Nagy Lilla

A 10. Csíkszeredai Könyvvásár második napján reflektorfénybe került az erdélyi magyar irodalom is: bemutatták az Erdélyi Szép Szó friss antológiáját. A válogatás fiatal és ismert szerzők szövegeiből kínál egy élő képet a kortárs irodalomról.

Mi tesz valakit igazán felnőtté? A válasz nem az életkorban rejlik – derült ki a Boldizsár Ildikóval való beszélgetésen, amelyen a mesék beavató erejéről, a felnőtté válás próbatételeiről esett szó. A szerző célja: visszaadni a meséket a felnőtteknek.

Börtönről, az írói pályája lezárásáról, az erkölcs viszonylagosságáról, és arról is mesélt Bodor Ádám, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas író a Csíkszeredai Könyvvásáron, hogy miért vonzza még mindig az iszlám világa.

Jubiláló rendezvénynek ad helyszínt csütörtöktől vasárnapig a csíkszeredai Erőss Zsolt Aréna, ahol megnyitotta kapuit a tizedik Csíkszeredai Könyvvásár. Az esemény nemcsak a könyvekről, hanem közösségről, emlékezésről és jövőbe tekintésről is szól.

Napokon át a jövő művészeié lesz a csíkszeredai színpad. A Művészeti Egyetemek Fesztiválja (UNSCENE) ötödik kiadásának sajtótájékoztatóján nemcsak a programokról beszéltek, hanem mélyebb gondolatokra is „vetemedtek”.

Ha május eleje, akkor Csíkszeredában könyvvásár – immár a tizedik. Egy évtized alatt a Csíkszeredai Könyvvásár nemcsak rendezvénnyé, hanem hagyománnyá nőtte ki magát: olyan közös ünneppé, ahol az olvasás élménye közösséggé formálja az odalátogatókat.

Ma az édesanyákat ünnepeljük. Az érzéseinket ilyenkor sokszor nehéz szavakba önetni, azonban tizenévesek vették a bátorságot rá. Most ők üzennek, írnak érzékenyen az édesanyjukról.

Egykor kötelező volt, ma már csak emlék. A mai fiataloknak a május elseje leginkább egy szabadnap, piknikezés vagy egy gyors wellnesshétvége. De volt idő, amikor ez a nap a a meghatározott forgatókönyv szerint zajlott, kötelező programokkal.

Egy idős székely határőr hangja szól a múltból: Benedek Pál naplója nem csatákról, hanem túlélésről, éhségről, bajtársiasságról mesél – egy eltűnt világ utolsó szavai ezek, versekbe rejtve.

Hatodik alkalommal telt meg tánccal Csíkszereda: a Táncvilágnap látványos utcai kavalkádot hozott. Az előadások, műhelyek és közösségi akciók idén is bebizonyították, hogy a tánc nem csupán művészet, hanem híd ember és ember, múlt és jövő között.

Kézdivásárhelyen találkozik két művész világa: Szabó Ottó szobrász és Biró János grafikus közös kiállítása a generációkon átívelő párbeszéd, a természet és az időtlenség témáit járja körül – személyesen és mélyen emberien.

A mozdulatoknak is van hangja. Néha halkabb, mint a kimondott szó, de ha figyelünk, mélyebben hatol belénk. Megtekintettük a Struggle for Connection című mozgásszínházi előadást.

Tízéves lett a Csíkszeredai Könyvvásár – egy évtized alatt pedig hagyománnyá, közösségi ünneppé érett, ahol a könyvek, a szerzők és az olvasók találkoznak. És íme néhány idei meghívott: Tompa Andrea, Bodor Ádám, Kulka János, Márton László.

A magyar filmművészet több mint egy évszázada része a kultúránknak. Erre emlékezve, április 30-án ünnepeljük a magyar film napját, ösztönözve a nézőket: nézzenek magyar filmet!

A generatív képek, zenék és alkotások képesek lesznek átvenni az ember által kreáltak szerepét? A mesterséges intelligencia veszélyt jelent a művészekre? Meg tudjuk különböztetni, hogy mi származik a művésztől és mi a mesterséges intelligenciától?

Deák Ferenc 1865 húsvétján közölte írását a Pesti Naplóban. A „húsvéti cikkként” emlegetett írás nemcsak a magyar politikai élet új korszakát nyitotta meg, hanem lelki, erkölcsi fordulatot is kínált egy megtört, sebzett nemzet számára.

Milyen a húsvét Erdélyben? A városi barkaszenteléstől a gyimesi tojásírásig, a posztmodern külsőségektől az ősi mitológiák rétegein át – Málnási Levente néprajzossal beszélgettünk arról, hogyan él tovább a húsvét ünnepe a 21. századi Erdélyben.