Orbán: Magyarország egyensúlyt akar

A kormányfő azt mondta, újabb és újabb indítványok születnek az unióban a nemzetállamok és a közösség közötti egyensúly felbontására, ami elfogadhatatlan. A tisztázatlan közösségi-nemzetállami viszony ugyanis csak a nagyoknak jó, és kettős mércéhez vezet – tette hozzá. Orbán Viktor hangot adott azon véleményének is, amely szerint válság idején a célzott intézkedések vezetnek eredményre. A nyugatiak ugyanakkor folyamatosan kifogásolják a célzott és nem normatív magyarországi lépéseket, így például a bankadót és a telekommunikációs adót. E célzott lépések nélkül azonban a „büdös életben” nem jutunk ki a válságból – mondta.

A kormányfő elmondta: ideológiai természetű kérdésekben van véleménykülönbség az Egyesült Államokkal, ezekben „nem pendülünk egy húron”. Kiemelte: „együttélési problémáról” van szó. Feltette a kérdést, miért dolga az Egyesült Államoknak, hogy elmondja a véleményét egy magyarországi szabályozásról. Egyes tartalmi kérdésekben is „mást gondolunk”, de Amerikának el kell fogadnia, hogy „a magyar nép által megválasztott képviselők szabadon döntenek” arról, mi jó nekik és mi nem – jelentette ki. Mindazonáltal a „kemény témákban”, a katonai együttműködés, a titkosszolgálatok közötti kooperáció és a gazdasági kapcsolatok területén „kiválóan állunk” – hangsúlyozta.

Orbán Viktor azt is kifejtette: versenyképessége javításához az Európai Uniónak meg kell állapodnia Oroszországgal. Mindez Közép-Európának történelmileg nem könnyű kérdés, mert „ha egy Németország vezette Európai Unió és Oroszország közeledéséről az ember olvas, akkor megnézi, hogy a gyerekek megvannak-e az udvaron” – mondta a kormányfő, aki szerint ezért a közép-európai térségnek pontosan meg kell fogalmaznia az érdekeit egy EU-Oroszország közötti hosszú távú stratégiai együttműködés esetén.

Szintén kérdésre válaszolva Orbán Viktor megismételte azt az álláspontját, hogy Magyarországnak akkor kell érdemben megfontolnia az eurózónához való csatlakozást, ha az egy főre jutó magyar GDP elérte az euróövezeti tagállamok egy főre jutó GDP-jének 90 százalékát. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a következő évtizedben „nem fenyegeti” Magyarországot ez a dilemma.