Nagy Lilla

Teatrológia, színházelméleti kérdések, tapasztalatok. Az MCC által szervezett A színház mint társadalmi tükör című eseményen Boros Kinga teatrológus és Kozma Attila színművész osztotta meg gondolatait a színházzal kapcsolatban.

A „mi Toldink” a népi hagyományok erejét használja fel, hogy megidézze a címszereplő küzdelmeit. Dinamikus táncok, autentikus zenei aláfestés, magával ragadó színpadi képek: az előadás hidat épít a múlt és a jelen között, hiszen a Toldi ma is aktuális.

Csíkszereda ad otthont a VII. Országos Magyar Matematika Olimpiának (amely egyben a XXXIV. Erdélyi Magyar Matematikaverseny), a Márton Áron Főgimnázium szervezésében. A többnapos verseny megnyitóját hétfő délután tartották a Csíki Moziban.

Ha február, akkor farsang, ha farsang, akkor fánk, jelmezek és mulatság. A farsangi szokásaink jócskán megváltoztak, de van, ami örök: a maskarák. S hogy éppen mi a „trend”, arról tanítónőket, gyerekeket és tiniket kérdeztünk.

Bara Barnabás csíkszeredai szobrászművész a női testet helyezi a középpontba A szép fegyverkovácsné... című legújabb kiállításán. Azonban nem az idealizált alakokban öltenek formát az alkotások, hanem azt mutatják meg, hogy a női test is öregszik.

„Tíz évtized, és mindegyiknek megvan a maga hangulata, története, divatja, művészete, zenéje és tudománya. Egy személyes időutazásra hívlak benneteket” – invitál Nagy Péter az Óriások vállán, avagy a rejtélyes XX. század című eseménysorozatra.

A Csíki Mozi honlapján naprakészen és átláthatóan böngészhetünk a soron következő filmek között, és a jegyvásárlás is egyszerűbb lett. A kínálatot pedig klasszikus alkotásokkal is bővítenék.

Jókai Mór neve hallatán eszünkbe jut Az arany ember, a hosszú leírások, az igazságérzete, a híd a generációk között, a romantika, és hogy az érettségi anyag része. De hogyan él ma Jókai az emlékezetben, olvassuk-e a műveit, miként viszonyulunk hozzá?

Több mint négyszázötven erdélyi művész méltatása: Demeter Ervin legújabb kötete bizonyára sokáig referenciaként fog szolgálni. Az Erdélyiség. Egy elszakított nemzetrész művészete című könyvét több erdélyi városban is bemutatták a napokban.

Kudarcok, tanárság és több évtizedes terepmunka. De nem receptek ezek, hanem egy mélyen személyes vallomás élményekről és tapasztalatokról, amelyekből az olvasó akár okulhat is. Gagyi József tavaly megjelent kötetét mutatták be Csíkszeredában.

A Henter-kúria őrei már régi motorosok: nem az idei az első alkalom, hogy részt vesznek az Örökségünk őrei versenyen. Előzőleg kisfilmet készítettek a diákok, amelyben bemutatták a Henter-kúriát, idén viszont a közelmúlt felidézését célozták meg.

Óvnunk kell a régi házakat, hiszen azok a múltról tanúskodnak, az identitásunkat erősítik. Ennek vonatkozásában a Népi épített örökségünk gyerekszemmel rajzkiállítás is a kulturális értékek fontosságára hívja fel a figyelmet.

A tájképtől egészen az absztrakt műfajokig láthatunk válogatást a Barabás Miklós Céh január 30-án nyílt csíkszeredai kiállításán. A tárlat harminc Hargita megyei képzőművész több mint száz alkotásából áll, Nagy Imrétől a kortárs generációk munkájáig.

Mi az a sarkazó kulcs? Az erdőlő bakancs? A mosztos? A capina? És a pityókázó járom? Ezek Tánczos Vilmos csíkszentkirályi örökölt tárgyai, amelyek habár régiek, még „nem haltak meg”, hiszen pontosan meg tudjuk nevezni azokat.

A hagyományos eljárásokkal készült művektől egészen a modern korra jellemző technikák, művészeti kifejezőeszközök által alkotott darabokig: több mint háromszáz négyzetméteren állítanak ki a Barabás Miklós Céh Hargita megyei tagjai Csíkszeredában.

Az erdélyi tudós társaság neves alakjait szólaltatja meg legújabb könyvében Tánczos Vilmos. A történések színe és visszája című interjúkötetet Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusán mutatták be, a szerzővel Mirk Szidónia-Kata szerkesztő beszélgetett.

Könyvespolc, kapocs a múlt és a jelen között, közös tudat, és mindaz, ami emberré tett? Vagy Petőfi, jókai bableves, Rubik-kocka? A nagymamánktól tanult imádság, a szülőfalunk minden rezdülése? Mi jut eszünkbe, ha azt halljuk: magyar kultúra?