
A Kapu Tibor által végzett kísérletek hamarosan hazai tudományos eredményeket hozhatnak
Fotó: Haáz Vince
45 év után újra magyar űrhajós járt az űrben: Kapu Tibor küldetése nemcsak történelmi, hanem jövőformáló jelentőségű. A HUNOR – Magyar Űrhajós Program nem csupán egy ember útja a csillagok közé, hanem egész Magyarország innovációs pályára állítása.
2025. július 25., 17:422025. július 25., 17:42
Magyar Űrhajós Program, űrkutatás, innováció, MI címmel tartották meg azt a tusványosi előadást pénteken, amely az űrkutatásról, a mesterséges intelligencia szerepéről és a gazdaság új szövetségéről szólt. Az előadás rámutatott: a kérdés ma már nem az, hogy miért megyünk az űrbe, hanem hogy mihez kezdünk a tapasztalattal itt, a Földön.
Ferencz Orsolya szerint hét év építkezés eredménye, hogy újra magyar űrhajós lépett a világűrbe
Fotó: Haáz Vince
Negyvenöt év után újra magyar űrhajós emelkedett a világ fölé. Kapu Tibor nem csupán egy rakéta fedélzetén, hanem az egész magyar tudományos és technológiai szféra vállán jutott el a Nemzetközi Űrállomásra.
– fogalmazott Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos.
Palkovics László kormánybiztos: „A mesterséges intelligencia nem sci-fi – a mindennapi döntések és folyamatok motorja”
Fotó: Haáz Vince
Az űrkutatás mára stratégiai ágazattá nőtte ki magát, amely nemcsak a tudományt, hanem a gazdaságot és az innovációt is új alapokra helyezi. A program során magyar kutatók és egyetemek együtt dolgoztak azon, hogy az űrbéli kísérletek eredményei visszacsatolódjanak a földi környezetbe.
– emlékeztet Palkovics László kormánybiztos, aki szerint az űrprogramban és a földi hasznosításban is kulcsszerepe van a mesterséges intelligenciának. „A mezőgazdasági MI-alkalmazások, mint a málnaszedő robotkar vagy a klímaváltozásra reagáló növényanalízis már nem a jövő, hanem a jelen” – mutatott rá.
A további tervek között szerepel egy magyar műhold is, amely folyamatosan figyelné Magyarországot, és képes lenne akár a növényzet állapotának elemzésére is.
Ferencz Orsolya, Palkovics László és Dobos Gábor közösen mutatták be a HUNOR program nemzeti jelentőségét
Fotó: Haáz Vince
Felmerül azonban a kérdés: miért küldünk embert az űrbe, ha robot is mehetne? A válasz Ferencz Orsolya szerint egyszerű: bizonyos feladatokban az ember még mindig pótolhatatlan.
A technológia azonban egyre közelebb kerül hozzánk. A humanoid robotok, a „robotkutyák” vagy a betegek ellátására alkalmas segítőgépek ma már valóságos termékek, nem pedig futurisztikus vágyálmok. És miközben ezekkel barátkozunk, érdemes feltenni a kérdést: mit tanítunk meg nekik – és mit felejtünk el mi magunk?
Ferencz Orsolya: „Ez a küldetés 15 millió magyar vállán emelkedett a világűrbe”
Fotó: Haáz Vince
A HUNOR Program nemcsak egy látványos űrutazás, hanem a tudás megőrzésének és továbbadásának példája is. Mint Ferencz Orsolya fogalmazott: „Ha én tudok biciklizni, de a gyerekemnek nem tanítom meg, ő nem fog tudni biciklizni.”
Dobos Gábor, a Prométheusz Társaság vezetője szerint Magyarország mostanra felkészült szereplője a globális innovációs térnek.
45 év után újra magyar űrhajós a Nemzetközi Űrállomáson. A HUNOR program történelmi mérföldkő
Fotó: Haáz Vince
A mesterséges intelligencia, az űrkutatás, az adatvezérelt gazdaság és a tudományos együttműködések nem párhuzamos szálak, hanem egy közös fonal – amellyel az ország a saját jövőjét szövi. Kapu Tibor útja tehát nemcsak emlékezetes, hanem sorsfordító is. A kérdés most már nem az, hogy visszamegyünk-e az űrbe, hanem hogy mit hozunk haza onnan.
Megjelent hétfőn a Hivatalos Közlönyben az érettségi kötelező tantárgyából tartandó írásbeli vizsga egy nappal történő elhalasztásáról szóló miniszteri rendelet.
12,6 millió lejes kincstári hitel felvételéről döntött Hargita Megye Tanácsa. A kölcsönt három beruházás finanszírozására fordítanák, miközben a korábbi hitelkeretek felhasználását is átcsoportosították, és döntöttek a homoródi területek rendezéséről is.
Két újmisést szenteltek fel hétfőn, Szent Péter és és Szent Pál napján a gyulafehérvári székesegyházban. Az újmisések a megbízólevelüket is megkapták amellyel segédlelkésznek nevezték ki őket.
Általában meleg marad az idő a következő két hétben, de lesznek átmeneti lehűlések is, és főként július elején esőkre is számítani kell – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) június 29. és július 12. közötti előrejelzéséből.
Megoldhatónak tartották a hétfői román nyelv és irodalom írásbelit azok a székelyudvarhelyi végzősök, akiket a vizsga után kérdeztünk. Noha a rendkívüli hőség is nehezítette a vizsgát, a feladatsor nem okozott különösebb meglepetést.
Egy nappal elhalasztják a keddi matematika és történelem írásbeli vizsgákat a várható rendkívüli hőség miatt.
Két sárga jelzésű figyelmeztetést adott ki hétfőn az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) viharos időjárás, erős szél és jelentős mennyiségű csapadék miatt az ország több megyéjére. A riasztások kedden és szerdán lesznek érvényben.
Nagyszabású ellenőrzést tartott vasárnap délután a 15-ös országúton a Hargita megyei rendőrség. Huszonkét sofőrnél végeztek alkohol- és drogtesztet, de az autók műszaki állapotát is ellenőrizték.
A természetes légkondicionálás fontosságára hívják fel a figyelmet kertészeti szakemberek, hangsúlyozva, hogy a növényzet komplex, biológiai úton csökkenti a forróságot.
Vörös hőségriasztás van érvényben szerda reggelig az ország területének háromnegyed részén; fokozott hőterhelés és helyenként 41 Celsius-fokos maximumok várhatók.
szóljon hozzá!