
Focistának készült, rendező lett a kolumbiai Alejandro Duranból
Fotó: Pinti Attila
A fogyasztói társadalom kritikája áll Rodrigo García Agamemnon című drámájának a középpontjában, amelyet április elején mutatnak be a Csíki Játékszínben. Az előadás rendezője a kolumbiai Alejandro Duran, aki kénytelen volt Romániáig jönni, hogy rendező lehessen. Most magyar ajkú színházban rendez spanyol darabot, miközben románul beszél.
2022. március 25., 19:002022. március 25., 19:00
2022. március 25., 19:452022. március 25., 19:45
Gyermekkora óta az volt az álma, hogy labdarúgó legyen, ám később a színház világa felé fordult a figyelme Alejandro Durannak, aki a Csíki Játékszín meghívására érkezett Csíkszeredába. A csíki közönség már találkozhatott egy alkotásával, tavaly az Unscene fesztiválon láthatták az egyetemen rendezett Rodrigo García-féle Agamemnon darabot. A híres spanyol író és rendező, Rodrigo García 2004-ben írta nagy hatású darabját, amelyben a jelenkori kapitalista fogyasztói társadalmat kritizálja. Ezúttal a Csíki Játékszín két színészével viszi színre Alejandro Duran, akivel a próbafolyamat közben beszélgettünk – román nyelven.
„Amiután elvégeztem a középiskolát, az volt a nagy bánatom, hogy nem lehettem focista, mert gyerekkorom óta ez volt az álmom. Beiratkoztam egy színiiskolába, és nagyon megszerettem a színházat. Az egyetemen is színész szakon végeztem, majd néhány barátommal alapítottunk egy társulatot, és ott kezdtem el rendezni. Onnan jött a késztetés, hogy rendező szakon tanuljak tovább, de
– magyarázta a fiatal rendező.
A színház kérdéseket kell feltegyen – véli a kolumbiai művész
Fotó: Pinti Attila
A darab két szereposztásban lesz látható, a színrevitelen Fekete Bernadettával és Puskás Lászlóval dolgozik együtt a rendező. Mint mondta, az eredeti szövegben egy ember van, de nincs meghatározva, hogy férfi vagy nő, csak feltételezhető, hogy férfi. „A színház vezetősége vetette fel, hogy miért ne lehetne nő a szereplő? Tetszett az ötlet és érdekelt, mert a fogyasztói társadalom problémája túlmegy azon, hogy nő vagy férfi az illető. Egy emberről beszélünk, az emberiség problémájáról beszélünk, épp emiatt nem számít, hogy nő vagy férfi a szereplő. Mindannyiunknak probléma ez. A csíki társulatnak nagy tapasztalata van a színházcsinálásban, casting során választottam ki Bernadettát és Lacit. Két nagyon tehetséges és fegyelmezett színész, nagyon örülök, hogy együtt dolgozunk” – hangsúlyozta Alejandro Duran. Hozzátette,
a társadalmi egyenlőtlenségeket, az egyensúlyhiányt, a gazdagok és a szegények közötti nagy szakadékot.
„Azért érdekel ez a téma, mert egy olyan világban élünk, amelyben vannak erőforrások, de az egoizmus és az érdekek miatt napjainkban is vannak emberek, akik éhen halnak. Amíg egyeseknek nagyon sok anyagi java van, mások az éhhalál szélén állnak. Ezt az egoizmust nem tudom megérteni. A boldogságról való elképzelésünk nem arról szól, hogy ki vagyok, hanem, hogy milyen anyagi javakkal rendelkezem. Akkor vagyok boldog, ha a legújabb generációs telefont a magaménak tudhatom, vagy ha sikerül egy még jobb autót vásárolni. Holott az életben, az igazi életben az egyszerűbb dolgokban lehet, vagy kellene megtalálni a boldogságot. Az előadás szereplői is rájönnek, de nincs ahogy kilépni ebből a struktúrából. Ahonnan én jövök, az egyenlőtlenség még nagyobb. Például itt, aki szeretne, állami támogatással tanulhat egyetemen egészen a doktori befejezéséig. Én el kellett jönnöm egy más országba, hogy a mesterit elvégezzem, mert otthon nem volt anyagi lehetőségem. Azt hiszem, a helyzetemből fakadóan is érdekel ez a téma, amit az előadásban feldolgozunk.”
