
A zenÉl az erdő című esemény egy hármas egységet hangolja össze – fény, zene, harmónia
Fotó: Pixabay
Természet, tudomány és népzene találkozik egy különleges eseményen július 17-én 17 órától a csíkszentmiklósi erdőben. A fény témája köré épülő szabadtéri koncert élményt és felismerést ígér minden érzékszervünknek.
2025. július 16., 13:572025. július 16., 13:57
A fény körülvesz, megszab minket. A zene éppen ilyen. Öntudatra ébredésünk óta zenélünk, és minden bizonnyal már azelőtt is ritmusban éltünk: a nappalok és éjszakák váltakozó ritmusában, az évszakok ciklusában, vagy saját szívverésünkben. A harmónia nem valami távoli eszmény, hanem a mindennapok lényege, feltéve, ha engedjük megmutatkozni. És hol találhatnánk vissza leginkább az eredendő harmóniához, ha nem a természetben?
Orbán Levente színész zenÉl az erdő című eseménye éppen ezt a hármas összhangot – fény, zene, harmónia – próbálja meg érzékeltetni. Július 17-én 17 órakor a csíkszentmiklósi erdő mélyén egy tudományos koncert kezdődik, ahol a természet nemcsak díszlet, hanem élő, lüktető közeg. A program egy sorozat része, amely a tudományos ismeretterjesztést közvetlen, emberközeli térbe helyezi: a természetbe, ahol a megértés nem elválik az élménytől, hanem épp általa történik meg.
Nagy Péter nem először vállalkozik arra, hogy a tudományt kultúrával, zenével, történetekkel szője át
Fotó: Borbély Fanni
Az előadás középpontjában a fény áll – az a mindennapos, mégis kiismerhetetlen jelenség, amelynek történetét hajlamosak vagyunk ismerni vélni, pedig a tudomány számára is tartogat meglepetéseket. Nagy Péter, a természet világát szenvedéllyel kutató és magyarázó előadó nem először vállalkozik arra, hogy a tudományt kultúrával, zenével, történetekkel szője át. Ahogyan ő fogalmaz:
A koncert zenei világát Márdirosz Ágnes, a Csíki Játékszín színésze teremti meg, aki olyan népdalokat hoz, amelyek a fényhez, világossághoz, ragyogáshoz kapcsolódnak. Hangján keresztül nemcsak dallamokat hallunk, hanem múltat, közösséget, természeti érzékenységet. Azt a tudást, amelyet elődeink még nem választottak szét tudományra és költészetre, csak egyszerűen megéltek.
Az esemény zenei világát Márdirosz Ágnes teremti meg
Fotó: Kelemen Csaba
Az előadás a tavalyi Üveggyöngyvarázs tudományos fesztivál fénytörténeti előadásának folytatásaként, annak szellemiségében született.
Találkozzunk a csíkszentmiklósi erdőben! – áll a meghívóban. Az üzenet egyszerű, és benne van minden: a meghívás egyfajta újrahangolódásra. Fény, zene, természet – és mi.
Egy év, amelyben művészek, gondolkodók, zenészek, tanárok, alkotók és közösségépítők szólaltak meg. Hagyományról és jelenről, hitről és kételyről, személyes sorsokról és közös élményekről – a Liget interjúinak esszenciája.
Az új év kezdetén érdemes megállni egy pillanatra, visszatekinteni a természet adta ajándékokra, és néhány újévi fogadalmat tenni, amelyek a figyelemre, a tiszteletre és a természet szeretetére szólítanak.
Kiállítások, könyvbemutatók, koncertek, színházi előadások és közösségi események formálták az évet. A Liget kulturális áttekintője hónapról hónapra idézi fel azokat a pillanatokat, amelyek megmutatták: a kultúra él, kérdez és összeköt.
Emlékszem egy ifjúkori, magányos szilveszterre, még valamikor a kilencvenes évek elejéről. Éjfél előtt pár perccel felkaptam magamra a kabátot és kisétáltam a kertünk végén áthaladó vasúti töltéshez.
A leghétköznapibb, legmegszokottabb, ugyanakkor a legcsodálatosabb gyümölcs tájainkon is az alma, amelynek kultúrtörténete, gyógyhatása és gasztronómiai felhasználása is sokrétű.
A karácsonyi bőséges menük után jól esik egy kis húsmentes frissesség. Ez a napi étrend könnyed, mégis tápláló fogásokkal segít tehermentesíteni a szervezetet, miközben ízekben és tápanyagokban továbbra sem kell hiányt szenvednünk.
Ha szeretjük a savanyú káposztából készült fogásokat, ez is nagy kedvencünk lesz. Köretként és egytálételként is kiváló.
A gyulai Százéves Cukrászda korábban is megkerülhetetlen pontja volt a viharsarki városnak, az idén elnyert Magyarország Tortája cím pedig csak még több vendéget vonz az 1840 óta működő létesítménybe.
A Long Story Short nem akar szerethető lenni, inkább marad „igazi”. Raphael Bob-Waksberg új animációja a gyászt, a családi múltat és a zsidó identitást nem lineáris időben, hanem érzelmi pontossággal rendezi egymás mellé.
szóljon hozzá!