Kihirdette a román államfő az új népszavazási törvényt

A jogszabály szerint a választói névjegyzékben szereplők több mint fele helyett a választók több mint 30 százalékának a részvételére lesz szükség ahhoz, hogy egy referendum érvényes legyen, ugyanakkor egy népszavazás csak akkor tekinthető eredményesnek, ha az azon feltett kérdésre a választói névjegyzékben szereplő polgárok legalább 25 százaléka, plusz egy fő igennel voksol.

Băsescu a törvényes határidő utolsó perceiben, éjfél előtt néhány perccel látta el kézjegyével a jogszabályt. A jobboldali elnök azért húzta az időt a kihirdetéssel, hogy a kormányzó Szociálliberális Szövetség (USL) ne rendezhessen érvényes alkotmánymódosítási népszavazást a jövő évi államelnök-választással egy időben. A törvény a hivatalos közlönyben való megjelenése után egy évvel lép hatályba, tehát leghamarabb 2014. december 15-én lehet majd olyan népszavazást rendezni, amelynek érvényességéhez elegendő lesz a névjegyzékben szereplő választók 30 százaléka plusz egy fő. Az elnökválasztás második fordulóját azonban legkésőbb december 14-én lehet megrendezni Romániában, a szokásjog szerint ugyanis az országban mindig vasárnap hívják urnák elé a választókat.

Traian Băsescu második elnöki mandátuma 2014. december 21-én jár le: addig az elnökválasztás hivatalos végeredményét az alkotmánybíróságnak is ki kell hirdetnie, és az új államfőnek le kell tennie a hivatali esküt. A jobboldali elnök több ízben bírálta a kétharmados többséggel kormányzó USL által kidolgozott alkotmánymódosítási tervezetet, amiért az nem vezeti be az egykamarás parlamentet, amiről 2009-ben érvényes népszavazás döntött. Băsescu azt is kifogásolja, hogy az új alaptörvény szűkítené az elnöki jogköröket.

Az USL májusban módosította a népszavazási törvényt annak érdekében, hogy az esetleges választói érdektelenség ne hiúsítsa meg az alkotmány tervezett módosítását. Romániában azért nehéz meghaladni az 50 százalékos részvételt egy voksoláson, mert a névjegyzékben több millió olyan választó is szerepel, aki külföldön dolgozik.

Az államfő – és a hozzá közel álló jobbközép ellenzék – minden rendelkezésére álló alkotmányos lehetőséget kihasznált: a jogszabály kétszer járt az alkotmánybíróságnál, egyszer pedig az elnök megfontolásra visszaküldte a parlamentnek.

Az USL azért akarta összekötni a népszavazást egy választással, hogy elejét vegye egy esetleges ellenzéki bojkottnak, amely miatt a részvétel esetleg még a leszállított érvényességi küszöböt sem haladná meg. Băsescu államfő tavaly úgy maradhatott meg tisztségében, hogy hívei távol maradtak az urnáktól, így a leváltásáról rendezett tavalyi népszavazáson a részvétel nem érte el az ötven százalékos küszöböt.