Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

21:37

Hiába lőtték ki a jószágokat tizedelő medvét, már „átvette a helyét” egy másik

21:37

Így indítja újra a hírszolgtatást a közmédia

21:03

Zágonbárkány legyőzte Székelykeresztúrt, továbbjutásra áll a kupában

19:59

Ezeket a sorozatokat nézhetjük júliusban

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Havas táj és fagypont alatti hőmérséklet ma hajnalban

Látványosan meghasadt az erdélyi autópálya

Ennyi volt, visszahívták a csíkszeredai főkonzult

Tusványosi részvétel: új helyzetet teremt a magyarországi kormányváltás a Sapientiánál

Lovas szekérrel ütközött egy autó Csibában

Ennyi volt, visszahívták a csíkszeredai főkonzult

Elsötétült az M1, megvan, hogy mikor és hogyan indul újra

Látványosan meghasadt az erdélyi autópálya

Újabb tömeges elbocsájtás Hargita megyében: több mint hetven dolgozóból csak kettő maradhat

Tusványosi részvétel: új helyzetet teremt a magyarországi kormányváltás a Sapientiánál

A gyerekeink érdekében: a román nyelv oktatásának kihívásai és lehetőségei a magyar kisebbségben

Fotó: Tuchiluș Alex

Tusványos első napján érzékeny és évtizedek óta megoldásra váró kérdés került napirendre: hogyan lehet eredményesen tanítani a román nyelvet magyar anyanyelvű diákoknak? Oktatáspolitikusok és pedagógusok osztották meg tapasztalataikat.

Nagy Lilla

2025. július 23., 16:202025. július 23., 16:20

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Örökzöld probléma, új megközelítések

A román nyelv kisebbségi közegben való tanításának kérdését a Bálványosi Nyári Szabadegyetem első napján tárgyalták egy beszélgetésen. Ferencz-Salamon Alpár, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) általános alelnöke moderálásával az előadók három fő szempont mentén haladtak: honnan indultunk, hol tartunk ma, és mik a jövőbeli kilátások.

Fotó: Tuchiluș Alex

A felszólalók egyetértettek abban, hogy

a román nyelv oktatása nem csupán a vizsgaeredmények szempontjából fontos, hanem a gyerekek jövőjét és életesélyeit is alapjaiban befolyásoló tényező.

Fotó: Tuchiluș Alex

„A saját közösségünk ellenállásait is le kellett győzni”

Kallós Zoltán, az oktatási minisztérium államtitkára személyes tapasztalataiból indult ki. Édesanyja románnyelv-tanárként a magyar és a román diákokat ugyanabból a tankönyvből oktatta – ez azonban nem vette figyelembe a nyelvi háttérkülönbségeket. A nyelvtudás hiánya később a legjobb képességű diákokat is hátrányba hozta.

Az elmúlt évtizedek legnagyobb kihívása az volt, hogy a közösség maga is elfogadja: a román nyelv elsajátítása nem „idegen” kényszer, hanem a gyerek érdeke.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy ma már léteznek speciális tantervek elemi és középiskolai szinten, ám az 5–8. osztályos korosztály oktatása még mindig gyenge pont e tekintetben – ezen változtatni kell, új tantervekkel és megfelelő tankönyvekkel.

Fotó: Tuchiluș Alex

Nem irodalom, hanem fagyi – más szemlélet kell

Markó Bálint, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem rektorhelyettese arra mutatott rá, hogy a nyelvtanulás nemcsak a tanteremben zajlik. Saját példájából kiindulva elmondta, hogy ő maga

Kolozsvárra költözve, a mindennapokban tanulta meg igazán a román nyelvet.

A kilencvenes évek tananyaga „megkövesedett”, a tanárok szigorú módszertani elvárásokkal küzdöttek. Ma már új szemléletre van szükség: a gyermekeket nem irodalmi kánonokkal kell megnyerni, hanem a gyakorlati életbe való bekapcsolódással, élményszerű tanulással – például azzal,

ha „elvisszük őket fagyit venni románul”.

Fotó: Tuchiluș Alex

Ellenállás és validáció

Az új módszerek viszont erőfeszítést igényelnek a pedagógusoktól is. A módszertani váltás ellenállásba ütközik: nemcsak új könyveket, de új attitűdöt is kíván. „Nekem folyamatosan ahhoz kell adaptálódnom, hogy másképp kell hozzáállni” – fogalmazott. A kérdés túlmutat az oktatáson. A román nyelvtudás a közösség élhetőségének validációja is:

a fiatal el mer-e helyezkedni, el meri-e hagyni a saját nyelvi komfortzónáját?

Fotó: Tuchiluș Alex

„A gyerekek nem szeretik, mert kötelező”

Szabó Ödön RMDSZ-es parlamenti képviselő történelmi kontextusban vizsgálta a kérdést. Mint mondta:

az államnyelv oktatása mindig is hatalmi kérdés volt.

Bár a román nyelv ismeretét senki sem kérdőjelezi meg, az oktatás mikéntje komoly vitákat szült. A magyar diákok sokáig ugyanazokból a tankönyvekből tanultak, mint román társaik – ez végül oda vezetett, hogy a román nyelv lett „a mumus”.

Ma már Bihar megyében a magyar érettségizők 91 százaléka átmegy románból.

Ezt évek munkája előzte meg: külön tanterv, iskolán kívüli programok, cseretáborok, digitális tartalmak. A cél az volt, hogy a román nyelvet idegen nyelvként tanulják, de a vizsgákon is ennek megfelelően mérjék fel tudásukat – ezt is ki kellett harcolni.

Csíkszék Oktatás Tusnádfürdő Tusványos