Hirdetés
Hirdetés

Szimmetria kultúrkocsma: tudomány, irodalom, zene, videó

•  Fotó: Veres Nándor

Fotó: Veres Nándor

Mi történik, ha egy színész, egy tudománytörténész, egy zenekar és egy vizuális művész találkozik egy kultúrkocsmában, amelyet történetesen Szimmetriának hívnak? És hogyan tudnak kapcsolódni ők a szimmetria jelenségéhez, fogalmához? Aki kíváncsi rá, megtudhatja március 18-án 19 órától a csíkszeredai Szakszervezetek Művelődési Házában, Nagy Péter legújabb tudományos ismeretterjesztő előadásán.

Péter Beáta

2023. március 17., 12:532023. március 17., 12:53

A szimmetria ősi és univerzális jellegű, a világ valamennyi kultúrkörében megjelent. Az idők folyamán a fogalom egyre gazdagodott, amíg a mai tág értelmezését elnyerte. És ez avatta olyan általános fogalommá, amely

szakterületek, művészeti ágak, emberi kultúrák határain átnyúlva a mindennapi életünk, művészeti tevékenységünk és a tudományos ismereteink egészében hat

– olvasható az előadás beharangozójában. Hozzáteszik: ma már a szimmetriák alapvető fontosságúak a tudományban, sőt, a tudósok rájöttek, hogy magának az Univerzumnak a története igazából a szimmetriák története is. A Világegyetem fejlődésének azok a legfontosabb és legizgalmasabb pillanatai, amelyekben a szimmetria és a rend hirtelen megváltozása egy új, korábbihoz képest minőségileg fejlettebb kozmikus színteret eredményez.

Hirdetés

„Amikor elkezdtem a szimmetriákon gondolkodni, az alapötlet természetesen a tudományos oldala volt.

Idézet
Nagyon kevesen tudják, hogy milyen fontos és meghatározó törvények és jelenségek a szimmetriák a fizika és a matematika történetében.

Maguknak a fizikusoknak sem volt nyilvánvaló, hogy a világegyetem legfontosabb törvényei mind visszavezethetők a szimmetriákra. Ennek az első megfogalmazója tulajdonképpen egy olyan hölgy volt, aki egy korábbi előadásunknak is hőse volt. Ő Emmy Noether német zsidó matematikusnő, és ő volt az első, aki a szimmetriákat bizonyos vonatkozásait bevezette a matematikai és fizikai rendszerekbe és törvényekbe. Ennek olyan komoly következményei voltak, hogy többek között például Einstein azt mondta, hogy Emmi Noether törvényei a legfontosabb matematikai törvények, amelyeket valaha feltaláltak a fizika szempontjából.

Idézet
A fizikát ezek a matematikai törvények vitték legelőbb”

– magyarázta Nagy Péter. A szimmetria, mint általános fogalom megjelenik a művészetben, a mindennapi életben, a természetben, építkezésben stb. Ezért is hálás téma, ugyanakkor ott van a tudományos vonatkozása – véli.

„Éppen a multijelentése miatt szerettem volna, ha készítünk egy olyan előadást, ami már nem az a klasszikus tudományos előadás lesz, mint a korábbiak, hogy kiállok a színpadra, mesélgetek, aztán bejönnek a zenészek.

Idézet
A zenei részt mindenképp megtartjuk, de mivel a szimmetriákat át tudom vezetni a művészetekre, irodalomra, ezért a vizuális anyagot is úgy képzeltük el, hogy ezen a gondolaton menjen végig.

A felkért vizuális művész olyan videókat készített, ami játszik a szimmetriákkal és nagyon betalál a zenéhez és a mondanivalóhoz. És aztán jött az ötlet, hogy az egész sokkal inkább hasonlítson egy színházi, mint egy tudományos előadásra. Mintha egy kávéházi beszélgetés történne meg egy színész barátom és köztem.

Idézet
Mintha véletlenül összefutnánk a Szimmetriák nevezetű kocsmában, ahol egy dzsesszenekar játszik, amit az Ineffable személyesít meg. Velük dolgoztam már együtt, hihetetlenül tehetségesek, nagyon szeretem a zenéjüket, és ez adott volt, hogy a zenészek legyenek ők”

– avatott be a részletekbe. A tudományos részt pedig történekbe, személyes visszaemlékezésekbe építik bele, ezekre reagál Borsos Tamás színész versekkel, prózai szövegekkel.

