Szilágysomlyó: három vár egyetlen romja

Kevés olyan település létezik Erdélyben, amely három várral is büszkélkedhet – hívja fel a figyelmemet Szilágysomlyó épített örökségére a várak egyik legavatottabb ismerője, Erdei János helytörténész, a helyi Báthory István általános iskola földrajz-történelem szakos tanára. Az első a honfoglalás korából való fent a Magurán, 500 méter feletti magasságban, és pogány várnak is hívják az itteniek. Palánkfallal erősített vár volt, mára gyakorlatilag nem maradt belőle semmi. A régészeti ásatások azonban igazolták pontos helyét és fekvését. „Van egy tisztás fent a hegyen, Keselyűs a neve, honfoglaló őseink ugyanis a palánkok mögül ide dobták ki az ételmaradékokat, és ebből táplálkoztak a környék keselyűi” – ismerteti a legenda lényegét Erdei János.

A várostól északra fekvő Várhegyen újabb meglepetés várta a régészeket: a szlávok betelepülésének idejéből, a 6-7. századból származó nyomokra akadtak, amelyek igazolják, hogy ott egy kisebb erődítmény létezett. Ez Szilágysomlyó második vára, amelyet hamis történelemírók korábban Dacidavának neveztek el, a múlt rendszerben ezzel is azt próbálták igazolni, hogy dákok éltek a környéken.

Az 1990-ben megkezdett ásatások aztán több kultúrréteget is felszínre hoztak, és bebizonyosodott: a szláv korba visszamenő leletekről, illetve egy 11-12. században épült erődítményről van szó. Az újabb ásatások pedig igazolják, hogy nem csupán egy sasfészekszerű várról van szó, hanem menedékvárként is szolgált az egykori építmény. Az idén egy kápolnára is rábukkantak a vár területén, előkerült egy tűzzománc darab, amely valószínűleg egy biblia kötéséből maradt meg. A várat a tatárjárás után adhatták fel védői egy komoly ostromzár után. „A Várhegyen pénzhiány miatt egyelőre szünetelnek az ásatások, de reméljük, még az idén folytatni lehet a leletek feltárását” – mondja a helytörténész.

A teljes riport az Erdélyi Napló április 30-án megjelent 17. lapszámában olvasható.