
Fotó: Veres Nándor
A Csíki Székely Múzeumban nyitották meg csütörtök délután a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum Típusbútor című vándorkiállítását. A kiállítás a magyarországi falusi lakáskultúra 1945-1980 közötti változását, a típusbútorok megjelenését követi nyomon, de találkozunk a korszak igen meghatározó kiegészítőivel, mint a televízió vagy az otthonka.
2014. február 27., 21:132014. február 27., 21:13
2014. február 27., 21:532014. február 27., 21:53
A Csíki Székely Múzeum küldetésének tekinti többek között a határon túl átívelő szakmai kapcsolatok formálását. Rangos magyarországi intézményekkel állnak kapcsolatban, és most jött el az ideje, hogy egy nagyobb kiállítással bemutatkozzon a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum is – mondta el a megnyitón Gyarmati Zsolt, a csíki múzeum igazgatója, aki röviden bemutatta a szentendrei skanzent.
„A szentendrei skanzen Magyarország egyik arca. Egy olyan létesítmény, ahová évente több százezer látogató megy el bel- és külföldről egyaránt, meg lehet találni a vidéki kisgyermekes családokat és a japán turistákat is. Több tíz hektár területen fekvő intézmény, ahol nyolc magyarországi tájegység van bemutatva. Egy olyan múzeumot látunk most vendégül, amelynek munkatársai küldetésüknek tekintik és azt vallják, hogy az élethosszig tartó tanulás az alappillére a mai modern muzeológiának. Ennek keretében a múzeumpedagógiai tevékenységet majdhogynem a tökéletességig fejlesztették, de ugyanakkor odafigyelnek a felnőttoktatásra is, Magyarország egyik legkomolyabb képzési központja működik a szentendrei skanzenben, ahol muzeológusokat képeznek, de más területen is hozzájárulnak a felnőttoktatáshoz. Fogadó működik a skanzenben, olyan tevékenységek zajlanak, amelyek nem kötődnek szorosan a mai muzeológiához, ugyanakkor úgy őrzik a hagyományt, hogy mindezt egy modern, huszonegyedik századi nyelvezettel, formavilággal tudják megjeleníteni. Azt hiszem, hogy ez a hagyományosság, a jó értelembe vett konzervatív szemlélet párosulva a mai, modern formavilággal adja meg a Skanzennek az egyediségét” – fejtette ki.
Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere szerint a fiatalok számára is nagyon tanulságos lehet a kiállítás, hisz szembeötlő különbség van az akkori idők és a mai fogyasztói társadalom termékei között. „Egy olyan anyag jött el most hozzánk Szentendréről, amelyet a szó legszorosabb értelmébe véve nagyon közelinek érzünk, hiszen nagyon sokunknak a gyerekkorában, vagy éppen a családi kibontakozás korában ez a korábbi egyedi, kézzel munkált háztartási kellékek és bútorokról a tömegtermelésre való rátérés pillanatát mutatják.”
Cseri Miklós, a skanzen főigazgatója elmondta, bár többször is kaptak meghívást a csíki múzeumtól, ám ezidáig azért nem jöttek, mert tudták, ide nem lehet akármilyen kiállítással jönni. „A Csíki Székely Múzeumnak és igazgatójának igen komoly szakmai híre van Magyarországon. Messze-messze kiemelkedik, a Kárpát-medence egyik legkiválóbb vidéki múzeuma. Ezért nem hozhattunk akármilyen kiállítást, hiszen kötelez a hely és a rang is. Magas a mérce, a szakmai nívó, értő a közönség és valami olyasmit kell, ami azt mutatja a közönségnek, hogy valami érdekes és újdonság van a magyar muzeológiában megújulási törekvések követhetők nyomon. És ehhez kézenfekvő volt ez a kiállítás” – véli a főigazgató. Sári Zsolt, a skanzen tudományos igazgatója, a kiállítás kurátora rámutatott, minden tárgy mögött igaz történetek vannak.
A Típusbútorok című kiállítás április 18-ig látogatható.
Huszárokkal, zászlókkal és kokárdákkal, tánccal és énekkel, időnként pedig elcsendesedve ünnepelték március 15-ét Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Kézdivásárhelyen, Marosvásárhelyen, a Nyergestetőn, Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen.
A csíkszeredai Vár téren gyűlt össze az ünneplő közösség, hogy méltóképpen megemlékezzen az 1848–49-es magyar forradalomra és szabadságharcra. Az ünnepségen beszédet mondott Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár is.
Nemzetmegtartó szolgálatukért tüntettek ki több erdélyi személyiséget. A Sulyok Tamás köztársasági elnök által adományozott magyar állami kitüntetések ünnepélyes átadását Csíkszeredában tartották vasárnap.
Az 1848–49-es szabadságharc székely honvéd tábornokának, Gál Sándornak, valamint Kossuth Lajosnak, a magyar szabadságharc szellemi vezérének az emléke előtt tisztelegtek a csíkszeredaiak a szombati koszorúzási ünnepségen.
Mínusz 9 Celsius-fok alatt indult a szombati nap Csíkszeredában, délután pedig már plusz 14 fokra melegedett fel az idő.
Hernádról egy kilencfős társaság érkezett szombaton Hargitafürdőre, hogy a helyi és környékbeli csapatokkal együtt megkergüljenek Székelyföld legvidámabb, téli szezont záró eseményén. Az idei Kerge Olimpiára hat „járművet” neveztek.
Az Osztrák–Magyar Monarchia idejében használatos fegyver került elő egy lakóház udvarán Lóvész településen. A Hargita megyei tűzoltóság szakemberei biztonságba helyezték a kézigránátot.
A Harvíz Rt. óriásprojektje részeként csíkszéki községekben is elkezdődik a víz- és csatornahálózatok építése. Pénteken újabb szerződéseket írtak alá, ezúttal Csíkszentlélek és Csíkszentgyörgy, valamint Csíkszereda további városrészei számára.
Forgalomlezárásra lehet számítani vasárnap délben a csíkszeredai Vár téren a március 15-i ünnepség alkalmával – rendkívüli ülést tartott a helyi önkormányzati képviselő-testület pénteken.
Aláírták a kivitelezési szerződést a Csíkszeredához tartozó Szécseny víz- és csatornahálózatának építésére, a csibai városrészben pedig vízhálózat készül a beruházás részeként. A Harvíz Rt. óriásprojektjének első munkálatai kezdődnek.
szóljon hozzá!