tanév első napján, szeptember 8-án valamennyi iskola várja és fogadja majd a gyermekeket, de néhány tanintézetben számítani lehet „a bojkott valamilyen formájára”.
Ismét pezsegni fog Kovászna hétvégén: a 26. városnapok számtalan rendezvénye remélhetően sokakat kihoz a terekre, bevisz az előadótermekbe szórakozni, művelődni.
Általános sztrájkra készül a Közigazgatási Szakszervezetek Országos Szövetsége (FNSA) a kormány által kilátásba helyezett elbocsátások miatt.
Halálra gázolt egy kamion kedden három munkást, akik az útburkolati jelek felfestésén dolgoztak az A1-es autópályán – közölte a Szeben megyei rendőrség.
Öt intézkedéssel készül csökkenteni a kormánykoalíció a villamosenergia árát – jelentette be keddi sajtótájékoztatóján az energiaügyi miniszter.
A Prahova, Argeș és Suceava megyei településeket érintené a leginkább, ha országosan 40 százalékkal csökkenne az önkormányzati alkalmazottak megengedett száma – derül ki a kormány kedden közzétett elemzéséből.
Idén, az év első hét hónapjában Maros megyében 15 személy hunyt el közúti balesetben és ötvennél többen súlyosan megsérültek. A rendőrség beszámolójából kiderül az is, hogy melyek volt a balesetek legfőbb okai.
Az augusztus 25-31. közötti héten 3982 új koronavírusos megbetegedést igazoltak Romániában, 3,4 százalékkal többet, mint az előző héten – közölte kedden az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
A Richter-skála szerint 3,2-es erősségű földrengés történt kedd délben 11 óra 59 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
szóljon hozzá!