Brüsszeli petíció a székelyföldi autonómiáért

Csizmadia László, a CÖF egyik alapítója Bagó Zoltán fideszes EP-képviselőnek adta át a petíciót, aki az EP petíciós bizottságának tagjaként azt hivatalosan is beterjesztette. Csizmadia elmondta, a cél a székelyek autonómiájának biztosítása, amelyet 7150 szellemi honvédő támogatott aláírásával.

Bagó Zoltán rámutatott, elsődleges cél, hogy a petíciós bizottság tűzze napirendre a beadványt annak érdekében, hogy a bizottság plénuma előtt elhangozzanak a jogi érvek, a dokumentum végcélja pedig az, hogy Románia a túlnyomórészt svédek lakta, de Finnországhoz tartozó Aland-szigetek, a Dánia részeként széles körű autonómiát élvező Feröer-szigetek, vagy a döntő részben német ajkúak lakta olaszországi Dél-Tirol mintájára alakítsa ki közigazgatási régióit. A fideszes politikus szerint a beadvány nem a kollektív jogok, hanem a regionalizmus és az önkormányzatiság szemszögéből közelít a kérdéshez, a petíciós bizottság plénuma pedig decemberben vagy januárban foglalkozhat az üggyel.

A magyarországi civil szervezetek beadványában az aláírók többek között az unió szerződésének második cikkében lefektetett megkülönböztetés, diszkrimináció tilalmára hivatkoznak, és kifejezetten elismerik, hogy az EU-jogban nem szerepelnek közvetlen kisebbségvédelmi rendelkezések, és az a nemzeti kisebbségek autonómiájáról sem rendelkezik konkrétan, éppen ezért az uniós szubszidiaritás, a regionalitás és az önkormányzatiság elvére hivatkoznak.

Megállapítják ugyanakkor a petíció benyújtói, hogy az erdélyi magyarság autonómiája régóta napirenden lévő kérdés, mégsem történt ebben az ügyben Romániában semmilyen előrelépés. A beadvány aláírói az ENSZ, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet, valamint az Európa Tanács dokumentumaira is hivatkoznak, akárcsak a magyar–román alapszerződés egyes passzusaira.

A petíció arra kéri az EU intézményeit, hogy ne támogassa a tagállamok diszkriminatív közigazgatási intézkedéseit, állapítsa meg, hogy az etnikai kisebbség fogalmába beletartoznak-e az őshonos nemzeti kisebbségek, s ha igen, van-e jogi eszköze az ő védelmükre, illetve vizsgálja meg, mennyire van összhangban az EU alapvető céljaival „a békétlenséget, konfliktust keltő” tagállami kisebbségpolitika. „Az autonómia semmilyen körülmények között nem veszélyezteti vagy fenyegeti az azt biztosító állam szuverenitását és területi egységét” – áll a beadványban.

Csizmadia László arról is beszélt, szerinte Románia esetében világosan látszik, hogy egy közösséget akarnak tönkretenni és megszüntetni, de a civilek úgy gondolják, hogy „nem engedhetik el székely testvéreik kezét”. „A célunk az, hogy Európa figyeljen fel arra, hogy békesség Európában csak abban az esetben lehet, ha a kisebbségek is megkapják azokat a jogokat, amelyek járnak nekik” –húzta alá a CÖF alapítója, nyomatékosítva: nem vitatnak egyetlen határt sem.