Nagyszabású akcióterv készül medveügyben

Korodi Attila környezetvédelmi miniszter portálunknak elmondta, hogy több szakmai fórumon már lezajlott, a következő hetekben pedig a különböző egyetemeken egyeztetnek a témáról.

Mint mondta, górcső alá veszik a legeltetés, az erdészet, a vadászat, a mezőgazdaság és a településfejlesztés viszonyrendszerében is a védett vad számának korlátozását. Ugyanakkor cselekvési táblázat is készül, melyről kikérik a zöldszervezetek, a vadásztársaságok és a többi érintett véleményét.

A medve és a külvilág kapcsolatát szabályozó szakmai anyagot a közeljövőben bocsátják közvitára. A miniszter szerint a közvita addig tart, amíg az érintett felek minden aggodalmát sikerül szétoszlatni. „Ez az akcióterv az élet minden területén működni fog, az erdeigyümölcs-begyűjtéstől kezdve a legeltetésig le kell szabályozni a probléma minden vetületét” – szögezte le Korodi.
A miniszter tervei szerint a szabályokat a jövő év első felében foglalnák bele a kötelező érvényű eljárásokba, és a szükséges pénzügyi háttereket is biztosítanák.

Amint arról beszámoltunk, a napokban több székelyföldi elöljáró is hatékonyabb fellépést sürgetett a térségben garázdálkodó medvék megfékezésére. Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök a katasztrófaelhárító bizottság összehívását kérte, míg Marius Popică Kovászna megyei prefektus kvótán felül lövetné ki a kárt okozó nagyvadakat.

Borboly felvetette: elemezni kell a helyzetet, hiszen a védettség miatt a medvék száma megtöbbszöröződik. Kovászna megye prefektusa azt kérte, hogy a sürgősségi eseteket kezelő megyei testület dönthesse el, milyen esetben indokolt a garázdálkodó nagyvad kilövése, ne kelljen a minisztérium jóváhagyására várni. Korodi Attila portálunknak elmondta, ezeket a javaslatokat is a közvita során elemzik majd.

A miniszter szerint első lépésként szigorúan szakmai intézkedéscsomaggal akarnak előrukkolni, ebbe építik majd be a különböző, megvitatott javaslatokat.

Korodi Attila arról is beszámolt, hogy az elmúlt időszakban az összes vadkár esetében kifizették a kárpótlást, a 2012-es, 2013-as évi elmaradásokat is törlesztették, illetve idénre azokra az igénylésekre utalták a pénzt, melyek már eljutottak a szaktárcához. A miniszter körlevelet küldött az erdészeti felügyelőségeknek, felszólítva őket, hogy ötnapos határidővel továbbítsák a kárpótlási igényléseket a szaktárcához, ne „rekedjenek meg” különböző szinteken.

„Amint iktatjuk az aktacsomókat a szaktárcánál, utaljuk a kárpótlást, nem lesznek késések” – ígéri Korodi Attila. Mint mondta, arra keresik a megoldást, hogy ezután helyi szinten a környezetvédelmi ügynökségek tudják kifizetni a védett vadak által okozott kár ellenértékét. Ezeknek jelenleg nincs kifizetési jogosultságuk, ezen kell változtatni, mondta Korodi. Az összesítések szerint országos szinten gondok vannak a károk megtérítésével, a legtöbb igénylés Hargita és Kovászna megyéből érkezett. A miniszter szerint ez a székelyföldi gazdák tudatosságát jelzi.