Főtérből élettér? Indulatos vita a nagy kézdivásárhelyi tervről

A kézdivásárhelyi vállalkozói inkubátorházban tartott lakossági fórumon Szilveszter Szabolcs alpolgármester és Gál Zoltán építész, a tervezőcsapat képviselője hétfőn ismertette a Gábor Áron tér átalakítására vonatkozó elképzeléseket.

A bemutatót élénk, helyenként indulatos vita követte, ezért

Arra sem maradt lehetőség, hogy kérdezz-felelek formájában tisztázni tudják az egyes kérdésköröket.

Mint kiderült, a főtér átalakításának terve nem előzmények nélküli. Szilveszter Szabolcs felidézte, hogy már 2012-ben készült egy koncepcionális elképzelés, amely jelentős vitát váltott ki. Ezt 2018-ban újabb tervezési szakasz követte, majd a történelmi városközpont övezeti rendezési tervének kidolgozása teremtette meg a jelenlegi elképzelés szakmai és jogi alapját.

Meghaladott látványtervek gerjesztettek vitát

A történelmi központ rendezési dokumentációját 2026. január 22-én fogadta el az önkormányzati képviselő-testület. A főtér – pontosabban annak a mintegy 85 százalékát célzó – átalakításának tervét, amire majd finanszírozási forrást kell találni, május 18-án, majd június 3-án mutatták be a tanácsosoknak, a vonatkozó tanácshatározatot július 27-én fogadták el. Az alpolgármester hangsúlyozta, hogy a tervezés során a forgalmi, környezetvédelmi, műemlékvédelmi és tűzvédelmi szempontokat is figyelembe vették. Arra is felhívta a figyelmet, hogy

Gál Zoltán történelmi áttekintéssel indokolta az elképzelést. Emlékeztetett arra, hogy a mai főtér évszázadokon keresztül vásártérként működött, és csak az 1960-as években nyerte el parkosított formáját. Meglátása szerint

A résztvevők egy része már eleve fenntartásokkal, sőt határozott ellenérzésekkel érkezett a fórumra, és a hozzászólások alapján úgy tűnt, hogy a bemutatón elhangzott érvek sem változtattak előzetesen kialakított álláspontjukon. Tényleges módosító javaslatok hiányában ellenvetéseik jórészt kimerültek azzal, hogy

Mások olyan kérdéseket feszegettek (a vállalkozások támogatásának szükségessége, a városi kórház működésének hiányosságai, a főtéri épületek rehabilitációjának fontossága stb.), amelyek nem feltétlenül tartoztak a fórum meghirdetett témájához. Indulatokból sem volt hiány, néha egymás szavába vágva, egymást túlharsogva igyekeztek érvényt szerezni vélt vagy valós igazuknak.

A parkolás a legnagyobb vitapont

A tervek egyik legjelentősebb változtatása a parkolóhelyeket érinti. A főtéren jelenleg 99 ilyen található,

Több főtéri lakó is felvetette, hogy nem lesz ahol tartania majd az autóját. Egyikük arra figyelmeztetett, az ottani kereskedelem már most is nehéz helyzetben van, a parkolási lehetőségek további korlátozása pedig elterelheti a vásárlókat. Úgy fogalmazott:

Van, aki főtérre nyíló udvartérben működő vállalkozását félti, mondván, ha nem tud a helyszínen járműveket fogadni, bezárhat; másnak az okoz gondot, hogy hol fog majd parkolni a hozzá látogató vendége.

Szilveszter Szabolcs, Kézdivásárhely alpolgármestere ezzel szemben arra hivatkozott, hogy a főtéri vendéglátóteraszok korábbi bővítése máris kedvező változásokat eredményezett.

A parkolók megszüntetése miatt aggódókat azzal igyekezett megnyugtatni, hogy a környező utcák forgalmi rendjének átalakításával, több utca egyirányúsításával és új parkolóhelyek létrehozásával ellensúlyoznák a veszteséget. Elmondása szerint

A járóbeteg-rendelő közelében, a Vasút utcában már létrejött egy 64 férőhelyes parkoló, az is három percre esik a központtól. Egyesek földalatti parkoló kialakításának lehetőségét is felvetették.

A tervezők ugyanakkor hangsúlyozták, hogy

A süllyeszthető oszlopokkal szabályozott behajtás lehetővé tenné, hogy a lakók eljussanak otthonukhoz, a kereskedők pedig feltölthessék üzleteiket. A gépkocsikat azonban nem lehetne tartósan a gyalogosövezetben hagyni: a főteret szeretnék visszaadni az embereknek, használhatóbbá, élvezhetőbbé tenni, élettel tölteni meg, és itt elsősorban nem a turistákra, hanem a kézdivásárhelyiekre gondolnak.

