
Fotó: Kelemen Kinga / Csíki Jazz
Blues-Barbie, kubai zongora, magyar örökzöldek, funkos fúvósok, ecsettel improvizáló diákok és hajnalig tartó jam session: mindez nem más, mint a Csíki Jazz.
2025. július 29., 12:332025. július 29., 12:33
Van, hogy nyár közepén, július legmelegebb napjaiban nem a hőség foglalkoztat minket, hanem a zene. A pillanat. A mozdulat, ami ritmusra születik, a fűbe ejtett papucs, a színpadra szegezett tekintet. A reflektorfényben szaxofon hajlik, egy pokrócon heverő jazzrajongó halkan dúdol, Mario betétzenéje után csacsacsa következik – improvizációból született, meglepetésből áll össze minden. Ilyen volt idén is a Csíki Jazz.
Fotó: Kelemen Kinga / Csíki Jazz
Idén ünnepeltünk. Tizenöt éves lett a fesztivál. 4 kontinens, 10 ország, 15 zenei stílus – de a számok mögött mindig ott rejtőzik valami fontosabb: a játék. A zenészek játszottak egymással, a hangszerekkel, a közönséggel, a vár udvarával – és néha az idővel is. Mert amikor jazz szól, akkor az idő nem lineáris. Megáll, kitágul, másképp működik. Vagy legalábbis másképp élünk benne.
Fotó: Kelemen Kinga / Csíki Jazz
A Csíki Jazz színpadán minden megtörténhet – és meg is történik. A Rózsaszín párduc dallama fúvósfüttyként úszik a hetes ritmusba, a Barbie-téma funkyvá válik, a magyar slágerek bossa novaként reinkarnálódnak, és jönnek a csonkaritmusok, amikre nevetni és bólogatni is egyszerre lehet.
És hogy kik játszottak? Vajda Attila Quartet itthoni debütálása, a Bega Blues Band lendületes jubileuma, KessonCoda brit hűvössége, Jembaa Groove afrikai ritmusa, Zaharenko román játékossága, Cenk Erdogan török hajlításai, Juliana da Silva brazil lüktetése, a Kéknyúl funk-gőzmozdonya, Sárik Péter és Falusi Mariann összhangja, Alfredo Rodriguez tűpontos kubai zongorajátéka. Nemcsak felléptek – létrehoztak. Zenét, hangulatot, közösséget. És estéről estére még egy jamre is maradt energiájuk.
Fotó: Kelemen Kinga / Csíki Jazz
A koncertek után még nem volt vége az estnek. Sőt: ott kezdődött az igazi varázslat. A jam session nem műsor, nem program – hanem pillanat. Ahol nincs más, csak zene és ösztön. Ahol a közönség sem csak közönség. Aki eddig csak tapsolt, itt már dúdol. Aki csak nézett, most már mosolyog. Mert itt történik az igazi jazz: az, amit nem lehet próbálni. Csak játszani.
Napközben sem állt meg az élet. A gyereksarok színes volt és ragasztós: HelloWuud, Csalogány, Project Bag – nevek, amelyek mögött játék, mese, alkotás rejlett. A Csíki Játékszín színészei esténként történeteket hoztak, mesékkel varázsolták el a kicsiket.
Fotó: Kelemen Kinga / Csíki Jazz
A Nagy István Művészeti Középiskola diákjai – Máté Botond, Vorzsák Noémi, Csiszer Anita, Szilveszter Orsolya – pedig ecsettel válaszoltak a hangokra. A zene színekké oldódott, a ritmus vonallá lett, a jazz pedig festmény formájában is megszületett. Sólyom Zsuzsanna vezetésével olyan látvány született, amit sem megismételni, sem elfelejteni nem lehet. És bárki csatlakozhatott – itt nem a kor számított, hanem a kíváncsiság.
Egy jazzfesztivál, ahol minden este legalább egy világszínvonalú előadó lépett színpadra – és nem is akárhogyan. Ők nemcsak zenéltek, hanem varázsoltak. Ők azok, akik felismerik a legfélénkebb nézőt a tömegben, és egy dobbal, egy gitárpengetéssel, egy szaxofon-nyújtással máris ott teremnek mellette. Nem kímélik – táncoltatják.
Fotó: Kelemen Kinga / Csíki Jazz
A Csíki Jazz zenészei nem csak zenészek. Ők azok, akik a Mikó-vár kövein ritmust lüktetnek, a fűben ülők szívveréséhez igazítják a tempót, és ha egyszer beindul a jam, hívnak – nem a csillagok alá, hanem a jelenbe. Mert ott történik minden, amitől élet az élet.
Ne csak hallgasd őket. Engedd, hogy vezessenek. Mert ahol ilyen muzsikusok játszanak, ott a jazz nem csak szól – ott megszólít.
A korhelyleves a nevét onnan kapta, hogy a mulatozások, lakomázások után jólesik a gyomornak ez a savanykás ízű étel.
A torma nem divatfűszer, nem is finomkodik – csíp, könnyeztet, mégis kihagyhatatlan. Ez a túlélőnövény a zsíros, téli ételek legjobb társa, amely egyszerre hordoz ízt, emléket és karaktert.
Mi történik a testtel, amikor az idő nem múlik tovább? Mit őriz meg az arc, ha nincs történet? Verebes György kiállítása ott kezdődik, ahol a magyarázatok elfogynak.
Február elején még korai a legtöbb esetben a palántanevelés elkezdése a vidékünkön, pedig már nagyon türelmetlenül várjuk. Néhány tevékenységet azonban időszerű már elkezdeni, ismerkedjünk meg ezekkel közelebbről.
Sebestyén Róbert Dichotómia című kiállítása nem tárgyakat mutat be, hanem állapotokat. Anyag és szellem, múlt és jelen, csend és belső feszültség feszül egymásnak egy olyan térben, ahol a szobrászat meditációvá válik.
Verebes György Munkácsy-díjas festőművész Az idő teste című kiállítását 2026. február 5-én nyitják meg a csíkszeredai Mikó-várban. A tárlat az idő, a test és az észlelés festészeti összefüggéseit vizsgálja.
„Ehető dolgok” után kutatva a helyi művészet történetében is a legkülönfélébb megközelítésekkel találkozunk. Aktuális műtárgyunk, a székelyudvarhelyi Berze Imre szobrászművész Az alma már foglalt című alkotása, egy mészkőből megformált kisplasztika.
A farsangi időszak egyik klasszikus édessége a puha, illatos fánk, amelyet most a hagyományos lekvár mellett a mákos töltelék tesz igazán különlegessé. Sütőben készül, így könnyedebb, mégis gazdag ízvilágú finomság.
Martin McDonagh Oscar- és kétszeres Golden Globe-díjas ír-angol drámaíró, filmrendező, forgatókönyvíró Leenane-trilógiájának második darabját próbálják a Tomcsa Sándor Színházban. A koponya című drámát Barabás Árpád rendezi, vele beszélgettünk.
szóljon hozzá!