
Képünk illusztráció
Fotó: Freepik.com
Egyenesen apokalipszisről beszél a brit sajtó a Z generáció munkaerőpiaci esélyei kapcsán, miután úgy látják, egyre több munkáltató „spórol” a belépő szintű állásokkal, és azt a pénzt, amelyet korábban erre fordított, inkább a mesterséges intelligencia (MI/AI) alkalmazásába fekteti.
2025. november 01., 10:222025. november 01., 10:22
2025. november 01., 12:172025. november 01., 12:17
A munkaerőpiacra belépő fiatalok „munkahelyi apokalipszissel” szembesülnek, mivel
mint a karrierjük elején álló Z (1997 és 2012 között születettek) generációs jelöltek számára kínált belépő szintű állásokba – írta nemrég a The Guardian a British Standards Institution (BSI) hét országban – Egyesült Királyság, Egyesült Államok, Franciaország, Németország, Ausztrália, Kína és Japán – végzett felmérésének adataiból kiindulva. A cikkben idézett közvélemény-kutatás szerint a cégvezetők egynegyede úgy véli, hogy
A vezetők az AI-automatizálást részesítik előnyben a készséghiány pótlására és a létszám csökkentésére, a fiatalok felvételének és integrálásának rovására.
A vállalkozók 41 százaléka szerint az AI lehetővé teszi számukra az alkalmazottak számának csökkentését, míg a megkérdezettek közel egyharmada (31%) azt állította, hogy cége automatizálási megoldásokat fontolgat, mielőtt tapasztalattal nem rendelkező munkavállalókat alkalmazna. A BSI adatai szerint a cégvezetők 39 százaléka elismerte, hogy
A mesterséges intelligencián alapuló eszközöket már használják adminisztratív, dokumentációs és tervezési tevékenységekhez, olyan feladatokhoz, amelyeket egészen a közelmúltig a junior alkalmazottak végeztek.
A hét országban több mint 850 vállalkozásvezetőt megkérdező felmérés szerint a munkáltatók kétharmada arra számít, hogy ez a gyakorlat öt éven belül egyre elterjedtebbé válik.
A mesterséges intelligencia bevezetése felgyorsul, különösen az Egyesült Királyságban, ahol a válaszadó vezetők 76 százaléka azt állítja, hogy az új AI-eszközök bevezetését követő 12 hónapban konkrét eredményeket vár. Ezeknek a beruházásoknak a fő célja a termelékenység és a hatékonyság növelése, de a költségek csökkentése és a piacon tapasztalható humán erőforrás-hiány kompenzálása is. Míg a mesterséges intelligencia a vállalatok növekedésének és optimalizálásának motorjává válik,
– húzza alá a cikk. „A mesterséges intelligencia hatalmas lehetőséget jelent a vállalatok számára világszerte. A termelékenység és a hatékonyság elérése érdekében azonban nem szabad elfelejtenünk, hogy a valódi fejlődést az emberek hozzák létre.
Sürgősen szükségünk van egy hosszú távú vízióra és befektetésre nemcsak a technológiába, hanem az emberekbe is, hogy biztosítsuk a munka fenntartható jövőjét” – idézte a The Guardian Susan Taylor Martint, a British Standards Institution vezérigazgatóját.
Bár a British Standards Institution (BSI) felmérése nem terjedt ki Romániára, a hazai helyzet is aggasztó jeleket mutat. Az Eurostat adatai szerint a fiatalok munkapiaci kilátásai különösen bizonytalanok:
Ezzel párhuzamosan a romániai vállalatok körében is megkezdődött a mesterséges intelligencia bevezetése. Az AI Chamber 2025-ös felmérése szerint a hazai kis- és középvállalkozások 73 százaléka már használ valamilyen AI-eszközt, és bár egyelőre mindössze 22%-uk alkalmazza azokat széles körben, a cégek 66%-a tervezi a mesterséges intelligencia használatának bővítését. Egy másik, EY Entrepreneurship Barometer Study nevű jelentés is megerősíti, hogy a romániai vállalatok 71 százaléka már bevezetett AI-megoldásokat.
A Cedefop 2025-ös előrejelzése szerint mindeközben Romániában 2035-re a legtöbb új állás középfokú képesítést igényel majd, miközben
– részben az automatizáció és a digitális technológiák, köztük a mesterséges intelligencia térnyerése miatt.
2025 meghatározó év Románia és az erdélyi magyar közösség számára: új politikai helyzet alakult ki, miközben Európát háború és gazdasági bizonytalanság terheli. Magyarországon választások közelegnek – a belpolitikai viták Erdélyben is érzékelhetők.
Erdély szívében, a Torockói-hegység peremén húzódik egy sziklakanyon, amelyet a természet évmilliók alatt faragott a saját arcára. Ez a Tordai-hasadék.
A földön 300 millió keresztény szenved állami elnyomásban vagy terrorszervezetek támadásaitól. Az erdélyi örmény gyökerekkel büszkélkedő Azbej Tristánnal, a Hungary Helps program megvalósításáért felelős államtitkárral Kézdivásárhelyen beszélgettünk.
A parajdi sóbánya katasztrófájáról, a távolsági buszjáratok működtetésének újragondolásáról, a megyei hulladékgazdálkodásról esett szó többek között a Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának elnökével való év végi beszélgetésen.
Még karácsony előtt átadják a forgalomnak a moldvai (A7-es) autópálya Focșani és Adjud közötti szakaszát – jelentette be a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) vezérigazgatója.
Országszerte több mint 7 millió lej értékben rótt ki bírságot az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) a december 15. és 19. között végzett ellenőrzések nyomán.
Idén csaknem 3,6 millió peres ügyet tárgyaltak a romániai bíróságok, miközben a bírói álláshelyek közel 20 százaléka nincs betöltve – közölte pénteken a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM).
Pénzügyi bizonytalanságok és kormányzati megszorítások jellemezték Csíkszereda 2025-ös esztendejét, amelyet Korodi Attila polgármester az év utolsó rendes havi tanácsülésén értékelt pénteken.
Ünnepélyes díjátadón ismerte el Hargita megye tanácsa a megye három tűzoltóját és két kiváló sportolóját. Az ülés alatt költségvetésről, európai uniós projektekről és útépítésről is tárgyaltak a megye önkormányzati képviselői.
Évente 859 barnamedve kilövését tennék lehetővé Romániában az RMDSZ törvénytervezete. Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes sepsiszentgyörgyi látogatásán beszélt a medvekilövési kvóta megduplázását célzó javaslat részleteiről.
2 hozzászólás