RMDSZ: a szólásszabadság ellen vétett a CSM

A bírói tanács csütörtöki közleményében megkérdőjelezte az autonómiatervezet alkotmányosságát, megjegyezvén, hogy Románia egységes és oszthatatlan nemzetállam, és azokat a kitételeket is kifogásolta, amelyek a bíráskodásban is hivatalossá tennék a magyar nyelvet Székelyföldön.

A Kelemen Hunor elnök, államfőjelölt által jegyzett szombati közleményben az RMDSZ az Európai Emberjogi Bíróság ítéleteiből idézve utasította el a CSM állásfoglalását. Amint egy ítéletből idézte: „a demokrácia egyik alapvető jellegzetessége az a lehetőség, hogy az állam párbeszéddel, erőszak elkerülésével rendezheti kérdéses ügyeit, még akkor is, ha ezek a problémák módfelett nehezek és zavart keltőek”.

Az RMDSZ kijelentette: „az a tény, hogy a Legfelsőbb Bírói Tanács egy közérdekű téma közvitáját az igazságszolgáltatás tekintélyére és függetlenségére fenyegetőnek és a jogállamiság elveivel szemben erőszakosnak nevez, súlyos beavatkozás, illetve a sajtó- és szólásszabadság jogának porba tiprása”.

Az RMDSZ felszólította ugyanakkor a bírói tanácsot, hogy mutasson be jelentést arról, hogy 2013-ban és 2014-ben miként alkalmazták az anyanyelvhasználat alkotmányos előírását az igazságszolgáltatásban.

„A jelentésből annak is ki kell derülnie, hány civil és hány büntetőjogi perben használták a magyar nyelvet, miben áll a Legfelsőbb Bírói Tanácsnak az anyanyelvhasználat biztosítására vonatkozó stratégiája, illetve milyen humán- és anyagi erőforrásokat különített el erre a célra. Ugyanakkor tudassák, milyen intézkedésekkel népszerűsítették a nemzeti kisebbségek tagjai körében azt, hogy használhatják anyanyelvüket az igazságszolgáltatásban” – részletezte elvárásait az RMDSZ.

A román sajtóban kedden került nyilvánosságra az RMDSZ székelyföldi autonómiatervezetének munkaváltozata. A Legfelsőbb Bírói Tanács csütörtöki közleményében tudatta, hogy a tervezetet alkotmányellenesnek tartja. „Minden olyan – a közbeszéd tárgyává tett – téma, amely túlmutat az alkotmányosság keretein, az igazságszolgáltatás függetlenségét és tekintélyét veszélyezteti, illetve támadást jelent a jogállam ellen” – szögezte le a CSM.