Az 1848-as forradalom és szabadságharc kiemelkedő alakjának, Gál Sándor honvédtábornoknak csíkszeredai szobránál koszorúztak az ünneplők szerda délután, a csíkrákosi Gerendely Férfikórus pedig méltó ünnepi hangulatot teremtett előadásával. Az egybegyűltek ezután felvonultak az idén 400 éves Mikó-várhoz, a csíkszeredai központi ünnepség helyszínére. A Csíkszentsimoni Ifjúsági Koncert Fúvószenekar eljátszotta a magyar himnuszt, majd a Nagy István Művészeti Középiskola kórusának rövid műsora után az ünnepi beszédek sora következett.

Nemcsak egy nap határozták meg a változásokat

Ünnepi felszólalásában Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere úgy fogalmazott, hogy

A saját létünkért való küzdelmet, a közös ügyünkért való összefogást, a szabadságvágyat, a bátorságot, az elszántságot, a konokságot, a kitartást, a találékonyságot jelenti a magyarok számára.

„Számomra 1848. március 15-nek, és az azt megelőző időszaknak rengeteg fontos tanulsága, üzenete van.

„Amikor két évvel ezelőtt átvettük a város vezetését, sokan azonnali változásra és gyors, látványos eredményekre vártak. Számos területen sikerült már nagyobb, látványos változásokat eszközölni, de jó néhány, igencsak fontos területen kevésbé látványos, de nagyon komoly munka folyik. A városlakók még nem látják ezt, (...) de a közös munkának köszönhetően az eredmények be fognak érni, csak türelem kell hozzá, ami, valljuk be, nem az erősségünk.

Csíkszereda polgármesterének beszédét követően felcsendültek a József Attila Általános Iskola és a Petőfi Sándor Általános Iskola kórusainak dalai, ami után Kelemen Hunor, miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ szövetségi elnöke szólt az ünneplőkhöz. Mint kifejtette:

„A szabadság nem olyan mint az anyagi javak, a szabadság osztható, és nem fogy el. Sőt,

A József Attila Általános Iskola, és Petőfi Sándor Általános Iskola kórusai újabb ’48-as dalokat adtak elő, majd Tóth László, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezetője szólalt fel, aki elmondta, jó volt látni az ünneplőbe öltözött embereket, a kitűzött kokárdákat, a huszárokat, a viseletbe öltözött gyermekeket.

Mint fogalmazott:

„Bár nyakunkon minden nehézség, háború, gazdasági válság, energia krízis, folyamatosan növekedő árak, elértéktelenedő pénz, és úgy érezzük minden okunk megvolna rá, de mégis tegyünk az evangéliumi intés szerint: ne csüggedjünk!

„Évtizedeken át joggal és őszintén remélhettük azt, hogy Európa földjén nem pusztíthat többé háború.