Előadás a hetven évvel ezelőtti rémtettekről

A Veress Dávid által kezdeményezett, Honfoglalás előttől az Európai Unió utánig című előadássorozat meghívottja ezúttal Benkő Levente történész, újságíró volt, aki Maniu-gárda Szárazajtától Szentdomokosig címmel tartott előadást.

Hetven évvel ezelőtt, a második világháború végén, az 1944. augusztus 23-án történt román átállást követő közel három hónapban a Maniu-gárda néven létrejött önkéntes, félkatonai román szervezetek partizánvadászat és elrejtett fegyverek összegyűjtése címén sorozatos gyilkosságokat és rablásokat követtek el az erdélyi magyar lakosság körében. Székelyföldön a Gavrilă Olteanu szászrégeni ügyvéd vezette csapat garázdálkodott, a legtöbb gyilkosságot az erdővidéki Szárazajtán, illetve Csíkszentdomokoson követték el, ahol 13, illetve 11 helyi lakost végeztek ki.

Benkő Levente előadásában a hetven évvel ezelőtti embertelenségekről és emberségekről beszélt. Ismertette a Maniu-gárda megalakulásának előzményeit, kegyetlen akcióit, majd a novemberi feloszlatását, illetve az ezt követő, közel tíz évig tartott per történéseit, tanulságait. Az előadó hangsúlyozta: „az elhurcolásokért, az atrocitásokért soha nem egy nép felelős, hanem azok a személyek, akik a történtekről döntöttek, és akik pontosan megnevezhetők”.

Benkő egyféle párhuzamot állított az 1940 őszén történt ippi és ördögkúti magyar atrocitások, illetve a négy évvel későbbi, románok által elkövetett szárazajtai és csíkszentdomokosi gyilkosságok között. Előadásában rámutatott, hogy a Szilágyságban is voltak olyan magyarok 1940-ben, akik megpróbálták védeni a velük együtt élt helyi románokat, és 1944 őszén is voltak olyan székelyföldi románok, akik kiálltak a magyarok védelmére a Maniu-gárdistákkal szemben.

Az előadás résztvevői közül többen elmondták, hogy azokban a napokban Csíkszeredában is töltöttek pár napot Olteanu csapatai, a szakaszmérnökség épületében voltak megszállva. Az egyik felszólaló azt hallotta, hogy a magyarul kitűnően beszélő, szilágysági származású Iuliu Maniunak nem volt tudomása Olteanu csapatának tetteiről, Benkő viszont cáfolta ezt, levéltári kutatásai során találkozott olyan dokumentumokkal, amelyek szerint a parasztpárt akkori vezetője pénzzel támogatta a nevét viselő gárdát.

A legfájóbb az – mondta Kedves Imre, a megyei pénzügyi igazgatóság szentdomokosi származású vezetője az előadáson –, hogy hetven évvel a kegyetlenségek után Csíkszentdomokos lakosságának többsége még mindig fél, nem beszél a történtekről, kevesen mennek el a minden év október 8-án zajló Gábor-kerti megemlékezésekre.