
Fotó: Magyarország Kormánya
Meg kell vizsgálnunk, hogyan lehet újra béke Európában – mondta Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Politikai Közösség csütörtöki budapesti találkozójának plenáris ülésén. A kormányfő megnyitó beszédében hangsúlyozta: a plenáris ülésen Európa biztonsági kihívásait tekintik át.
2024. november 07., 20:122024. november 07., 20:12
2024. november 08., 14:262024. november 08., 14:26
„Hogyan lehet újra béke Európában? Hogyan vállalhat Európa a jövőben nagyobb felelősséget saját biztonságáért és békéjéért? Hogyan tud Európa sikeresebben fellépni az érdekeiért? Hogyan maradhat Európa érdemi szereplője a saját sorsát eldöntő tárgyalásoknak és folyamatoknak” – sorolta Orbán az MTI beszámolója szerint.
Hozzátette: különös aktualitást ad ezeknek a kérdéseknek a most történt amerikai elnökválasztás.
– hangsúlyozta.

Udvariatlan, a diplomáciai protokollban egyenesen barátságtalannak nevezhető gesztust tett Klaus Iohannis vendéglátójával, Orbán Viktorral szemben csütörtökön Budapesten. Iohannisnak a magyar kormányfővel szembeni ellenérzései közismertek.
A válaszok, amelyeket most fogunk adni, évtizedekre meghatározhatják Európa jövőjét - rögzítette.
– fogalmazott Magyarország miniszterelnöke.
Elmondta: a találkozón meg kell vizsgálniuk, hogy hasonlóan látják-e az előttük álló kihívásokat, hogy hasonló irányokba keresik-e a válaszokat és hogy tudnak-e olyan területeket azonosítani, ahol képesek és készek közös fellépésre.
– fogalmazott.
Fotó: Magyarország Kormánya
Orbán Viktor arról is beszélt: Európa békéjét, stabilitását és jólétét veszély fenyegeti. Szavai szerint
Kifejtette, harmadik éve dúl Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja, a terrorcselekmények után lángba borult Közel-Keleten az eszkaláció veszélye fenyeget. Hozzátette:
A kormányfő elmondta, hogy a globális gazdaság a hidegháború után újra a blokkosodás és a töredezettség ijesztő perspektívájával szembesül, és ez megkérdőjelezi az európai modell alapjait.
Fotó: Magyarország Kormánya
Kitért arra, hogy 2022 októbere óta ötödik alkalommal tartják meg az Európai Politikai Közösség állam- és kormányfőinek találkozóját. Elmondta, megtisztelő, hogy
A mai esemény hazánk valaha volt legnagyobb diplomáciai eseménye – fogalmazott. Hozzátette: több mint negyven állam- és kormányfő, az Európai Unió intézményeinek vezetői, az Európa Tanács és a NATO főtitkárai és az EBESZ képviselői vannak jelen.
A kormányfő közölte: a plenáris ülést követően munkacsoportokban vitatják meg a migrációval, a gazdasági biztonsággal és a konnektivitással kapcsolatos kihívásokat.
– tette hozzá.
Fotó: Magyarország Kormánya
Orbán Viktor hangsúlyozta: a fejlesztési célok elérése érdekében jobban kell támogatni a származási és tranzitországokat.
El kell döntenünk, készek vagyunk-e a menekültkérelmek elbírálására és visszatérések végrehajtására szolgáló központok létrehozására biztonságos harmadik országban”
– mondta. Megjegyezte: „a mai vitával” talán tehetnek egy lépést a kézzel fogható eredmények felé.
„Én érzékelek új lendületet Európában ezen a területen” – jelentette ki a miniszterelnök, aki megköszönte Ausztria kancellárjának és az Egyesült Királyság miniszterelnökének, hogy vállalták ennek a munkacsoportnak az elnöklését.
Fotó: Magyarország Kormánya
Orbán Viktor kijelentette: Európa jóléte a nyitott és integrált világgazdaságnak, a konnektivitásnak köszönhető.
– állapította meg.
Fotó: Magyarország Kormánya
„Meg fogjuk vitatni, hogyan tudjuk megőrizni a konnektivitás előnyeit úgy, hogy közben erősítjük stratégiai autonómiánkat, csökkentjük a függőségeinket és megvédjük nemzetbiztonsági érdekeinket” – fogalmazott.
Hozzátette: ezt a kérdést fogja körbejárni a második munkacsoport, amelynek tematikáját Németország kancellárja és Norvégia miniszterelnöke készítette elő. A német kancellár távollétében a norvég miniszterelnök a lett miniszterelnökkel elnökli a munkacsoportot – jelezte a miniszterelnök.
– hangoztatta. Olyan vezetők ülnek az asztal körül, akiket a földrajzi közelség mellett a közös érdekek és az Európáért érzett közös felelősség is egybefon – mondta Orbán Viktor.
Fotó: Magyarország Kormánya
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy beleegyezne egy olyan megállapodásba, amely leállítaná a harci cselekményeket a jelenlegi frontvonal mentén, mivel ez szerinte a háború lezárásának megvalósítható módja.
Kihirdették hétfő este a francia nagyvárosokban az első kijárási korlátozásokat a prefektusok, hogy megakadályozzák az újabb erőszakos cselekményeket és éjszakai fosztogatásokat.
Emmanuel Macron szerint Franciaországban a szégyenérzet és düh uralkodik amiatt, hogy a középiskolákban hetekig tartó megmozdulásokat zavargások és fosztogatások kísérték országszerte.
A francia nagyvárosok utcáin a pusztulás látványa fogadta vasárnap a járókelőket a megélhetési problémák elleni tiltakozásul előző nap szervezett országos megmozdulás során történt erőszakos cselekmények és fosztogatások után.
Csatatérré változott a Milánó városközpontjában található Dóm tér, ahol tüntetők és rendőrök csaptak össze szombat délután.
Százezrek vettek részt szombaton a francia nagyvárosokban a megélhetési problémák elleni tiltakozásul az egykori sárgamellényesek és a diákok által meghirdetett felvonulásokon.
Ukrajna újból elkezdi az orosz nyersolajfinomítók elleni támadásokat, miután Oroszország sem hagyott fel az ukrajnai energiaipari létesítmények támadásával – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Financial Timesnak adott interjúban.
Egy ember meghalt az Európai Parlament brüsszeli épülete előtt keddre virradóan történt lövöldözésben, egy másik brüsszeli helyszínen intézkedő rendőrt lőttek fejbe, aki belehalt a sérüléseibe.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Anne Carson kanadai szerzőnek ítélte oda az idei irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
szóljon hozzá!