
Fotó: Kristó Róbert
Nem lehet párhuzamot vonni az ukrajnai helyzet és a romániai magyarok területiautonómia-törekvése között Traian Băsescu szerint.
2014. május 18., 16:332014. május 18., 16:33
A román államfő erről a Népi Mozgalom Alapítvány által az ország európai uniós prioritásai témájában vasárnap Jászvásáron rendezett fórumon beszélt. A hallgatóság soraiból érkezett kérdésre válaszolva Băsescu leszögezte, a bukaresti hivatalos diskurzus az EU-n belüli egyesülésről beszél, így fel sem merül a Székelyföld autonómiája.
Az államfő szerint Ukrajnában és az egykori Jugoszláviában egyaránt a nacionalizmus és a korrupció vezetett háborúhoz. „Nincs összefüggés a Moldovai Köztársaság és Románia közeledése, illetve egyesek szeparatista szándékai között. Elég sűrűn járok Hargita és Kovászna megyében, az ottani lakosságnak pedig nincs kedve viszályra, szeparatizmusra, elszigetelődésre. Ez csak a politikusok megközelítése. Én nem riadok meg ettől, még ha sokszor zavar is bennünket az, ahogy a magyarok megülik nemzeti ünnepeiket” – idézte az Agerpres hírügynökség Băsescut.
Emil Boc volt kormányfő, Kolozsvár polgármestere ugyanezen a fórumon úgy vélekedett, NATO-tagállamként Románia olyan biztonsági garanciáknak örvend, amelyekre a történelem folyamán soha. „Tagja vagyunk az EU-nak is, az alkotmány pedig nem képezi alku tárgyát. A megoldás a békés együttélésben, a kölcsönös tiszteletben, a toleranciában rejlik, éppen ezért az Ukrajnában dúló események nem jelenthetnek veszélyt Romániára” – jelentette ki Boc.
Közben a kijevi hatóságok továbbra sem tudnak napirendre térni Orbán Viktor autonómiakijelentése fölött. Az ukrán külügyminisztérium szombati állásfoglalásában helytelennek és igazságtalannak minősítette a magyar kormányfő szavait, miszerint a Kárpát-medencében élő magyarokat – beleértve a 200 ezres kárpátaljai magyar közösséget – megilleti a kettős állampolgárság, a közösségi jogok és az autonómia.
A kijevi tárca – amely korábban az ügyben bekérette Magyarország nagykövetét – abban az összefüggésben bírálta Orbán nyilatkozatát, hogy „Ukrajnát agresszió éri Oroszország részéről, amely megpróbál területeket kiszakítani az országból”. A külügyminisztérium emlékeztet, hogy a kárpátaljai magyarok kettős állampolgársága Ukrajna alkotmányába ütközik, majd leszögezi, hogy a magyar kisebbség „számos jognak örvend a kultúra és az oktatás terén”, például lehetősége van anyanyelven tanulni.
„Az ukrajnai magyar kisebbség jogait a jövőben is tiszteletben tartjuk, az európai és a nemzeti normák alapján. Éppen ezért a magyar kormányfő politikai retorikája alaptalan” – idézi az Ukrinform hírügynökség a minisztérium közleményét. Orbán Viktor egyébként ismét kiállt a kárpátaljai magyarok autonómiája mellett. A miniszterelnök pénteken az M1 Az este című műsorában kifejtette: „mi egy stabil és demokratikus Ukrajnában vagyunk érdekeltek (...), márpedig se stabil, se demokratikus nem lehet Ukrajna, ha nem adja meg az ott élő kisebbségeknek, nemzeti közösségeknek, köztük a magyar közösségnek azt, ami őket megilleti. Vagyis a kettős állampolgárságot, a kollektív, vagyis közösségi jogokat és az autonómiát.\"
Hozzátette, az autonómia jogintézményének Európában számos megvalósítása létezik, és „majd a kárpátaljai magyarok meg fogják mondani, hogy az autonómia széles és színes világán belül melyik konkrét jogintézmény mellett törnek lándzsát”.
„De akármelyik mellett is törnek majd lándzsát, tudniuk kell nekik is meg az ukránoknak is, hogy a magyar állam teljes súlyával ott van a kárpátaljai magyarok autonómiaigénye mögött” – jelentette ki a miniszterelnök, aki szerint mivel most áll fel az új Ukrajna, most kell elmondani az elvárásokat. Orbán azt is egyértelművé tette ugyanakkor, hogy az Ukrajna területi szuverenitását megsértő orosz akció ügyében Budapestnek Ukrajnát kell támogatnia.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Anne Carson kanadai szerzőnek ítélte oda az idei irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
Törökországban került kézre Iurie Radulov, alias „Babior”, az egyik legrettegettebb bűnöző a Moldovai Köztársaságban, akinek az 1990-es évek elején – az akkori nyomozati anyagok szerint – Romániával is voltak kapcsolatai.
Az Európai Bizottság szerdán 1,24 milliárd eurót folyósított Ukrajnának a 90 milliárd eurós támogatási hitel védelmi célú alapjából, a forrás ukrán vállalatok által gyártott drónok, drónelhárító eszközök, lőszerek és rakéták beszerzését fedezi.
Elhunyt kedden 102 éves korában Los Angelesben Eva Marie Saint, A rakparton című Elia Kazan-film Oscar-díjas színésznője – írja az MTI Variety.com portálra hivatkozva.
Dróntámadás következtében egy hajó elsüllyedt, egy másik pedig megrongálódott kedden a Fekete-tengeren, Bulgária partjainál – írja az MTI helyi médiajelentésekre hivatkozva.
Megjelent a spanyol parlament feloszlatásáról és november 29-ére előrehozott választások kiírásáról szóló rendelet a spanyol hivatalos állami közlönyben (BOE) kedden. A dokumentumot azután tették közzé, hogy VI. Fülöp spanyol király aláírta.
Az egészségügyi helyzet „ellenőrzés alatt áll” Oroszországban – nyugtatnak az orosz hatóságok, miután a sajtóban megjelent információk szerint egy laboratóriumi technikus pestisben halhatott meg Szibériában. Az ügyben az amerikaiak is megszólaltak.
Az Európai Bizottság támogatja, hogy Montenegró 2028-ban az Európai Unió 28. tagállamává váljon, a csatlakozási folyamat lezárásához azonban politikai stabilitásra és széles körű pártközi támogatásra van szükség – jelentette ki Ursula von der Leyen.
A Flydubai Tel-Avivba tartó járatának egyik pilótája megkéselte a másikat, feltehetően a gép lezuhanását akarta okozni – jelentette ki szerdán délután Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a reggeli légi incidenssel kapcsolatban.
szóljon hozzá!