
Gyarmathy Éva: a gyerekeknél a komplex fejlesztésnek a mozgásból kell kiindulnia és ehhez kapcsoljuk hozzá a többi területet, például a beszédet
Fotó: Barabás Andrea
Gyarmathy Éva pszichológus harminc éve foglalkozik az idegrendszeri fejlődéssel, többek között a többszörösen kivételes tehetségekkel, valamint tanulási, figyelem-, hiperaktivitás- és autizmus spektrumzavarokkal. Vele beszélgettünk Sepsiszentgyörgyön.
2025. szeptember 13., 18:592025. szeptember 13., 18:59
A neves magyar klinikai pszichológus nemrégiben a Kovászna Megyei Pedagógusok háza által szervezett három napos képzésen a szenzomotoros fejlesztés témájában oktatta a jelentkezőket – a tréning eredményesen, jó hangulatban ért véget. Ezután kértük fel egy interjúra.
– Mint megtudtuk, két éve szervezi a Pedagógusok Háza ezt a képzést, amely a két évvel ezelőtti, a Bolyai Nyári Akadémián megtartott előadásának „következménye”. Mi volt a mostani továbbképző fókuszában?
– Ha röviden akarok válaszolni, a szenzomotoros fejlesztés, főleg a legkisebbek, az óvodások-kisiskolások korosztályában, ami egy nagyon szenzitív időszak és a fejlesztésre a legalkalmasabb, a legtöbb sikerrel kecsegtet. Tanítók, gyógypedagógusok, pszichológusok vettek részt a tanfolyamon, amelyen bővebben két nagy témával foglalkoztunk:
Az alapozó terápiát is lehet érdekesen meg unalmasan végezni, de a labda megunhatatlan. Az egylabdás gyakorlatoktól a háromlabdásig számtalan érdekes fejlesztő variáns van: egykezes, kétkezes, vakon végzett, kis- és nagycsoportos, egyszerű és összetett. Lehet egy kézben két labdát, majd mindkét kézben két-két labdát dobálni, három labdával különböző figurákat („szivárványt” vagy „templomtornyot”) végezni, külső vagy belső dobást. Ez testséma fejlesztés is.
Így a kollégák majd különböző szinten levő gyerekekkel úgy tudnak dolgozni, hogy hozzá igazodnak.
– Említette, hogy felnőtteknél is alkalmazható az ilyen típusú fejlesztés, illetve, hogy a háromlabdás kaszkáddobás mennyi felnőttkori problémára ajánlható. Kifejtené kicsit bővebben?
– Ezt már számos tanulmány bizonyítja. Amikor az idegrendszeri éretlenséggel, esetleg autizmussal, figyelemzavarral, hiperaktivitással, diszlexiával (diszkalkuliával, diszgráfiával) küzdő fiatalok bekerülnek a felnőttoktatásba – hiszen nagyon okosak lehetnek – a problémáik hangsúlyosabbak lesznek, ugyanis az egyetemi oktatás megterhelő. Az Óbudai Egyetemen például létrehoztunk egy kreditpontot érő zsonglőrkurzust az ilyen diagnosztizált fiataloknak: sokan jelentkeztek és néhány hét után látványos hatást értünk el velük. A Szegedi Egyetemen is van egy diákbarát segítő központ, ott is csináltak egy felmérést arról, hogy mit ér ez a dolog, és ott is kiderült, hogy sokkal jobb eredményeket érnek el a labdával gyakorlatozás után.
A demencia megelőzésében is segítenek, nem hiába mondják, mindig tanuljunk valami újat. És az a tanulás, ha nem azt csinálja az ember, amit (automatikusan) szeretne, hanem átveszi az uralmat a reflexek, kialakult készségek fölött. Azok a szenzomotoros működések, amelyek gyerekkorban felépülnek, időskorban leépülhetnek, de ha gondolkodási képességek hátterét megtartjuk, akkor a gondolkodás is megmarad.
Viszont mégiscsak kisgyerekkorban lehet legtöbbet tenni: erre egy tíz éves diszlexiás fiúval végzett munkám során jöttem rá, aki a háromlabdás zsonglőrködés után mérhető idegrendszeri érést produkált és megtanult olvasni.
Fotó: Barabás Andrea
– Magyarországon és itt ugyanazokkal a problémákkal néznek szembe az óvónők, tanítónők?
– Emberiség-szintű problémákról beszélünk. Az infokommunikációs technika megváltoztatta azt a közeget, amiben a gyerekek fejlődnek, tehát másképp fejlődnek, másképp működik az agyuk és ezekből zavarok alakulhatnak. ki.
A mai gyerekek számára az iskolában minden lelassul, ráadásul érdektelen dolgokat kell megtanulniuk. De a mai felnőtteknek is ugyanúgy megváltozott a gondolkodásuk: esetükben is gyorsabb az információfeldolgozás, de a módszeres gondolkodás gyengébb lett, gyorsabban döntenek stb.
