
Akinek már történelemmé, emlékké nemesedtek a romániai diktatúra bukása előtti mindennapi keservek, a túlélés érdekében gyakorolt praktikák, a magyarságot, a kisebbségeket fojtogató megszorítások, korlátozások, az meg fogja találni élete részének e mozaikjait B. Kovács András író, költő huszonötödik köteteként megjelent Bukaresti napló. 1978-1988 című könyvében. Könyvbemutatóra – és olvasásra – invitáljuk önöket, ám előtte a szerzőt is kifaggattuk.
2024. április 30., 09:392024. április 30., 09:39
2024. április 30., 16:292024. április 30., 16:29
B. Kovács András 1949-ben született Kolozsváron, pályafutását a hetvenes évek elején Brassóban kezdte angoltanárként – akkoriban Erdélyben középiskolában tanítani nagy kiváltság volt –, a harmincas éveiben azonban újságíróként folytatta volna. Ezt tanulással kellett elkezdeni, bár nem a nulláról, hiszen annyit már akkor is biztosan tudott a fiatal tanár, hogy a szavakat jól forgatja, sőt, egy verseskönyve is készen állt kiadásra. Nem mellékes körülmény viszont, hogy „akkor már érezhető volt, a párt belső köreiben pedig tudtak is arról, hogy a magyar sajtóra ki volt mondva a halálos ítélet” – mutat rá.
Először a Román Televízió magyaradásához került az újonc, tévériporternek. És bár ott sokat tanult, hiszen volt kitől – Bodor Páltól, Csáky Zoltántól és társaiktól –, Bodor Pál lemondása, Magyarországra telepedése után új főszerkesztő már nem jött, ugyanis az ideiglenes vezetéssel rendelkező szerkesztőségeket könnyebb volt egy tollvonással (telefonhívással) nem létezővé tenni.
Így a fiatal újságírónak volt lehetősége sok jó riportot és riportsorozatot írni a fiatalságot érintő témákról: párkeresésről, szakmaválasztásról, szülő-gyermek konfliktusról stb. Még olyan körülmények között is, hogy a főszerkesztő felsőbb parancsra egy olyan személy volt, aki csak nyolc általános iskolai osztályt végzett magyarul....
A Bukarestben töltött tíz év alatt kezdett az introvertált beállítottságú B. Kovács naplót írni, ami nem volt veszélytelen vállalkozás, hiszen a titkosrendőrök bejártak az emberek otthonaiba és lemásolták a naplókat.
B. Kovács András
Fotó: B. Kovács András személyes archívumából
Biztosíthatjuk az olvasókat, hogy sem a könyv olvasásakor, sem az íróval való találkozáskor nem fognak unatkozni, mert B. Kovács András úgy nyújt kor- és társadalomrajzot, hogy számos zaftos, esetleg éppen abszurd vagy vicces történetet sző egymásba, miközben félmondatokban is odasuhint egyet az akkori rendszernek, esetleg egykori főnöknek, kollégának, vagy éppenséggel barátnőnek.
A Bukaresti napló. 1978-1988 tavaly látott napvilágot a Kairosz Kiadónál. A kötetet április 30-án mutatják be a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtárban, délután 6 órától. A rendezvényen bevezetőt mond Boér Hunor, a Székely Nemzeti Múzeum főkönyvtárosa.
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
A költségvetési nehézségek ellenére idén is megrendezik a Csíki Jazz Nemzetközi Jazzfesztivált. A fesztivál világszínvonalú fellépőkkel, sokszínű programmal és a közösség összefogásával bizonyítja: a jazznek Csíkszeredában is otthona van.
Újra az operáé lesz a főszerep Szeptember 30. és október 4-e között Csíkszeredában. A Kolozsvári Magyar Opera olyan klasszikusokkal érkezik Székelyföldre, mint a Nabucco, a Mária főhadnagy, valamint a Valahol Európában.
Ez a hűsítő kovászosuborka-leves a nyári napok legfrissítőbb meglepetése, amit mindössze pár perc alatt, főzés nélkül dobhatsz össze.
Miközben egyes országok tiltani próbálják a közösségi médiát a fiataloknak, máshol már választásokat nyernek a platformokon. A Tusványos egyik múlt heti médiapanelje a jövő nyilvánosságáról és a figyelem új gazdaságáról szólt.
szóljon hozzá!