Kalákában a művészpalánták

Tizennyolcadik alkalommal nyitotta meg kapuit hétfőn Gyergyószárhegyen a Kárpát-medencei Borsos Miklós Alkotótábor; a felnőttkorba lépő rendezvényen – annak rendje és módja szerint – nagykorúsítási ünnepséget is tartanak. A fő cél azonban továbbra is a tehetséggondozás és a magyarságtudat ápolása, melyben ez alkalommal 36 fiatalt részesül.

Pethő Melánia

2011. július 18., 15:532011. július 18., 15:53

2011. július 18., 16:502011. július 18., 16:50

A gyergyócsomafalvi Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány az Önkéntesség Európai Évében a közös munka nem is olyan régen még élő nevét, a kaláka fogalmát hirdette táboroztatási pályázatának témájául. A beküldött művészeti alkotások értékelése nyomán kiderült, a kaláka szó értelme elavulóban van – a pályamunkák között ugyanis nem egy olyan alkotás akad, amely a munka helyett az azonos nevű magyarországi zenei együttes tagjait ábrázolja.

A gyermekek tisztánlátása érdekében, Balázs József festőművész többek között a fogalom jelentéséről is beszélt az alkotótábor nyitóünnepségén. Tájékoztatását 36 gyermek hallgatta, akik többsége távoli tájegységekről érkezett a szárhegyi táborba.

Idén Felvidékről, Magyarországról, a Gyimesekből, Pusztináról érkeztek a fiatalok, és természetesen Székelyföld is képviselve van a gyergyószéki településekről való és csíkmindszenti gyerekek által, illetve Borsos Miklós szülővárosából, Nagyszebenből is vannak résztvevők.

A tábor házigazdája és lelki gondozója, Ferencz Ervin atya rendhagyó módon vezette le a gyermekek bemutatkozását: a résztvevők az erre az alkalomra a falra szerelt Nagy-Magyarország térképen kellett megmutassák társaiknak saját településüket, Ervin atya pedig rövid történelmi visszatekintővel mutatott rá a nemzeti összetartozásra. Beszédében arra is felhívta a táborozók figyelmét, hogy a fába, kőbe vésett, papírra vetett alkotásokhoz képest az igazi művészet jónak, igaznak lenni – ezek megélését kívánta a táborlakóknak.

Borsos Géza, a táborszervező alapítvány elnöke a rendezvény helyszínének kisugárzására mutatott rá. Mint fogalmazott, Szárhegy, ezen belül a tábornak helyszínt adó ferences kolostor szakrális hely; ebből adódóan az itt munkálkodó kis alkotóknak lehetőségük van igazodni a hely szelleméhez, közelebb kerülni a teremtőhöz.

A lehetőségek kiaknázásához valójában minden feltételük megvan a táborozóknak: az ihletet adó természeti szépségekkel, akárcsak a vidék kulturális értékeivel kirándulások alkalmával ismerkedhetnek, a művészeti és kézműves tevékenységeket szakemberek irányítása mellett végzik, és a nyolc nap természetesen sok szórakozást, kellemes pillanatot is tartogat minden résztvevő számára.