
„Összben kell a magyarságra gondolnunk. Ezt követően lehet elemezni azt, hogy részeiben mi gazdagítja a nemzet kultúráját”
Fotó: Tuchiluș Alex
Beszélhetünk-e önálló erdélyi kultúráról? Mik azok a kihívások, amikre a jövőben figyelni kell? Brendus Réka, a Nemzetpolitikai Államtitkárság főosztályvezetője, az előadás moderátora ezekre a kérdésekre kereste a választ a tusványosi beszélgetésen.
2025. július 24., 17:192025. július 24., 17:19
2025. július 24., 22:482025. július 24., 22:48
Karácsonyi Zsolt, a Helikon főszerkesztője, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség kultúráért felelős ügyvezető alelnöke szerint létezik az erdélyi kultúra, amire összefüggő rendszerként kell rá tekintenünk. Léteznek olyan hálózatok (mint az EMKE vagy a könyvtárosok egyesülete), amelyek működnek.
Karácsonyi Zsolt a Helikon főszerkesztője, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség kultúráért felelős ügyvezető alelnöke
Fotó: Tuchiluș Alex
És egymással együttműködve méginkább tudnak haladni. Szerinte ezek a partnerségek erősítik egymást, például azzal, hogy közös programokat szerveznek.
Az adatbázisok megléte sok mindenben tud segíteni, de ezeknek a használata együtt kell járjon a személyes találkozásokkal” – nevezte meg a jövőbeli kilátásokat a témában.
Závogyán Magdolna, a Kulturális és Innovációs Minisztérium kultúráért felelős államtitkára
Fotó: Tuchiluș Alex
Závogyán Magdolna, a Kulturális és Innovációs Minisztérium kultúráért felelős államtitkára szerint nem mindegy, hogy milyen kontextusban tesszük fel ezt a kérdést.
Felmerül ugyanis, hogy a magyar kultúránkat hogyan tudjuk megőrizni a ránk zúdult multikulturalizmus mellett? Ezek kihívások, de összeköt minket az anyanyelvünk.
„Összben kell a magyarságra gondolnunk. Ezt követően lehet elemezni azt, hogy részeiben mi gazdagítja a nemzet kultúráját” – fogalmazott, majd hozzátette, mi együtt vagyunk magyarok, nem magunk akarunk előrelépni, hanem együtt.
A jövő kérdését nézve a kultúra digitális térbe való beilleszkedését emelte ki. „Ma az intézményi oldalon a hitelesség kérdése az aktuális az online térben. A fiatalok megszólítása egy másik kérdés. Az identitás a nevelés kérdése is” – emelte ki.
Kelemen László, az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány elnöke
Fotó: Tuchiluș Alex
Kelemen László, az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány elnöke arra emlékeztette a közönséget, hogy a globális kultúra pusztítja a lokális kultúrát. Olyan nyelvű zenét hallgatunk, amit nem ismerünk, külföldön dolgozunk, ahova semmi nem köt. „A kultúrában azért dolgozunk, hogy a saját, lokális értékeket a társadalom egy szeletében vissza tudjuk állítani. Együtt könnyebb” – fogalmazott Kelemen László.
Gergely Balázs, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület elnöke
Fotó: Tuchiluș Alex
Gergely Balázs, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület elnöke szerint létezik erdélyi kultúra, nagyon is markáns módon. Ez évszázadokon keresztül a megtartó erőnk volt számunkra.
A létjogosultsága már egészen más kérdés. A huszadik században nagy különbségek születtek abból, hogy külön volt magyar és erdélyi irodalom.
Brendus Réka, a Nemzetpolitikai Államtitkárság főosztályvezetője
Fotó: Tuchiluș Alex
Amikor a partnerség kérdéséről beszélünk, egyértelmű annak a hasznossága, inkább az nem mindegy, hogy kikkel kötünk partnerséget.
„Közigazgatási szempontból elsősorban román állampolgár vagyok” – fogalmazott Gergely Balázs. Ezt pedig nem szabad rossz néven venni. Ebből adódóan rengeteg lehetőség nyílik meg előttünk.
„Kulturális szempontból azonban teljes mértékben magyarnak tartom magam” – mondta.
Szerinte a digitális világban való részvétel fontossága nem kérdés. Nagyon fontosnak tartja továbbá a finanszírozás kérdését. „Hogy ne a nemzet oltárára tegye ki alkotását a művész ingyen és bérmentve, hanem legyenek megfizetve a kulturális szakmában dolgozók. Nem kérünk többet, mint amire szükségünk van.”
A kormány csütörtöki ülésén jóváhagyta a villamosenergia-ágazati kockázatokra való felkészülésről szóló országos tervet.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök csütörtökön kijelentette, hogy már négy éve a közlekedési minisztériumnál van egy olyan projekt, amely megakadályozhatta volna a Duna vízhozamának csökkenésével kapcsolatos problémákat Romániában.
Újabb mérföldkőhöz érkezett a csíkszeredai kórház robotsebészeti programja, ugyanis az elmúlt két napban elvégezték az első robotasszisztált prosztataműtéteket a Nyugat-Európában is performánsnak számító Da Vinci robotsebészeti eszközzel.
A jövő évi jubileumi, huszadik kiadás főpróbájának is tekintik az idei, 19. Székelyföldi Lovas Ünnepet, amelyet augusztus 20. és 23. között rendeznek meg. A gyergyószentmiklósi esemény a lovas élet, a hagyományőrzés és kikapcsolódás találkozóhelye.
Kiemeltek egy embert a Marosból csütörtökön délután Kutyfalva községhez tartozó Marosorosziban, majd megkezdték az újraélesztését. A helyszínre mentőhelikoptert is riasztottak.
A Richter-skála szerint 3,3-as erősségű földrengés történt csütörtökön 13 óra 22 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP). Ezt később 3,4-es erősségűre módosítotották.
A legfelsőbb bíróság csütörtökön elrendelte az érdemi tárgyalás megkezdését abban az perben, amelyben a korábbi államelnökjelöltet, Călin Georgescut és Horațiu Potra zsoldoscsoportját alkotmányos rend elleni cselekményekkel vádolják.
Az energiaügyi minisztérium arra kéri a lakosságot, a vállalatokat, a közintézményeket és a termelő-fogyasztókat, hogy augusztus 31-éig önkéntesen csökkentsék az áramfogyasztást este 19 és 23 óra között.
Kórházba szállítottak több embert, mezőgazdasági munkagépek rongálódtak meg, és ideiglenes védelmi rendeleteket is kibocsátottak azután, hogy szombat délután súlyos konfliktus alakult ki Csatószegen egy elsőbbségadási vita nyomán.
Szombaton szavaz a Tisza parlamenti képviselőcsoportja arról, hogy kit jelöl köztársasági elnöknek – mondta az MTI kérdésére Bujdosó Andrea frakcióvezető csütörtökön.
szóljon hozzá!