Mi lesz a szökőkúttal?

A parkolóhelyek mellett a szökőkút sorsa váltotta ki a legtöbb érzelmet. Többen a város egyik jelképének nevezték az alig hatvan éve használatba adott létesítményt, amelynek megőrzését fontosabbnak tartanák egy korszerű, burkolatba süllyesztett vízjáték kialakításánál. Egy felszólaló a hűtőhatását ecsetelte, valamint a burkolt felületek nyári felmelegedésének veszélyére figyelmeztetett.

Gál Zoltán elmondta: a víz nem tűnne el a főtérről, hanem

Ez nyáron hűsölési lehetőséget kínálna, rendezvények idején pedig ki lehetne kapcsolni, így a terület más célra is használhatóvá válna. Akadt, aki körforgalom tervezett megszüntetését fájlalja, attól tartva, hogy ez növeli a balesetveszélyt, az alpolgármester viszont azzal érvelt, hogy a forgalom átszervezése és a gyalogosoknak biztosított nagyobb tér biztonságosabbá teszi a városközpontot.

A zöldfelületek csökkenése miatt ugyancsak többen aggódtak. A tervező szerint azonban

A parkot könnyebben átjárhatóvá tennék, a szintkülönbségek áthidalására pedig több helyen lépcsők helyett enyhe emelkedőket alakítanának ki.

A tervek szerint Gábor Áron szobrát a jelenlegi helyéről előrébb, a nyitott tér irányába helyeznék át, hogy hangsúlyosabb szerepet kapjon a városközpontban. A Vigadó előtt kisebb szabadtéri előadásokra is használható teresedést alakítanának ki, a homlokzatok mentén pedig sétányok és vendéglátóteraszok kaphatnának helyet.

A történelmi jelleg nem zárja ki a korszerűsítést

A terv ellenzői közül többen azt is sérelmezték, hogy szerintük a lakosságot csak akkor kérdezik meg, amikor a szakemberek már véglegesítették az elképzeléseket. Szilveszter Szabolcs válaszában a tervezési folyamat hosszúságát és az eddigi egyeztetéseket hangsúlyozta. Kijelentette, a lakossági fórumot éppen azért szervezték, hogy a munkálatok megkezdése előtt megismerjék a véleményeket. Szerinte

Gál Zoltán arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelenlegi főtér kialakítása sem évszázados, változatlan örökség, hanem az 1960-as évek városrendezési elképzeléseinek eredménye. A városok folyamatosan változnak, ezért szerinte a történelmi jelleg megőrzése nem zárja ki a közterületek korszerűsítését.

Többen is támogatásukról biztosították a tervezett átalakítást, egyesek kisebb fenntartásokkal, mások feltétel nélkül álltak ki mellette. A hozzászólásokból ugyanakkor az is kiderült, hogy a vita nem egyszerűen a megújulás támogatói és ellenzői között zajlik:

A döntéshozatal átláthatóságát és a lakossági vélemények tényleges figyelembevételét is sürgették.

Két szakaszban valósítanák meg

A fórumon a megvalósítás pénzügyi feltételei is szóba kerültek. Mint elhangzott, a teljes főtér átalakítása jelentős összeget igényelne, ezért két szakaszra osztották a beruházást. Elsőként a tér déli részét alakítanák át, majd újabb finanszírozás esetén folytatnák a munkálatokat. A teljes beruházásra egyelőre nincs biztosított fedezet.

A bemutatott elképzelés tehát nem jelenti azt, hogy rövidesen munkagépek jelennek meg a Gábor Áron téren. A városvezetés a fórumot a tervezési és egyeztetési folyamat részének tekinti, a lakossági felszólalásokból azonban egyértelművé vált: a kérdés nem csupán az, miként lehet szebbé és gyalogosbarátabbá tenni Kézdivásárhely központját, hanem az is, hogy

Egyfajta választ talán az utolsóként felszólaló résztvevő fogalmazott meg, mondván, hogy bár az ilyen beruházásokat gyakran kísérik viták és kezdeti ellenérzések, az európai tapasztalatok azt mutatják, hogy a megvalósult fejlesztések sok esetben széles körű lakossági támogatottságot élveznek, és hosszú távon nem csupán a városképet, hanem a mindennapi élet minőségét és a közösségi kapcsolatokat is gazdagítják.

A párbeszéd ma, november 10-én, kedden 18 órától folytatódik: a városvezetés újabb lakossági fórumot tart a vállalkozói inkubátorházban, ahol ismét lehetőség nyílik a főtér átalakításával kapcsolatos kérdések és észrevételek megfogalmazására.