Erdélyi földvásárlásra készül a magyar állam

•  Fotó: Thomas Campean

Fotó: Thomas Campean

Miután a rendszer működőképessé válik, életjáradékot kapnak, halálukig a nevükön marad és használhatják is a földeket azon gazdák, akik a magyar államnak szeretnék eladni területeiket. Interjú Szabó József Andorral, a bukaresti magyar nagykövetség mezőgazdasági attaséjával.

Szucher Ervin

2014. január 03., 16:212014. január 03., 16:21

2014. január 04., 00:162014. január 04., 00:16

– Ön nemrég egy Marosvásárhelyen tartott gazdasági előadásában azt állította, hogy mind Romániában, mind Magyarországon egyre nagyobb azoknak a száma, akik visszasírják a ’90-es éveket. Miért van ez így?

– A rendszerváltást követően, az új struktúrák kialakulása közepette mindkét ország gazdasági és jogi környezete tele volt olyan kiskapukkal, melyek kihasználása lehetővé tették az adómentesített azonnali haszonszerzést. Mint tudjuk, ez ma már nem így működik, életbe léptek a szigorítások, megjelentek a nemzetközi jogszabályok, új szereplők és új lehetőségek vannak. De a zavarosban való halászás nem valamiféle román vagy magyar különlegesség volt, az összes kelet-európai volt szocialista ország keresztülment ezen, és nem csak az agrárium területén.

– Apropó új szereplők és új lehetőségek: minek tudható be az, hogy ezt inkább Magyarország használja ki, mint Románia, hisz az áruáramlás onnan errefelé jóval nagyobb, mint fordított esetben.

– Valóban oly nagy az eltolódás, hogy ez az áruáramlás majdnem egyoldalú. Ez elsősorban a Romániában még mindig érvényes derogációs időszakból keletkezett nyersáru-hiánynak tulajdonítható. Magyarán: ha Románia exportálni akar az EU-ba valamiféle tej- vagy húsipari terméket, az kizárólag az unióból származó alapanyagból készült lehet. A saját alapanyagát csak belső használatra dolgozhatja fel. Másrészt Romániának – nagyon érdekes módon – agrárium szempontból nem is jelent prioritást az uniós piac. Az itteni termelőknek sokkal fontosabb a történelminek számító arab meg ukrán piac, valamikor így voltak a magyarországi exportőrök az orosz piaccal. Így jut el például a romániai búza Egyiptomba, egy olyan helyre, ahol a magyarországi jóformán nincs is jelen.

– Azon túl, hogy nagyságrendileg az arab piacok konkurálják az uniós piacokat, igénytelenebbnek is nevezhetők?

– Ez esetben nem igényesség kérdése. Inkább az különbözteti meg a kettőt, hogy míg az európai államokban feldolgozott terméket vásárolnak, az arab országokban alapanyagra van igény.

– Bár a vegyesvállalatok révén a külföldiek romániai földvásárlására eddig is kínálkozott lehetőség, egy statisztika szerint aránylag kevés erdélyi föld került magyarországi beruházók tulajdonába. Létezik-e egy állami stratégia arra, hogy január elsejétől, amikor már magánszemélyek is vehetnek földet nálunk, Budapest támogassa az efféle befektetéseket?

– Van erre egy programunk, amelynek az a lényege, hogy ha valaki a földjét el szeretné adni, akkor egy olyan szerződést köthet a magyar állammal, melynek értelmében életjáradékot kap, ráadásul a terület is a tulajdonában marad élete végéig. Persze felmerül a kérdés, hogy mihez kezd a magyar állam egy olyan földdarabbal, ami teszem azt egy kis székely falu határában található? Nos egy olyan fiatalnak adhatja oda, akinek nincs földje, de szeretne gazdálkodni. 

– Mivel szinte visszafordíthatatlan az erdélyi magyar falvak elöregedési és elszegényedési folyamata, könnyen megeshet, hogy a magyar állam túlkínálattal találja szembe magát. Erre is felkészültek?

– Lehet, hogy az erdélyi falvak többsége kiöregedőben és elszegényedőben van, de meggyőződésem szerint ezt a földhöz való ragaszkodás ténye ellensúlyozhatja. Ez az erdélyi, de különösképpen a székelyföldi ember történelmi vonása. Ebből fakadóan tudjuk, hogy a magyar ember nem szívesen válik meg a földjétől. Ugyanakkor azt látjuk, hogy a városi keretek telítődtek és egyre többen költöznek ki falura. Romániában is beindult egy természetes visszaáramlási folyamat. Aki munkahely- vagy lakáshiány miatt városon már nem találja a helyét, ám ugyanakkor fantáziát lát a mezőgazdaságban és ráébred arra, hogy az agrárium igencsak jó üzlet lehet, meg vagyok győződve, hogy visszatér a gyökereihez.

– Technikailag miként kivitelezhető az állam terve? Magyarán mi a teendője annak a megöregedett, megfáradt gazdának, aki már nem tudja művelni a földjét és nincs is kire hagyja?

– Miután a rendszer működőképessé válik, az atyafinak annyi dolga lesz, hogy megkeresse a majdani irodánkat, amelynek munkatársai a helyszínen felbecsülik a földet és előrukkolnak egy ajánlattal. Ha ez nem felel meg, próbálkozhat a szabadpiacon; ha igent mond, mint említettem, életjáradékot kap, és amíg meg nem hal, a föld az ő nevén marad és ő is használhatja.

– Erdőügyben is létezik egy hasonló stratégia?

