Újabb feddés Bukarestnek

Gianni Buquicchio, az Európa Tanács független alkotmányjogászokból álló tanácsadó szervének elnöke riasztónak nevezte, hogy a bukaresti taláros testület tagjai két hónap leforgása alatt immár másodszor fordulnak hozzájuk azzal a panasszal, hogy erőteljes politikai nyomás nehezedik rájuk. Minden bizonnyal ennek betudható, hogy kormánya keddi ülésén Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnök bejelentette: letettek a mininépszámlálás megrendezésének tervéről, amelyet a romániai választópolgárok pontos létszámának megállapítása érdekében akartak megrendezni. Az alkotmánybírák – akiknek augusztus végéig kell dönteniük arról, érvényes volt-e az államfő leváltását célzó népszavazás – már korábban pontosítottak: nem újabb cenzus megszervezését, hanem a jelenlegi választói névjegyzékben szereplő polgárok számának kiközlését kérték a hatóságoktól.

Aggodalmuknak adtak hangot a romániai politikai válság elmélyülése miatt a Nemzetközi Valutaalap bukaresti küldöttségének tagjai is. A Crin Antonescu ideiglenes elnökkel folytatott keddi megbeszélésen Erik de Vrijer misszióvezető aggasztónak nevezte a politikai konfliktusnak a gazdaságra gyakorolt kedvezőtlen hatását.

Közben bukaresti zsidó szervezetek tiltakozásukat fejezték ki amiatt, hogy a hétfői kormányátalakítás nyomán a balliberális kabinet tagja lett Dan Şova szociáldemokrata szenátor, aki korábban tagadta a romániai holokausztot, emiatt pártfőnöke, Ponta leváltotta a szóvivői posztról, és tanulmányútra küldte a washingtoni Holokauszt Múzeumhoz. Şova később bocsánatot kért kijelentéséért, miszerint a romániai zsidók lemészárlásában a román hadsereg katonái nem vettek részt, és a pogromokért kizárólag a német hadsereg tehető felelőssé.

Ezzel egy időben értetlenségének adott hangot leváltása miatt Andrei Marga volt külügyminiszter, aki közölte: elutasította a neki felajánlott berlini nagyköveti posztot. A liberális politikus, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem volt rektora indokolatlannak nevezte menesztését, amelyet azzal magyarázott, hogy a román szociáldemokrata párton belüli érdekcsoportok – élen a tárca élére kinevezett Titus Corlăţeannal – meg akarták kaparintani a román diplomácia irányítását.