
Akinek már történelemmé, emlékké nemesedtek a romániai diktatúra bukása előtti mindennapi keservek, a túlélés érdekében gyakorolt praktikák, a magyarságot, a kisebbségeket fojtogató megszorítások, korlátozások, az meg fogja találni élete részének e mozaikjait B. Kovács András író, költő huszonötödik köteteként megjelent Bukaresti napló. 1978-1988 című könyvében. Könyvbemutatóra – és olvasásra – invitáljuk önöket, ám előtte a szerzőt is kifaggattuk.
2024. április 30., 09:392024. április 30., 09:39
2024. április 30., 16:292024. április 30., 16:29
B. Kovács András 1949-ben született Kolozsváron, pályafutását a hetvenes évek elején Brassóban kezdte angoltanárként – akkoriban Erdélyben középiskolában tanítani nagy kiváltság volt –, a harmincas éveiben azonban újságíróként folytatta volna. Ezt tanulással kellett elkezdeni, bár nem a nulláról, hiszen annyit már akkor is biztosan tudott a fiatal tanár, hogy a szavakat jól forgatja, sőt, egy verseskönyve is készen állt kiadásra. Nem mellékes körülmény viszont, hogy „akkor már érezhető volt, a párt belső köreiben pedig tudtak is arról, hogy a magyar sajtóra ki volt mondva a halálos ítélet” – mutat rá.
Először a Román Televízió magyaradásához került az újonc, tévériporternek. És bár ott sokat tanult, hiszen volt kitől – Bodor Páltól, Csáky Zoltántól és társaiktól –, Bodor Pál lemondása, Magyarországra telepedése után új főszerkesztő már nem jött, ugyanis az ideiglenes vezetéssel rendelkező szerkesztőségeket könnyebb volt egy tollvonással (telefonhívással) nem létezővé tenni.
Így a fiatal újságírónak volt lehetősége sok jó riportot és riportsorozatot írni a fiatalságot érintő témákról: párkeresésről, szakmaválasztásról, szülő-gyermek konfliktusról stb. Még olyan körülmények között is, hogy a főszerkesztő felsőbb parancsra egy olyan személy volt, aki csak nyolc általános iskolai osztályt végzett magyarul....
A Bukarestben töltött tíz év alatt kezdett az introvertált beállítottságú B. Kovács naplót írni, ami nem volt veszélytelen vállalkozás, hiszen a titkosrendőrök bejártak az emberek otthonaiba és lemásolták a naplókat.
B. Kovács András
Fotó: B. Kovács András személyes archívumából
Biztosíthatjuk az olvasókat, hogy sem a könyv olvasásakor, sem az íróval való találkozáskor nem fognak unatkozni, mert B. Kovács András úgy nyújt kor- és társadalomrajzot, hogy számos zaftos, esetleg éppen abszurd vagy vicces történetet sző egymásba, miközben félmondatokban is odasuhint egyet az akkori rendszernek, esetleg egykori főnöknek, kollégának, vagy éppenséggel barátnőnek.
A Bukaresti napló. 1978-1988 tavaly látott napvilágot a Kairosz Kiadónál. A kötetet április 30-án mutatják be a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtárban, délután 6 órától. A rendezvényen bevezetőt mond Boér Hunor, a Székely Nemzeti Múzeum főkönyvtárosa.
A májusi időszak főszereplője a vadon termő nárcisz és a növényt ünneplő nárciszfesztiválok. Ismerkedjünk meg a csillagos nárcisszal és a védelme miértjeivel. Kosarunkba ne kerüljön, de élményként semmiképp se hagyjuk ki!
A fokhagymakrémleves az egyik leghálásabb étel: kevés összetevőből, gyorsan elkészíthető, és egyszerre nyújt kényeztető, selymes élményt.
Az étel, mint képtárgy, sokféle funkciót tölthet be egy képen, erre különböző példákat hoztunk sorozatunk korábbi részeiben. Ezúttal Zsögödi Nagy Imre Önarckép almával című alkotását mutatjuk be.
Noha készültek rá, és szerepelt is a Csíki Játékszín közzétett májusi programjában, elmarad az UNSCENE – Művészeti Egyetemek Fesztiválja, amely az országban egyedülállónak számított. „Le vagyunk sújtva” – fogalmazott Veress Albert színházigazgató.
A kapor és a zsenge zöld fokhagyma tavasszal nemcsak a levesek és főzelékek kedvelt alapanyaga, hanem húsételekhez, halakhoz és könnyű köretekhez is friss, karakteres ízt ad.
Milyen szerepe van ma az irodalomnak az emberek életében? A megszólaló írók és irodalmárok szerint az olvasás nemcsak kulturális élmény, hanem önismereti eszköz, nyelvi otthon, érzelmi kapaszkodó és közösségi tapasztalat is.
Kirajzolódott a 11. Csíkszeredai Könyvvásáron, hogy a gyerekeket nem leegyszerűsített tartalmakkal, hanem őszinteséggel, bevonódással, ritmussal, képekkel és valódi figyelemmel lehet megszólítani.
Ez a recept nem csupán egy sós rágcsálnivalóról szól, hanem egy kis játékos alkotásról a konyhában, aminek a végeredménye pont olyan, mintha egy rajzfilmből lépett volna elő.
Vásárlásért, beszélgetésekért, friss kötetekért, vagy egyszerűen a rendezvény hangulatáért – ki miért látogat el egy könyvvásárra?
Savanykás, friss, és nem csak főzeléknek jó. Vitaminokban gazdag, világszerte sokféleképpen használják, és még a fagyasztást is jól bírja. A sóska igazi tavaszi tisztító növény – mutatjuk, miért érdemes fogyasztani.
szóljon hozzá!