Nagy Lilla

A nyolcvanhat éves Csiszér Imre nyugalmazott tanító, népművész életművét bemutató kiállítás nyílt a Csíki Mozi kiállítóterében, Székely-magyar festett és faragott népi ornamentika címmel.

Jókai Mór nem csupán regényíró, politikus és újságíró volt, hanem az 1848-as márciusi forradalom aktív szereplője. Ő írta át az Irinyi József által összeállított tizenkét pontot, és olvasta fel Pest-szerte, ezzel hirdetve a forradalom eszményét.

A földbe szúrt vagy zárt kard szimbólumával sokan találkozhattunk különböző legendákban, történetekben, vagy akár a Disney-mesékben. De honnan ered ez a szimbólum? És mit jelent a földbe szúrt kard?

Az ötven éves szárhegyi művésztelep jubileumi ünnepségsorozatának a végéhez ért: a budapesti Műcsarnokban állították ki a korábban Csíkszeredában látható tárlatot. A megnyitón Kelemen Hunor is jelen volt méltatni a művészek munkáit.

Hajlamosak vagyunk elmenni térségünk címerei mellett, holott több jelentőséggel bírnak, mint azt hinnénk. Átgondolt szimbólumhasználat, színvilág – de vajon miért olyanok a címerek, amilyenek? Szekeres Attila István erről is mesélt.

Tizenhetedik kiadásához érkezett a Nemzetközi Felolvasómaraton, ezúttal Szabó Lőrinc (1900-1957) kerül a figyelem középpontjába.

Teatrológia, színházelméleti kérdések, tapasztalatok. Az MCC által szervezett A színház mint társadalmi tükör című eseményen Boros Kinga teatrológus és Kozma Attila színművész osztotta meg gondolatait a színházzal kapcsolatban.

A „mi Toldink” a népi hagyományok erejét használja fel, hogy megidézze a címszereplő küzdelmeit. Dinamikus táncok, autentikus zenei aláfestés, magával ragadó színpadi képek: az előadás hidat épít a múlt és a jelen között, hiszen a Toldi ma is aktuális.

A Székelyek – Örökség-mintázatok kiállításról tartott előadást Székelyek másként címmel Málnási Levente a Csíki várórák sorozat keretében: tárgyfotókon, történeteken és beszámolókon keresztül mesélt a nagyszabású tárlatról.

Csíkszereda ad otthont a VII. Országos Magyar Matematika Olimpiának (amely egyben a XXXIV. Erdélyi Magyar Matematikaverseny), a Márton Áron Főgimnázium szervezésében. A többnapos verseny megnyitóját hétfő délután tartották a Csíki Moziban.

Ha február, akkor farsang, ha farsang, akkor fánk, jelmezek és mulatság. A farsangi szokásaink jócskán megváltoztak, de van, ami örök: a maskarák. S hogy éppen mi a „trend”, arról tanítónőket, gyerekeket és tiniket kérdeztünk.

Bara Barnabás csíkszeredai szobrászművész a női testet helyezi a középpontba A szép fegyverkovácsné... című legújabb kiállításán. Azonban nem az idealizált alakokban öltenek formát az alkotások, hanem azt mutatják meg, hogy a női test is öregszik.

„Tíz évtized, és mindegyiknek megvan a maga hangulata, története, divatja, művészete, zenéje és tudománya. Egy személyes időutazásra hívlak benneteket” – invitál Nagy Péter az Óriások vállán, avagy a rejtélyes XX. század című eseménysorozatra.

A Csíki Mozi honlapján naprakészen és átláthatóan böngészhetünk a soron következő filmek között, és a jegyvásárlás is egyszerűbb lett. A kínálatot pedig klasszikus alkotásokkal is bővítenék.

Jókai Mór neve hallatán eszünkbe jut Az arany ember, a hosszú leírások, az igazságérzete, a híd a generációk között, a romantika, és hogy az érettségi anyag része. De hogyan él ma Jókai az emlékezetben, olvassuk-e a műveit, miként viszonyulunk hozzá?

Több mint négyszázötven erdélyi művész méltatása: Demeter Ervin legújabb kötete bizonyára sokáig referenciaként fog szolgálni. Az Erdélyiség. Egy elszakított nemzetrész művészete című könyvét több erdélyi városban is bemutatták a napokban.

Kudarcok, tanárság és több évtizedes terepmunka. De nem receptek ezek, hanem egy mélyen személyes vallomás élményekről és tapasztalatokról, amelyekből az olvasó akár okulhat is. Gagyi József tavaly megjelent kötetét mutatták be Csíkszeredában.