Atomreaktorok építésére biztatja Kínát Ponta

Új lendületet adna Románia ázsiai gazdasági kapcsolatainak a miniszterelnök, aki többek között az európai multinacionális vállalatok válság miatti visszafogottsága okán lát hatalmas potenciált a keleti nyitásban. Victor Ponta szerdán befejezett egyhetes körútja során érintette Azerbajdzsánt, Kazahsztánt és Üzbegisztánt, majd Hongkongba és Pekingbe is ellátogatott. Bakui vizitje egybeesett a Shah Deniz II. konzorciumnak a Nabucco gázvezeték meghiúsulásáról szóló bejelentésével, és a szociáldemokrata politikus igyekezett „tűzközelben” előnyt kovácsolni országa abbéli hátrányából, hogy a Dél-Európán át vezető Transzadriai Csővezeték (TAP) elkerüli Romániát. Azeri kollégájával, Yaqub Eyyubovval sikerült megegyeznie, hogy a szeptemberben Bukarestbe látogató azerbajdzsáni energetikai miniszterrel behatóan tárgyalnak a tervek szerint Romániába a Fekete-tengeren keresztül földgázt szállító AGRI gázvezeték megvalósításáról, valamint a Socar földgázvállalat romániai beruházásairól.

Pekingben Ponta már visszatérő vendégnek számít, már csak azért is, mert 2007-ben hazája itteni nagykövetségén kötött polgári házasságot jelenlegi, EP-képviselőként tevékenykedő feleségével. A kormányfő ellátogatott a Huawei távközlési társasághoz és a Kínai Atomenergia Vállalathoz is, majd közölte Hszi Csin-ping államfővel és Li Ko-csiang miniszterelnökkel: Románia olyan stratégiai partnerséget kíván kötni Kínával, mely biztosítaná az együttműködést politikai, gazdasági, kulturális és oktatási szinten egyaránt. A gazdasági kapcsolatokon van is mit javítani, hiszen miközben például tavaly Románia 2,7 milliárd dollár értékben importált Kínából, oda irányuló kivitele mindössze 500 millió dollár. Ponta nyíltan felajánlotta az ázsiai ország vezető nukleáris energetikai társaságának, hogy építse meg a cernavodai atomerőmű 3-as és 4-es reaktorát, és az ötmilliárd euróra becsült beruházás fejében Bukarest hajlandó átengedni többségi részesedését a két létesítményben. A románok ezen túlmenően olyan energetikai beruházásban kínáltak részvételt kínai vállalatoknak, mint az egyenként egymilliárd eurós Tarniţa-Lăpuşteştii és a Drăguşeni-i vízierőmű megépítése, ugyanakkor szívesen látnák az ázsiai cégeket a lignitbányák, hőerőművek fejlesztésében is.