Lavrov szerint háború dúl Ukrajna keleti részében

Oroszország külügyminisztere (képünkön) kijelentette, a jelenlegi ukrajnai válság „magvait” a NATO 2008 áprilisában megtartott bukaresti csúcstalálkozóján „vetették el”, amikor a szövetség vezetői állást foglaltak Grúzia és Ukrajna NATO-tagsága mellett.

Lavrov szerint Miheil Szaakasvili akkori grúz elnök ennek az állásfoglalásnak az alapján érezte feljogosítva magát arra, hogy erőszakkal oldja meg Dél-Oszétia szakadár grúz régió problémáját, és megtámadja azt. „A kísérletek, hogy Ukrajnát behúzzák a NATO-ba, negatív hatással lennének az egész európai biztonsági rendszerre, és mi kategorikusan elleneznénk ezeket” – mondta.

A diplomata kijelentette, hogy Oroszország nem ellenezné Ukrajna EU-csatlakozását, „feltéve, ha az ukránok megértik, és maradéktalanul elfogadják” az ezzel járó gazdasági következményeket, de Moszkva számára Ukrajna semleges katonai státusának megváltoztatása nem vita tárgya.

Lavrov kifogásolta, hogy a NATO megszegte azon ígéreteit, miszerint nem közelíti katonai eszközeit Oroszország határaihoz. Az orosz külügyminiszter szerint az Egyesült Államok jelentős szerepet játszik az ukrán válságban. Elmondta: arra kérte a washingtoni orosz nagykövetet, tisztázza azoknak a jelentéseknek a valóságtartalmát, amelyek szerint amerikai magánhadseregek vesznek részt az ukrajnai harcokban és az ukrán Jobboldali Szektor egyik vezetője az Egyesült Államokba utazott, hogy megbeszélést folytasson Victoria Nuland európai ügyekért felelős külügyi államtitkár-helyettessel.

Az orosz diplomácia vezetője szerint Ukrajna a polgárháború szélén áll, és az országban az összes régió bevonásával kell megoldást találni. „Amikor ukránok ukránokat ölnek, úgy gondolom, a helyzet a lehető legközelebb került a polgárháborúhoz” – mondta Lavrov, aki a genfi megállapodás megszegésével vádolta Kijevet, hangsúlyozva: Kelet-Ukrajnában „igazi háború van, ahol nehézfegyverekkel tüzelnek”. A miniszter szerint Oroszországnak nem áll szándékában sehová sem csapatokat küldeni.

Közben az oroszbarát szeparatisták kisöprésére irányuló ukrán katonai akció azután is folytatódott, hogy két kelet-ukrán tartomány kimondta a függetlenségét. Kedden hat ukrán katona meghalt, és több megsebesült, amikor a szeparatisták rátámadtak egy katonai konvojra Kramatorsk közelében.

„Az első lövés egy RPG-ből jött, eltalálta a tank motorját, és elkezdődött a harc. Nagyjából egy órán át tartott. Hat társunk halt meg, és kilenc megsebesült. Közülük kettőnek agyrázkódása van” – mondta Olekszij Metresivszkij, az ukrán hadsereg szóvivője. Ez volt az ukrán hadsereg eddigi legnagyobb vesztesége.

Ugyanakkor a térségben a civilek ellenségesen fogadják az ukrán katonákat. Mihajlo Koval, Ukrajna védelmi minisztere arra panaszkodott, hogy a hadsereg katonáit ugyanúgy nevezik a keleti megyékben, mint ahogy a Krím félszigeten: Amerika-híveknek és fasisztáknak.

Az Európai Unió egyébként több mint 350 millió euróval segíti Ukrajnában az államépítést, az erről szóló megállapodást Brüsszelben írta alá Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfő és az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso.