
Fotó: Gegő Imre / Csíki Székely Múzeum
A hagyományos eljárásokkal készült művektől egészen a modern korra jellemző technikák, művészeti kifejezőeszközök által alkotott darabokig: több mint háromszáz négyzetméteren állítanak ki a Barabás Miklós Céh Hargita megyei tagjai Csíkszeredában.
2025. január 28., 16:302025. január 28., 16:30
2025. január 28., 18:132025. január 28., 18:13
A Barabás Miklós Céh Hargita megyei tagjainak tárlata nyílik a Csíki Székely Múzeumban csütörtökön. Sárpátki Zoltán, a kiállítás kurátora a Ligetnek elmondta, Zsögödi Nagy Imrétől egészen napjainkig, négy generáció alkotásai lesznek felvonultatva. A kurátor a kiállított munkákat úgy jellemezte, hogy a hagyományos eljárásoktól egészen a filmekig, installációkig, mindent prezentálnak.
– fogalmazott Sárpátki Zoltán, majd hozzátette, a megnyitón bemutatják kronológiailag a két világháború időszakától egészen napjainkig a munkákat.
A Csíki Székely Múzeum időszakos kiállításainak fenntartott termeiben, több mint háromszáz négyzetméteren, Zsögödi Nagy Imrének néhány téli festményével indít a kiállítás, majd a néhai Gaál András, Dóczy András és Nagy Ödön alkotásain keresztül, generációnként haladva juthatunk el a Céh tagságában legfiatalabbnak számító középnemzedék alkotásaihoz. Melletük néhány vendégművész is szerepel a válogatásban.
A Barabás Miklós Céh (BMC) egy romániai magyar képzőművészeti egyesület. Nevét a Kovászna megyei Kézdimárkosfalván született Barabás Miklós festőről kapta. Székhelye Kolozsváron van. 1929 és 1944 között alapították, majd 1994-ben újjá alakult. Jelenleg háromszáz tagja van Románia-szerte.
A tárlat megnyitója január 30-án lesz délután öt órától, kösztöntőbeszédet mond Sógor Enikő, Csíkszereda alpolgármestere, Karda-Markaly Aranka, a Csíki Székely Múzeum igazgatója és Márton Árpád képzőművész. A kiállítást Túros Eszter, a Csíki Székely Múzeum művészettörténész-muzeológusa nyitja meg. A tárlat március 2-áig látogatható.
A velős pirítós elkészítése nem bonyolult, a végeredmény mégis ízgazdag, ezért gyakran kerül az asztalra előételként vagy könnyű vacsoraként.
Földrengés, háború, eltűnések – sorsok a történelem romjai között. Március 5-én az Erdélyi Magyar Írók Ligája szervezésében Csíkszeredában mutatják be Szabó Róbert Csaba Pokoltó című regényét, a szerzővel Borsodi L. László beszélget.
Sok szempontból egészséges, de egyáltalán nem mindegy, hogy meddig böjtölünk – vallja dr. Lőrinczi Kincső diabetológus és dietetológus szakorvos. Videónkból kiderül az is, mire érdemes fokozottan odafigyelni, illetve kiknek nem ajánlott a böjtölés.
Az édesburgonya ma már nem egzotikum, hanem a tudatos konyha egyik kedvence: a Dél-Amerikából származó növény történetét, itthoni elérhetőségét és az izgalmasabb édes-sós felhasználási módjait járja körül a Krónika összeállítása.
A mosogatás egy olyan mindennapi konyhai tevékenységünk – sok más házimunkával együtt –, amely akkor válik igazán látványossá, ha elmarad. Bár „jelentéktelen” foglalatosság, mégis sok internetes edukációs tartalom foglalkozik ezzel a témával.
Fa, fém, filozofikus gondolkodás és karakteres tárgyak: Vass Krisztina számára a dizájn nem trendkövetés, hanem kapcsolatkeresés. Erdélyből indulva épít nemzetközi jelenlétet, tudatosan, mégis nyitottan.
Négyes Járat címmel jelenik meg március 5-én a 4S Street negyedik nagylemeze. Az albumon már közönségkedvenccé vált dalok is szerepelnek – például az Ilyen ez az élet, a Köszi, hogy eljöttél vagy az Erdőben nem jártál.
Az ételábrázolások klasszikus műfaja a csendélet, amelyre szép példákat találunk Fülöp Antal Andor (1908 – 1979) kolozsvári festő művészetében. Üde, világos kompozícióin gyümölcsök, virágok, személyes tárgyak, munkaeszközök láthatók.
A hó olvadásával lehetőségünk adódik, hogy vadon termő korai fűszernövényeket gyűjtsünk. Megismerkedünk az érdes vadhagymával, valamint az erdei gyömbérgyökérrel, melynek különleges aromáival sokféle ételt és italt fűszerezhetünk.
Kié a kulcs
az emlékek tárházán,
Kié a rozsdás lakat?
szóljon hozzá!