
A Kapu Tibor által végzett kísérletek hamarosan hazai tudományos eredményeket hozhatnak
Fotó: Haáz Vince
45 év után újra magyar űrhajós járt az űrben: Kapu Tibor küldetése nemcsak történelmi, hanem jövőformáló jelentőségű. A HUNOR – Magyar Űrhajós Program nem csupán egy ember útja a csillagok közé, hanem egész Magyarország innovációs pályára állítása.
2025. július 25., 17:422025. július 25., 17:42
Magyar Űrhajós Program, űrkutatás, innováció, MI címmel tartották meg azt a tusványosi előadást pénteken, amely az űrkutatásról, a mesterséges intelligencia szerepéről és a gazdaság új szövetségéről szólt. Az előadás rámutatott: a kérdés ma már nem az, hogy miért megyünk az űrbe, hanem hogy mihez kezdünk a tapasztalattal itt, a Földön.
Ferencz Orsolya szerint hét év építkezés eredménye, hogy újra magyar űrhajós lépett a világűrbe
Fotó: Haáz Vince
Negyvenöt év után újra magyar űrhajós emelkedett a világ fölé. Kapu Tibor nem csupán egy rakéta fedélzetén, hanem az egész magyar tudományos és technológiai szféra vállán jutott el a Nemzetközi Űrállomásra.
– fogalmazott Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos.
Palkovics László kormánybiztos: „A mesterséges intelligencia nem sci-fi – a mindennapi döntések és folyamatok motorja”
Fotó: Haáz Vince
Az űrkutatás mára stratégiai ágazattá nőtte ki magát, amely nemcsak a tudományt, hanem a gazdaságot és az innovációt is új alapokra helyezi. A program során magyar kutatók és egyetemek együtt dolgoztak azon, hogy az űrbéli kísérletek eredményei visszacsatolódjanak a földi környezetbe.
– emlékeztet Palkovics László kormánybiztos, aki szerint az űrprogramban és a földi hasznosításban is kulcsszerepe van a mesterséges intelligenciának. „A mezőgazdasági MI-alkalmazások, mint a málnaszedő robotkar vagy a klímaváltozásra reagáló növényanalízis már nem a jövő, hanem a jelen” – mutatott rá.
A további tervek között szerepel egy magyar műhold is, amely folyamatosan figyelné Magyarországot, és képes lenne akár a növényzet állapotának elemzésére is.
Ferencz Orsolya, Palkovics László és Dobos Gábor közösen mutatták be a HUNOR program nemzeti jelentőségét
Fotó: Haáz Vince
Felmerül azonban a kérdés: miért küldünk embert az űrbe, ha robot is mehetne? A válasz Ferencz Orsolya szerint egyszerű: bizonyos feladatokban az ember még mindig pótolhatatlan.
A technológia azonban egyre közelebb kerül hozzánk. A humanoid robotok, a „robotkutyák” vagy a betegek ellátására alkalmas segítőgépek ma már valóságos termékek, nem pedig futurisztikus vágyálmok. És miközben ezekkel barátkozunk, érdemes feltenni a kérdést: mit tanítunk meg nekik – és mit felejtünk el mi magunk?
Ferencz Orsolya: „Ez a küldetés 15 millió magyar vállán emelkedett a világűrbe”
Fotó: Haáz Vince
A HUNOR Program nemcsak egy látványos űrutazás, hanem a tudás megőrzésének és továbbadásának példája is. Mint Ferencz Orsolya fogalmazott: „Ha én tudok biciklizni, de a gyerekemnek nem tanítom meg, ő nem fog tudni biciklizni.”
Dobos Gábor, a Prométheusz Társaság vezetője szerint Magyarország mostanra felkészült szereplője a globális innovációs térnek.
45 év után újra magyar űrhajós a Nemzetközi Űrállomáson. A HUNOR program történelmi mérföldkő
Fotó: Haáz Vince
A mesterséges intelligencia, az űrkutatás, az adatvezérelt gazdaság és a tudományos együttműködések nem párhuzamos szálak, hanem egy közös fonal – amellyel az ország a saját jövőjét szövi. Kapu Tibor útja tehát nemcsak emlékezetes, hanem sorsfordító is. A kérdés most már nem az, hogy visszamegyünk-e az űrbe, hanem hogy mit hozunk haza onnan.
A gyergyószentmiklósi Szent Miklós római katolikus templom tornyának felújítása miatt emelték le a keresztet és a toronygömböt, amiből érdekes, 1868-ban oda elhelyezett tárgyak kerültek elő. Ezek májusig a múzeumban tekinthetők meg.
Eljárás indult egy iráni férfi és egy román nő ellen, miután megpróbáltak bejutni az Egyesült Királyság nukleáris elrettentő rendszerének egyik kulcsfontosságú haditengerészeti támaszpontjára – jelentette szombaton a PA Media és a dpa.
A román haditengerészet szombaton is folytatja a Midia kikötő térségében elsüllyedt Astana vontatóhajó balesetének kutató-mentő műveleteit – közölte a védelmi minisztérium.
Egy autóbusz borult fel szombaton az 581-es európai úton, Galac és Vaslui megye határán: többen megsérültek, egy személy pedig életét vesztette.
Nem maradt egyetlen olyan töltőállomás Székelyudvarhelyen, Csíkszeredában és Gyergyószentmiklóson sem, ahol 9 lejnél olcsóbban lehetne tankolni: a legfrissebb adatok szerint minden nagy szolgáltatónál átlépte ezt a határt az üzemanyag ára.
Székelyudvarhely után Sepsiszentgyörgyre is ellátogatott Nagy István magyar agrárminiszter, hogy a gazdákat érintő kihívásokra válaszokat adjon, és megoldásokat körvonalazzon.
A kiskereskedelmi forgalom 2026 januárjában 6,5 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest Romániában, ami a világjárvány óta a legnagyobb visszaesés.
Anyagi károkkal járó baleset történt Máréfalván pénteken – tudtuk meg a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányságnál érdeklődve.
A gazdákat fenyegető veszélyekre, illetve az ezekkel szembeni védekezési lehetőségekre hívta fel a figyelmet pénteken Nagy István, Magyarország agrárminisztere Székelyudvarhelyen, a Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyeztető Fórumán.
Minden magyar felelős a nemzet egészéért – hangsúlyozza Kövér László házelnök, aki szerint nincs külön határon inneni és túli magyarság.
szóljon hozzá!