A négy különböző, de mégis egységes részt az Ineffable zenéje és Sándor Zsuzsa videói kötik össze.

„Szimmetriákról beszélünk ugyan, de amikor egy érdekes dolog történik az univerzum történetében, akkor tulajdonképpen mindig egy szimmetria megsérül, és abból a szimmetriasérülésből lesz egy újabb kozmikus színtér, ami fejlettebb, mint az előbbi. Azt próbálom meg elmondani, hogy melyek ezek a szimmetriasértések. Azt pedig, hogy melyik lesz a következő, fizikai értelemben, az univerzumban, azt valószínű, nemhogy én, hanem a legnagyobb koponyák sem tudják” – fejtette ki.

Nagy Péter a terveiről is mesélt. Mint kiderült, áprilistól kezdődően havi rendszerességgel tudománytörténeti előadásokat fog tartani a Csíki Moziban. Az Óriások vállán elnevezésű előadássorozat hat részből áll, lényege a tudománytörténeti ismeretterjesztés és egyben tisztelet a tudomány nagyjai előtt. Azt is elmondta, hogy tervezik a korábbi előadásaikat más városokba is elvinni, ugyanakkor egy újragondolt formában Csíkszeredában ismét látható, hallható lesz az Egyedül vagyunk című előadás a nyár folyamán.

„Ez a földönkívüli életről szólt, illetve annak a tudományos megfigyeléséről, hiszen a tudósok véleménye között is óriási különbségek vannak e tekintetben. Az asztróbiológusok meg vannak győződve, hogy az élet burjánzik, ha a lehetőségek megengedik, és hiszik, hogy számtalan olyan bolygó létezik, amelyen az élet valamilyen formája megjelent. Az asztrófizikusok szkeptikusabbak, sokkal inkább azt mondják, hogy annyira precízek, merevek és leszűkítettek a lehetőségek és szinte elképzelhetetlen véletlenek sorozatából jött létre az élet, hogy ez sehol máshol nem fordul elő. A nagyon szélsőségesek azt mondják, hogy mi vagyunk az egyetlen élő faj. Szerintük egy ilyen hihetetlenül nagy kozmikus magányban élünk. Ugyanakkor az a Pink Floyd lemez, A fal, amiből mi inspirálódtunk, az emberi magányról beszél, hogy mi magunk is a Földön el vagyunk magányosodva. Ennek a párhuzamát akarom kicsit jobban kiélezni. Eddig az előadásaink nem szóltak társadalmi dolgokról, kimondottan maradtam a tudománynál.

Idézet
Most sem fogok szociológussá vagy társadalomkutatóvá átvedleni, de az utalásokat ki szeretném hangsúlyozni úgy, hogy szórakoztató, de egyben üzenetjellegű is legyen. Egy nagyon látványos, de elgondolkodtató showt szeretnék létrehozni ebből”

– avatott be az elképzeléseibe.

A nagy álma pedig az, hogy egy-két éven belül létrehozzon egy természettudományos kiállítást, ami az elképzelése szerint látványos, modern és interaktív lenne. „Ha legalább hatvan százalékát sikerül megcsinálni abból, amilyenre álmodom, olyan látványos lesz, amilyent Erdélyben még nem láttak” – zárta a beszélgetést Nagy Péter.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. június 17., szerda

Sült paradicsomos salsa – videó

A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.

Sült paradicsomos salsa – videó
Sült paradicsomos salsa – videó
2026. június 17., szerda

Sült paradicsomos salsa – videó

Hirdetés
2026. június 16., kedd

Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot

Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.

Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
2026. június 14., vasárnap

Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere

Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.

Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere
2026. június 14., vasárnap

Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből

Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.

Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből
Hirdetés
2026. június 12., péntek

Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás

Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.

Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás
2026. június 10., szerda

Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében

Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.

Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében
2026. június 06., szombat

Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá

Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.

Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá
Hirdetés
2026. június 01., hétfő

A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története

Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.

A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története
2026. május 31., vasárnap

Megfejteni a talányt: Lány zöld almával

Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.

Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
2026. május 31., vasárnap

Megfejteni a talányt: Lány zöld almával

2026. május 30., szombat

Tupír, hajlakk, laza hullámok – így alakult át a menyasszonyi frizuradivat az elmúlt évtizedekben

A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.

Tupír, hajlakk, laza hullámok – így alakult át a menyasszonyi frizuradivat az elmúlt évtizedekben
Hirdetés