– Van, azzal a kis különbséggel, hogy azt nem Budapest találta ki, hanem a székelyföldi önkormányzatok. Látván, hogy milyen ütemben fogynak az erdőterületek, a magyar államhoz fordultak segítségért. Ugyanis számos községháza rendelkezik saját erdővel, viszont képtelen azt menedzselni, de eladni sem szeretné. Szólnék egy pár szót a vízalapról is, ami egy nagyon új dolog, és egyelőre még kevesek által ismert lehetőség. Nem a folyókról vagy a tavakról van szó, hanem a többé-kevésbé kihasznált vagy akár kihasználatlan borvízforrásokról. Nem megengedett, hogy egy olyan híres ásványvíz, mint például a bibarcfalvi, akkor jusson csődbe, amikor Európa-szerte a borvizek a reneszánszukat élik.

– Felkészültek arra az esetleges diplomáciai háborúra, amit a földek felvásárlása, a közösségi erdőt megtartani szándékozó székelyföldi önkormányzatok megsegítése vagy az ásványvíz-palackozó üzemek támogatása kapcsán az amúgy is hisztériakeltő román nacionalista ki fog robbantani?

– Nem félünk ettől, ugyanis az uniós alapelvek egyértelműen támogatják a szabad tőkeáramlást, a szabad lakhely- és munkahelyválasztást. Ezt mindkét ország, Románia is, Magyarország is elfogadta, meghozta a maga földtörvényét, sőt azt is hozzátenném, hogy a románok a magyar jogszabály alapjaira építették a sajátjukat. Ha a román állam képes megvédeni a termőföldeket és az azt dolgozó gazdákat, nagyon jó. De, ha nem képes arra a bizonyos területre valamit is ajánlani, akkor szabad a piac és jöhet bárki – nem feltétlenül magyar, lehet az dán is vagy francia –, aki fel szeretné vásárolni.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. március 19., szerda

Gavrilă visszalép, Simion marad a szuverenisták jelöltje

Anamaria Gavrilă POT-elnök bejelentette szerda este, hogy visszalép a jelöltségtől, így George Simion marad a szuverenisták államfőjelöltje.

Gavrilă visszalép, Simion marad a szuverenisták jelöltje
2025. március 19., szerda

Kelemen Hunor szerint hatalmas pazarlás történt Iohannis külföldi kiszállásaival

Túlzottan nagyoknak nevezte Kelemen Hunor Klaus Iohannis volt államfő külföldi útjainak költségeit.

Kelemen Hunor szerint hatalmas pazarlás történt Iohannis külföldi kiszállásaival
2025. március 19., szerda

Vádat emeltek Călin Georgescu öt támogatója ellen

Vádat emelt szerdán a legfőbb ügyészség Călin Georgescu volt államfőjelölt öt támogatója ellen – számolt be az Agerpres hírügynökség.

Vádat emeltek Călin Georgescu öt támogatója ellen
2025. március 19., szerda

Ráhívta a rendőrséget az újságírókra a POT elnöke, végül ő húzta a rövidebbet

A parlament épületébe hívta ki a rendőrséget szerdán Anamaria Gavrilă képviselő, miután szóbeli összetűzésbe került a sajtó képviselőivel.

Ráhívta a rendőrséget az újságírókra a POT elnöke, végül ő húzta a rövidebbet
2025. március 19., szerda

Autómentővel szállított járművön csempésztek kábítószert a drogkereskedők

Őrizetbe vett a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) három kábítószercsempészt, akik rendhagyó módon próbálták feltűnés nélkül Bukarestbe juttatni a Spanyolországból becsempészett közel 30 kilogramm kábítószert.

Autómentővel szállított járművön csempésztek kábítószert a drogkereskedők
2025. március 19., szerda

Kelemen Hunor: a kormánykoalíció jövője az elnökválasztás eredményén múlik

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerdán kijelentette, hogy a kormánykoalíció jövője Crin Antonescu elnökválasztási győzelmétől függ.

Kelemen Hunor: a kormánykoalíció jövője az elnökválasztás eredményén múlik
2025. március 19., szerda

Csütörtökön derül ki, hogy kik indulnak a májusi elnökválasztáson

A választási folyamat menetrendjét rögzítő kormányhatározatnak megfelelően március 20-án, csütörtökön kiderül, hogy kik indulnak a májusi elnökválasztáson.

Csütörtökön derül ki, hogy kik indulnak a májusi elnökválasztáson
2025. március 19., szerda

Tíz év alatt ennyi külföldi repülőutat tett meg Klaus Iohannis

Nyilvánosságra hozta kedd este az elnöki hivatal Klaus Iohannis 2015-2025 közötti külföldi repülőútjainak költségeit.

Tíz év alatt ennyi külföldi repülőutat tett meg Klaus Iohannis
2025. március 18., kedd

Újrakezdik a nyomozást a Colectiv 2 néven ismert ügyben

A legfelsőbb bíróság kedden elrendelte a nyomozás újrakezdését a Colectiv 2 néven ismert ügyben – számolt be az Agerpres.

Újrakezdik a nyomozást a Colectiv 2 néven ismert ügyben
2025. március 18., kedd

Kárpát-medence kincsei: a Pannonhalmi Főapátság

A magyarországi Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Pannonhalmi járás székhelyén, az ég és a föld találkozási pontján található Pannonhalma monostora. Bazilika, kerengő, könyvtár, monostor, koncertterem és gimnázium – mintegy 11 ezer négyzetméteren.

Kárpát-medence kincsei: a Pannonhalmi Főapátság