Gazdaságpolitika: bérfelzárkóztatás nélkül marad az agyelszívás

Elemzők szerint 3,3 százalékos gazdasági növekedés várható idén Magyarországon – közölte bevezetőjében Sükösd Levente újságíró, a „bizonyítványosztás” – gazdasági fellendülés témában tartott előadás moderátora a Lőricz Csaba-sátor alatt.

Folyamatban a gazdasági növekedés

Varga Mihály rövid ismertetője szerint míg 2010-ben, a kormányváltás idején „Magyarország egy szinten volt Görögországgal, csőd előtt álló országként számon tartva”, addig manapság egy folyamatos gazdasági növekedésnek lehetünk tanúi. „Mára fényévekre vagyunk Görögországtól. A Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) 2008-ban felvett hitelt visszafizettünk, az Európai Bizottság nyújtotta hitelből is keveset kell már törleszteni” – ismertette az elmúlt öt év gazdasági változásait a nemzetgazdasági miniszter. Ehhez azonban elmondása szerint hosszú út vezetett: az új munkatörvénykönyvvel megszüntették a korkedvezményes nyugdíjazást, „társadalmi igazságosságot” szolgáltatva ezzel – mivel sokan (többek között tűzoltók, rendőrök) „negyvenegynéhány évesen már kérhették a nyugdíjazást”.

Emellett bevezették az egykulcsos adórendszert, adót vetettek ki a népegészségre veszélyes termékekre, elindították a munkahelyvédelmi programot, a devizahitelek kivezetését és forintosítását. „Az államháztartás egyensúlyba került. Megszűnt a túlzottdeficit-eljárás az ország ellen. A konszolidáció szakasza lezárult, a felzárkózás, a jobb élet ideje következik” – hangsúlyozta Varga Mihály.

Vannak még rizikófaktorok

A gazdasági növekedést visszafogó rizikófaktorokról szólva Lőcsei Tamás, a PwC üzletágvezetője úgy vélekedett, „amennyiben az Európai Unió továbbra is ezt a lassú reaktív politikát folytatja, beválik az a jóslat, miszerint 2050-re Nigéria gazdasági növekedésben megelőzi Németországot”. Meglátása szerint „a nyugat-európai társadalom elöregedése rendkívül negatívan befolyásolja a folyamatot”. A „technológiai forradalom korában” Magyarország külkereskedelmi partnereivel kapcsolatban Lőcsei elmondta, Németország után második helyen Románia áll. „A világ az Amerikai Egyesült Államokra és Kínára fókuszál, míg Magyarország a környező országokra. De például az ukrajnai helyzet is rendkívül negatívan befolyásolja a befektetési döntéseket, az ország északi része fokozottan hátrányban van” – vázolta.

Jövő a kutatás-fejlesztésben

„Romániával azért lehetne élénkebb a külkereskedelem” – tette hozzá Lőcsei beszámolójához Varga Mihály, örvendetes hírként értékelve Victor Ponta román miniszterelnök bejelentését, miszerint folytatódik az észak-erdélyi autópálya építése. „Ez alapvető fontosságú, de vannak még fejlődési lehetőségek. Kelet-Közép-Európának érdemes kiaknáznia például az elektromobilitásban rejtő potenciált, ugyanakkor figyelni kell a technológiai forradalomra is. A kutatás-fejlesztést itt kell tartani a térségben, hogy a fiatalok ne az Amerikai Egyesült Államokba menjenek dolgozni” – hangsúlyozta. Szerinte a bérfelzárkóztatás az egyik legfontosabb, megoldásra váró probléma, mivel „ez a bérszínvonal folyamatos agyelszívást eredményez”.