Bajnai és Mesterházy párharca

A pártok közötti nézeteltérések azután mélyültek el, hogy Bajnai a napokban felvetette: a közös kormányfőjelölt személyét egy rövid kampányt követő nagymintás közvélemény-kutatás során válasszák ki. Mesterházy Attila MSZP-elnök azonban „ultimátumszerűnek” nevezte a javaslatot, és válaszul bejelentette: a szocialisták azt javasolják partnerüknek, hogy tartsanak előválasztásokat mind a 106 választókerületben, és a miniszterelnök-jelölt személyéről is így döntsenek. Az MSZP azt is egyértelművé tette: ha nincs előválasztás, akkor megkezdik a tárgyalásokat a többi baloldali párttal. Sőt Török Zsolt, az ellenzéki alakulat szóvivője az egyik közösségi portálon „követelőző lufipártként” emlegette Bajnai mozgalmát, amelyről azt állította, hogy az egyeztetések közben több egyéni választókörzetre tartottak igényt, mint amennyi politikai támogatottságuk alapján megillette őket.
Bajnai szerint „egy óra alatt létre lehet hozni az ellenzéki szövetséget, ahhoz csak még egy óra tárgyalás és jóindulat kell”. A volt kormányfő hétfőn úgy vélte, ha a szövetség létrejött, a közös miniszterelnök-jelölt személyét úgy kell kiválasztani, hogy a választók legszélesebb körének véleményét vegyék figyelembe. Mráz Ágoston Sámuel politológus szerint a két baloldali pártelnök vitája minden eddiginél abszurdabb formát öltött, s a külső szemlélő számára úgy tűnhet, hogy a szereplők kezdik elveszíteni a türelmüket is.

„A Bajnai-féle közvélemény-kutatásra alapozott miniszterelnök-jelölés átlátszóan a volt kormányfő kedvezőbb kutatási eredményeire alapozta volna felülkerekedését az MSZP-elnökkel szemben” – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek a szakértő. Boros Bánk Levente politológus szerint amennyiben nem tudnak megállapodni a felek, az is elképzelhető, hogy egy harmadik miniszterelnök-jelöltet húznak elő a kalapból. Az elemző ugyanakkor azt sem zárja ki, hogy annyira elmérgesedik a viszony, hogy a két párt egymásnak esik, és minimális együttműködés sem lesz.