Könnyített honosítás orosz módra

Jóváhagyta Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn azt a törvénymódosítást, amely megkönnyíti az állampolgárság megszerzését az egykori Szovjetunió területén élő orosz anyanyelvűek számára. Az államfő rendeletben határozott arról, hogy rehabilitálják a krími tatárokat, illetve a terület represszió sújtotta más népeit is.

MTI

2014. április 21., 17:562014. április 21., 17:56

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

A jogszabályt az orosz kormány még a Krím félsziget Oroszországhoz csatolása előtt, március 11-én terjesztette be a parlamentnek, amely azt – gyorsított menetben – április negyedikén elfogadta.
Szakértők szerint az orosz állampolgárság egyszerűsített megszerzése a Krímben, illetve a Kelet- és Dél-Ukrajnában élő oroszok millióit célozza meg.

A törvény olyan külföldön élő orosz anyanyelvű emberekre – a megfogalmazás szerint „honfitársakra” – vonatkozik, akiknek felmenői, vagy az illető saját maga korábban állandó jelleggel az Oroszországi Föderációban, a Szovjetunióban vagy a cári Oroszországban élt.

Az Orosz Migrációs Szolgálat által ebből a célból alakított bizottság fogja személyes beszélgetés során megállapítani azt, hogy az orosz állampolgárságot kérelmező személy orosz anyanyelvűnek minősül-e. Azok, akik megfelelnek ezen a beszélgetésen, különleges beutazó vízumot kapnak, amelynek alapján azonnal állandó tartózkodási engedélyre tesznek majd szert. Az ilyen egyszerűsített állampolgárság megszerzése nem tarthat majd tovább három hónapnál.

A törvény ugyanakkor előírja, hogy csakis a „külföldi állampolgárságról” való lemondás esetén szerezhetik meg egyszerűsített eljárásban az orosz állampolgárságot az orosz anyanyelvű „honfitársak”.

Putyin ugyancsak hétfőn jelentette be, hogy rendeletben rehabilitálta a krími tatárokat, örményeket, németeket, görögöket, mindazokat a népeket, amelyeket represszió sújtott a sztálini önkény idején.

A krími tatár kisebbség a félsziget közel kétmilliós lakosságának 12-15 százalékát teszi ki. 1944. május 18. előtt ez az arány mintegy 20 százalékos volt.

A tatárok vallási és politikai vezetőinek a hitleri Németországgal való összejátszása miatt náci kollaboránsnak minősítették és kollektív bűnösnek kiáltották ki a teljes tatár lakosságot – mintegy 183 ezer embert –, s 1944-ben néhány nap alatt a Krím félszigetről Üzbegisztánba, Kazahsztánba, Tádzsikisztánba és a Szovjetunió más távoli vidékeire, munkatáborokba deportálták. Hasonló önkény sújtotta a rendeletben megnevezett más népcsoportokat is.