A valóság mögöttit két darabban mutatja meg a Figura

A téboly hétköznapjai a színészi játékra, színészi jelenlétre épül

„Az emberi természet mélységeit firtatja, az emberi lét bugyraiban mászkál, keresgél mindkét darab. Sokszor azt mondjuk, hogy a színház tükröt tart a társadalomnak, de ugyanakkor elsősorban keres. Önmagunkban keres. Véletlenszerűen úgy adódott, hogy ez a két, párhuzamosan készülő produkció a maga módján egyaránt azt vizsgálja, hogy mi az, ami megfogható, és mi a megfoghatatlan, a létező és a megmagyarázhatatlan” – fogalmazott az áprilisban bemutatásra kerülő két színházi mű kapcsán Béres László, a Figura Stúdió Színház igazgatója.

A téboly hétköznapjai

A kilenc tagú társulat hat színésze Katona Imre rendező irányítása mellett A téboly hétköznapjai című előadáson dolgozik. A mostani próbafolyamatot egy korábbi, egyhetes műhelymunka előzte meg, amely során a színészek, bizonyos rendezői rávezetéssel, maguk hoztak létre abszurd helyzeteket, eljátszható cselekvéseket. „Ennek a tréningprogramnak az eredményeit, az improvizált jeleneteket szintézisbe hoztam az általam megírt színdarabbal. Tehát részben az eredeti dramaturgiát követjük, részben pedig hasznosítva vannak benne a színészek által kialakított helyzetek” – mondta el az álomjáték műfajába sorolt darabról Katona Imre.

A rendező ismertetése szerint az előadáson egy olyanfajta cselekvéssor bontakozik ki a nézők előtt, ami a köznapi valóságra nem nagyon hasonlít; a valóság, a tapasztalat mögöttit kívánja feltárni a darab. Arra akar rávilágítani, hogy a világ nem pusztán annyiból áll, amit a szemünkkel látunk – a tapasztalati mögött van valami fontosabb, ami érvényesebb, mint az, amit megfoghatunk.

„Ebben a játékfolyamatban valami álomszerűt fog látni a néző. Nem tündérmesét kell elképzelni, meg nem a rózsaszín álomvilágot, hanem olyat, amiben az ember álmából akár fel is riadhat, vagy olyat, amiből ha felébred, azt mondja magában, hogy ó, kár, hogy ezt csak álmodtam” – magyarázza Katona, hozzáfűzve, a darab egy szelíd üzenetet és vigaszt is hordoz. „Igyekszik kifejezni egy hiányt: Istennek a hiányát a világban, amiben élünk. Nem vallásos oldalról, hisz az előadásnak semmi vallásos érintettségű pillanata nincs, csakhogy a végén eljutunk oda: minden volt, csak egyvalami nincs, az, aki hozzánk a legközelebb van. Még csak nevén sem nevezzük a Teremtőt” –  mondja a rendező.

A legfőképpen színészi játékra, színészi jelenlétre épülő előadásban Tamás Boglárkát, Boros Máriát, Vajda Gyöngyvért, Kolozsi Borsos Gábort, Kőműves Csongort és Vass Csabát láthatja a közönség.
A bemutatóra április 17-én este 7 órától, a Bocsárdi Angi Gabriella stúdióteremben kerül sor. Egy nappal korábban, 16-án 19 órától, a nyilvános főpróbán is megtekinthető lesz az előadás.

Georg Büchner: Woyzeck, avagy Mi vezet egy embert arra, hogy borzalmas tettet kövessen el?

Woyzeck

A téboly hétköznapjainak próbáival párhuzamosan, Dézsi Szilárd rendező utasításai mellett zajlik Georg Büchner Woyzeck című drámájának színrevitele.

A Woyzeck az európai drámairodalom egyik legmegrázóbb alkotása. A töredékesen fennmaradt mű egy megtörtént esetet dolgoz fel. 1821-ben egy lipcsei borbélylegény szerelmi féltékenységből, hét tőrdöféssel megölte kedvesét, ezért nyilvánosan kivégezték. A korabeli újságcikkek, valamint a törvényszéki orvosi jegyzőkönyv információit felhasználva írta meg művét Büchner négy különböző szövegváltozatban, ám a töredékeket egy év múlva bekövetkezett halála miatt nem sikerült egységes drámai művé szerkesztenie.

A Woyzeck arre próbál rávilágítani, mi is vezet egy embert arra, hogy borzalmas tettet kövessen el. „Ami a legfurcsább, az a folyamat, ami Woyzecket affelé sodorja, hogy tehetetlenségében már nem talál kiutat. Akkor egy olyan helyzetbe kényszerül, ami alól nyilván, senki nem menti fel, bármilyen nehéz utat járt is végig. De az a fajta út, amit megtett odáig, nagyon tanulságos bárki számára” – nyújt rálátást a darabra Dézsi Szilárd, aki három szénész játékára alkalmazta a darabot.

Woyzeck szerepében Szabó Eduárdot, Marie szerepében Máthé Annamáriát láthatjuk, Mosu Norbert László a kikiáltó, a kapitány, a doktor, illetve a tamburmajor szerepét játssza. A stúdióelőadás bemutatója április 19-én 19 órától lesz a művelődési ház nagyszínpadán.