A bogotai fiatalember Bukarestben végezte a rendező mesteri szakot
Fotó: Pinti Attila
A szöveget Veress Albert fordította, az eredeti darabbal Budaházi Attila vetette össze, az előadás díszlet- és jelmeztervezője Ruxandra Manole. Az előadás a performansz határát súrolja, amely által a színész-néző kapcsolat szorosabbá válik – áll az előadás beharangozójában.
A színház élő kell legyen, arról kell beszéljen, amit épp megélünk, amilyen helyzetben vagyunk, a körülöttünk levő világról – véli a kolumbiai rendező.
Ugyanakkor, mindig, amikor valami újat keresünk, ki kell lépnünk a komfortzónánkból. Például, ezért is jöttem el ide, hogy egy olyan nyelven rendezzek előadást, amelyiket nem ismerem, egy olyan nyelv segítségével, amelyet szintén nem beszélek tökéletesen. Mert a színház tapasztalat kell legyen. Szeretném, ha a néző lenne a középpontban, és a színészek nem csak eljátszanak egy szerepet, mint általában, hanem interakcióban vannak a nézőkkel, és legyen helyen a párbeszédnek. Tehát, egy picit másabb lesz, mint egy szokványos előadás”.
Alejandro Duran az itteni benyomásairól is mesélt. Mint mondta, ő Bogotából jött, ahol nagy a forgalom, a zsongás. „Ahhoz képest itt,
Azt hiszem, itt van az igazi élet, lehet lélegezni.”
Bár elsősorban a bárányhúst kedvelőknek fog ízleni ez a fogás, a szultán kedvencét, azaz a fűszeres, padlizsánkrémes aprópecsenyét borjúhússal is el lehet készíteni. De nem biztos, hogy érdemes!
A gyimesi férfiak hangja messzire száll: Lakitelektől az ezeréves határig. Antal Tibor, a Gyimesvölgye Férfikórus vezetője arról mesélt, hogyan tartják életben a hagyományt, és miért fontos, hogy a fiatalok is továbbvigyék az éneklés örömét.
Nemcsak ropogós, hanem pikánsan fűszeres is a buffalo csirkeszárny, ami akárcsak a KFC csirkemell, ízig-vérig amerikai fogás.
Ehhez a fogáshoz adjunk rizstésztát, tojást és póréhagymát is – őszi napokra ideális tartalmas leves.
A Kájoni János Megyei Könyvtárban november 13-án bemutatott tárlat finom, mégis erőteljes képeken keresztül mutatja meg Keresztes Evelin világát, ahol a szemek csillogása válik a festmények legmélyebb üzenetévé.
A kökény csókra húzza a szádat, megtudhatod, hogy pontosan miért is! Kevesebb kökényterméssel számolunk idén, de annál jobban becsüljük. Az alábbiakból kiderül, hogy gyümölcse mellett még milyen fontos szerepeket tölt be környezetünkben a jelenléte.
A Szárhegy 2025 kiállítás nem csupán alkotások gyűjteménye, inkább egy közös gondolkodás lenyomata a formáról, a fegyelemről és a szabadságról. Ahol a vonalak nemcsak húzások, hanem határátlépések is.
Dédnagyapánk, utolsó éveiben, ott lakott velünk egy udvaron. Furcsa, szigorú, magának való ember volt.
Libasült, újbor, és egy szent, akit a libák árultak el – Szent Márton legendája a jószívűségről, a bőségről és arról szól, hogy egy fél köpeny is elég lehet ahhoz, hogy melegséget vigyünk a világba.
A fiatalok és a hagyományok találkozására épít a 24. Csángó Napok Csíkszeredában. November 14–16. között kézműves-foglalkozások, előadások és táncház idézi meg a moldvai és gyimesi csángók élő kultúráját és közösségét.
szóljon hozzá!