A PSD kezében Tőkés kitüntetése

A becsületbíróságnak tagja lett Ionel Haiduc, az akadémia elnöke, Constantin Degeratu tábornok, Costin Georgescu volt SRI-vezér, Mircea Geoană és Gabriela Firea PSD-s szenátorok, Ecaterina Andronescu volt PSD-s oktatási miniszter és Șerban Brădișteanu orvos, a párt volt szenátora – tudtuk meg Eckstein-Kovács Péter volt RMDSZ-es szenátortól, korábbi államfői tanácsostól, aki az érdemrend birtokosaként maga is részt vett az ülésen. A közgyűlés az államfői rezidenciaként szolgáló Cotroceni-palotában választotta ki soraiból a testületet, amely arról hivatott dönteni, hogy az európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke megtarthatje-e a 2009-ben Traian Băsescu államfőtől megkapott kitüntetést.

A közgyűlés összehívását Corina Creţu, a kormányzó PSD európai parlamenti képviselője kezdeményezte Victor Ponta pártelnök-kormányfő felvetése nyomán. A kitüntetés megvonását követelők táborához a PSD és az UNPR összes olyan politikusa csatlakozott, aki megkapta az érdemrendet.

 Eckstein: nem kell elvenni a kitüntetést

Eckstein-Kovács Péter az ülést követően a Krónikának nyilatkozva elmondta: a PSD már előre megszervezte a választást, olyan emberek vettek részt rajta, akik Ion Iliescu államfői és Adrian Năstase kormányfői mandátuma idején kapták meg a kitüntetést. „Keresztülverték a pártjelölteket, ami nagyon sajnálatos” – jellemezte a helyzetet. Azt is elmondta: már korábban is jelezte, hogy amennyiben jelölik, hajlandó részt vállalni a becsületbíróság munkájában, azonban csak tíz szavazatot kapott a 120-ból. A Tőkés érdemrendjének megvonására irányuló kezdeményezés kapcsán Eckstein emlékeztetett: azt az európai parlamenti képviselő az 1989-es forradalomban játszott szerepéért kapta. „Ez egy megérdemelt kitüntetés, aminek nagyon nehéz lenne elvitatni a jogosságát” – szögezte le Eckstein. Hozzátette: a Creţu által megfogalmazott vádakat tartalmazó dokumentumot előzetes kérése ellenére nem kapta meg. „Egy nyilatkozat miatt utólagosan elvitatni a kitüntetést igencsak kérdéses” – jegyezte meg.

A 2005/1511-es kormányhatározat értelmében a héttagú becsületbíróságba a kitüntetés négy alacsonyabb – a lovagi, a tiszti, a parancsnoki és a nagytiszti – fokozatának birtokosai egy-egy képviselőt delegálnak, a nagykereszt birtokosai kettőt, a Románia Csillaga lánc tulajdonosai pedig egy képviselőt küldenek a testületbe.

A hét főből álló becsületbíróságot öt évre választják. Elnöke a két legmagasabb fokozat valamelyikének legidősebb birtokosa. A testület a rend valamely tagjával szembeni panasz kézhez vételét követően legtöbb negyvenöt napon belül köteles meghallgatást tartani, amelyre a bepanaszolt rendtagot is beidézik. Amennyiben nem jelenik meg, új időpontot tűzhetnek ki, de úgy is dönthetnek, hogy a távollétében hoznak döntést. Az ítéletet titkos, többségi szavazással hozzák meg, legtöbb hatvan nappal az első ülést követően, majd továbbítják az államfőnek.

 Kelemen is Tőkés pártján

Véleményt nyilvánított az ügyben Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, aki maga is megkapta a kitüntetést. Kelemen közölte: nem tartja indokoltnak Tőkés érdemrendjének visszavonását, ezért szerdán levélben fordult az államfői hivatal érdemrendekkel foglalkozó kancelláriájához, amelyben a szólásszabadság és a szabad véleménynyilvánítás alkotmányosan garantált jogát hangsúlyozta. Leszögezte: ha az 1989-es forradalommal kapcsolatos érdemeiért kapta az elismerést, akkor azt más indokokra hivatkozva nem lehet visszavonni.

Corina Creţu ugyanakkor szintén csütörtökön úgy vélekedett: „természetes”, hogy szankcionálják Tőkés „románellenes nyilatkozatait és tetteit.” Szerinte ugyanakkor a kezdeményezésnek nincs magyarellenes éle, és nem is sérti az 1989-es forradalom temesvári kirobbantóinak méltóságát. Párt- és EP-képviselőtársával, Cătălin Ivannal együtt úgy vélekedett, hogy Tőkés nyilatkozatai és tettei „ártanak az országnak.”

Mint arról beszámoltunk, a PSD-s hadjárat azt követően indult Tőkés ellen, hogy az EP-képviselő júliusban, Tusnádfürdőn felvetette Orbán Viktor magyar kormányfőnek: Magyarország vállaljon védhatalmi státust az erdélyiek fölött. Victor Ponta miniszterelnök emiatt az éremrend visszavonását követelte. Az államfői hivatal viszont jelezte: a kitüntetés visszavonását csak olyasvalaki kezdeményezheti, aki maga is birtokosa annak.

Creţu ennek nyomán – a Románia csillaga érdemrend kitüntetettjeként – kezdeményezte az érdemrend visszavonását Tőkéstől, arra hivatkozva, hogy az megsértette az ország alkotmányának első cikkelyét, amely egységes nemzetállamként határozza meg Romániát. Traian Băsescu államfő korábban közölte: amennyiben a becsületbíróság úgy dönt, Tőkés méltatlanná vált a kitüntetésre, visszaveszi tőle. Az EMNT elnöke egyébként az 1989-es forradalom huszadik évfordulóján vehette át a forradalom kirobbantásában játszott szerepéért az érdemrend lovagkeresztjét.

Tőkés két hete Aradi nyilatkozat című közleményében úgy reagált a kezdeményezésre: „Minekutána Temesvártól «ellopták a forradalmat», 2009-ben a Románia Csillaga érdemrend bizonyos fokig igazságot szolgáltatott a mártír városnak. Amennyiben most visszaveszik az érdemrendet, ez megint csak Temesvár forradalmi múltjának a semmibe vételét jelentené, továbbá a jelenleg végbemenő kommunista típusú visszarendeződésnek lenne újabb bizonyítéka” – állapította meg az EMNT elnöke. Tőkés az erdélyi magyar közösség megfélemlítésének szándékát látja abban, hogy a bukaresti politikai vezetők meg akarják őt fosztani a Románia Csillaga érdemrendtől.