A két parlamenti patkó között számos újdonságot fedezhetnek fel, például azt, hogy

Mindez azért alakult így, mert figyelembe vették az Európai Unió tagországaiban a lakosság számának alakulását.

Ahol növekedett a lakosságszám (például Franciaországban, Hollandiában, Spanyolországban és Lengyelországban), ott egy vagy két képviselői hellyel több jut idéntől.

Csak egy érdekesség: Romániában a júniusi európai parlamenti és helyhatósági választáson 18 079 046 választópolgár szerepelt a választói névjegyzékben, miközben az ország lakossága a 2022-es adatok szerint 19,05 millió lakos. Összehasonlításként: Magyarország választói névjegyzékében a választásra jogosultak száma 8 215 304, az ország lakossága pedig 9,643 millió. Tehát

Többek között az SOS România párt listavezetőjeként európai parlamenti (EP-) mandátumot szerzett Diana Șoșoaca is ezt a társaságot erősíti.

A legnagyobb frakció ezúttal is az Európai Néppárt (EPP), amelynek 188 mandátuma van, itt ül többek között az RMDSZ két EP-képviselője, Vincze Loránt és Winkler Gyula.

A második legerősebb frakció továbbra is a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D), nekik összesen 136 mandátumuk van.

Nyolcvannégy képviselővel a harmadik helyre futott be a Patrióták Európáért frakció, amelyet néhány héttel ezelőtt többek között Orbán Viktor magyar miniszterelnök alapított, így itt foglal helyet a Fidesz tizenegy képviselője.

Az Európai Konzervatívok és Reformerek képviselőcsoport visszaesett a negyedik helyre: az ECR-nek 78 képviselője van, többek között Giorgia Meloni olasz miniszterelnök pártjának EP-képviselői.

Ötödik legerősebb frakció az Újítsuk meg Európát, azaz a Renew Europe, amelynek 77 képviselője lesz az Európai Parlamentben.

Van még további három kisebb frakció, ezek sorrendben a következők: Zöldek/Európai Szabad Szövetség 53 hellyel, a Baloldal (The Left) 46 hellyel és a Szuverén Nemzetek Európája (Europe of Sovereign Nations) 25 mandátummal.