Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

20:09

Szolgálati lakások és egészségügyi központ épülhetett magyar kormánytámogatásból Nyárádszeredában

19:44

Az év egyik legmelegebb napján vagyunk túl, Magyarországon a napi melegrekord is megdőlt

19:17

Burus Csaba nevét vette fel a csíkszeredai FK Sportpark

17:45

A nemzeti régiókról Tusványoson: felelősségünk van Székelyföld iránt

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

A közösség egyik lelkét veszítette el Szentegyháza – Isten veled Filip Aletta!

Ők lesznek idén a Csíkszeredai Városnapok fellépői

Magyar motorosok baleseteztek a Transzalpinán, egyikük életét vesztette – videóval

Gazdasági miniszter: a parajdi sóbánya be fog omlani és egy tó lesz a helyén

Tánczos Barna a sztrájkkal fenyegetőző szakszervezeteknek: ha nincs pénz, hát nincs pénz

Kelemen Hunor: Orbán Viktor tihanyi kijelentése tévedés volt

Tánczos Barna a sztrájkkal fenyegetőző szakszervezeteknek: ha nincs pénz, hát nincs pénz

Napelemes túlfeszültség: miért áll elő és mit tehetünk ellene?

Ők lesznek idén a Csíkszeredai Városnapok fellépői

Gazdasági miniszter: a parajdi sóbánya be fog omlani és egy tó lesz a helyén

Űrbe írt jövő: Magyarország visszatért a világűrbe, és nem egyedül tette

űr, Kapu Tibor, világűr, Ferencz Orsolya, Palkovics László, Dobos Gábor, Magyar Űrhajós Program

A Kapu Tibor által végzett kísérletek hamarosan hazai tudományos eredményeket hozhatnak

Fotó: Haáz Vince

45 év után újra magyar űrhajós járt az űrben: Kapu Tibor küldetése nemcsak történelmi, hanem jövőformáló jelentőségű. A HUNOR – Magyar Űrhajós Program nem csupán egy ember útja a csillagok közé, hanem egész Magyarország innovációs pályára állítása.

Nagy Lilla

2025. július 25., 17:422025. július 25., 17:42

Magyar Űrhajós Program, űrkutatás, innováció, MI címmel tartották meg azt a tusványosi előadást pénteken, amely az űrkutatásról, a mesterséges intelligencia szerepéről és a gazdaság új szövetségéről szólt. Az előadás rámutatott: a kérdés ma már nem az, hogy miért megyünk az űrbe, hanem hogy mihez kezdünk a tapasztalattal itt, a Földön.

Ferencz Orsolya szerint hét év építkezés eredménye, hogy újra magyar űrhajós lépett a világűrbe

Fotó: Haáz Vince

Negyvenöt év után újra magyar űrhajós emelkedett a világ fölé. Kapu Tibor nem csupán egy rakéta fedélzetén, hanem az egész magyar tudományos és technológiai szféra vállán jutott el a Nemzetközi Űrállomásra.

Egy embert láttunk, de tizenötmillió magyar lépett vele együtt a világűrbe”

– fogalmazott Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos.

Palkovics László kormánybiztos: „A mesterséges intelligencia nem sci-fi – a mindennapi döntések és folyamatok motorja”

Fotó: Haáz Vince

Az űrkutatás mára stratégiai ágazattá nőtte ki magát, amely nemcsak a tudományt, hanem a gazdaságot és az innovációt is új alapokra helyezi. A program során magyar kutatók és egyetemek együtt dolgoztak azon, hogy az űrbéli kísérletek eredményei visszacsatolódjanak a földi környezetbe.

A hightech iparunk nagyon erős. Európában az egyik legerősebb”

– emlékeztet Palkovics László kormánybiztos, aki szerint az űrprogramban és a földi hasznosításban is kulcsszerepe van a mesterséges intelligenciának. „A mezőgazdasági MI-alkalmazások, mint a málnaszedő robotkar vagy a klímaváltozásra reagáló növényanalízis már nem a jövő, hanem a jelen” – mutatott rá.

Parajdon például műholdas adatokkal követik a talajmozgásokat: szenzorok és MI-rendszerek segítségével életeket lehet megmenteni egy esetleges bányaomlás előtt.

A további tervek között szerepel egy magyar műhold is, amely folyamatosan figyelné Magyarországot, és képes lenne akár a növényzet állapotának elemzésére is.

Ferencz Orsolya, Palkovics László és Dobos Gábor közösen mutatták be a HUNOR program nemzeti jelentőségét

Fotó: Haáz Vince

Felmerül azonban a kérdés: miért küldünk embert az űrbe, ha robot is mehetne? A válasz Ferencz Orsolya szerint egyszerű: bizonyos feladatokban az ember még mindig pótolhatatlan.

A döntéshozás, a testi reakciók, a kísérleti rugalmasság mind olyan tényezők, amelyeket ma még nem képesek teljesen modellezni a gépek.

A technológia azonban egyre közelebb kerül hozzánk. A humanoid robotok, a „robotkutyák” vagy a betegek ellátására alkalmas segítőgépek ma már valóságos termékek, nem pedig futurisztikus vágyálmok. És miközben ezekkel barátkozunk, érdemes feltenni a kérdést: mit tanítunk meg nekik – és mit felejtünk el mi magunk?

Ferencz Orsolya: „Ez a küldetés 15 millió magyar vállán emelkedett a világűrbe”

Fotó: Haáz Vince

A HUNOR Program nemcsak egy látványos űrutazás, hanem a tudás megőrzésének és továbbadásának példája is. Mint Ferencz Orsolya fogalmazott: „Ha én tudok biciklizni, de a gyerekemnek nem tanítom meg, ő nem fog tudni biciklizni.”

A Holdért folyó verseny újraindult, a tudás újra felértékelődött, és most már nem elég csak nézni, részt is kell venni benne.

Dobos Gábor, a Prométheusz Társaság vezetője szerint Magyarország mostanra felkészült szereplője a globális innovációs térnek.

45 év után újra magyar űrhajós a Nemzetközi Űrállomáson. A HUNOR program történelmi mérföldkő

Fotó: Haáz Vince

A mesterséges intelligencia, az űrkutatás, az adatvezérelt gazdaság és a tudományos együttműködések nem párhuzamos szálak, hanem egy közös fonal – amellyel az ország a saját jövőjét szövi. Kapu Tibor útja tehát nemcsak emlékezetes, hanem sorsfordító is. A kérdés most már nem az, hogy visszamegyünk-e az űrbe, hanem hogy mit hozunk haza onnan.

Csíkszék Tusnádfürdő Tusványos