– Azt senki sem tagadja, hogy ma az óvoda pedagógusnak, tanítónak egyaránt nehezebb dolga van, mint mondjuk három évtizede. De mit lehet tenni?
– Nem kellene túl sokat tenni, csak éppen mindent fordítva kellene csinálni, mint most. Nem a tanárnak kell aktívnak lenni, hanem a gyereknek. Nem kell mindenkinek egyforma feladatokat végezni. Válasszon valamit a gyerek több rászabott lehetőségből és azt csinálja végig. Nem is kell elkülöníteni a gyerekeket: miért kellene mindig egyedül dolgozniuk, hiszen a felnőttek is szoktak csapatban dolgozni.
– A differenciált oktatás eddig is irányelv volt, de ha egy osztályban most 10 gyerekkel kell differenciáltan foglalkozni, az lehetetlen küldetés.
Tény, hogy a legsürgősebben más tanítási környezetet kellene biztosítani, ahol a gyermekek különböző módokon és szinteken tanulhatnak. Pl. a kicsi iskolákban, ahol különböző életkorú gyermekek vannak együtt, nagyon jól lehet ezt alkalmazni.
A pedagógus ebben a helyzetben egy mediátor, aki a tanulási cél felé irányítja a gyermekeket. Ez nagyon régóta működő dolog, nem most kell föltalálni, csak azt kell kitalálni, hogy a százéves megrögzött szocializációnkon hogyan tudunk változtatni. A pedagógusokat még most is a múlt gyerekeire készítik fel. Persze ebben az oktatásirányítás a legsárosabb. Pedig 10-12 éves korig a gyerekeknek csak annyit kell megtanulniuk, hogy tudjanak tanulni, gondolkodni és problémát megoldani. Ehhez az idegrendszeri alapokat fel kell építeni: erre ezer éve megvannak a mozgásos-művészeti tevékenységek, amelyek a neurológiai harmóniát kialakítják.
A képzés résztvevői a maguk készítette labdákkal gyakorolták a zsonglőrködést
Fotó: Barabás Andrea
Ha pici kortól megválaszthatja a feladatait – mert mindegy, hogy gyöngyfűzéssel, célbadobással, gombfocival vagy vonalhúzással tanulja meg a szem-kéz koordinációt – megtanul dönteni, és ezzel lemondani valamiről. Ugyanakkor önreflexióra van szüksége: vajon melyiket akarom választani és miért? A hatékonyabb tanulás, gondolkodás, problémamegoldás érdekében ez már hatalmas lépés és felkészíti az embert az életre, anélkül, hogy ez szlogen lenne.
Gyarmathy Éva (szül. Budapest, 1958) Príma-díjas magyar lélektani szakíró, klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola és több egyetem oktatója.
Életének 83. évében elhunyt Szilágyi Tibor Kossuth-díjas színművész – tudatta felesége pénteken az MTI-vel.
Villámcsapás ért egy tanárt a Bucsecs-hegységben, miközben egy 14 gyermekből álló csoporttal túrázott. A pedagógust eszméletlen állapotban találták meg a hegyimentők, majd hordágyon szállították le a hegyről.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztás érvényes pénteken szinte az ország egész területén.
A hegyi- és búvármentőknek a nyár mindig intenzív időszak: ilyenkor többször kerül sor arra az emberileg, szakmailag, lelkileg nehéz feladatra, hogy élettelen testet emeljenek ki a vízből.
A termelők és a feldolgozók is nehéz időszakot élnek meg a tejiparban, az ágazatot sújtó válság okai összetettek, és általános megoldás sincs a helyzetre. Hargita megyében több ezerrel csökkent a tehénállomány – a hegyvidéken súlyosabbak a problémák.
Személyautó és kisbusz ütközött csütörtök este a Maros megyei Mezőcekeden. Az ütközés következtében mindkét jármű lesodródott az úttestről.
Egy hete eltűnt kamaszlányt keres a Maros megyei rendőrség.
A csütörtök délutáni viharkárok elhárításában Marosvásárhelyen is több helyszínen szükség volt a tűzoltók munkájára.
Román, illetve ukrajnai bűnözők informatikai és vagyon elleni bűncselekményeit vizsgálta ki egy nemzetközi nyomozócsoport, melynek három Maros megyei rendőr is tagja volt.
Nagy mennyiségű csapadék hullt rövid időintervallum leforgása alatt Csíkszeredában és környékén csütörtök délután. A nagy mennyiségű csapadékot nem mindenhol tudta elnyelni a vízelvezető rendszer. Fotókon mutatjuk a vihar utáni állapotokat.
szóljon hozzá!