Idő és tér – két generáció, egy kiállítás
Szabó Ottó és Biró János
Fotó: Biró János archívuma
Kézdivásárhelyen találkozik két művész világa: Szabó Ottó szobrász és Biró János grafikus közös kiállítása a generációkon átívelő párbeszéd, a természet és az időtlenség témáit járja körül – személyesen és mélyen emberien.
Nagy Lilla
2025. április 29., 16:182025. április 29., 16:18
Különleges találkozásnak lehetnek tanúi Kézdivásárhelyen a művészet kedvelői: Szabó Ottó szobrászművész és Biró János fiatal grafikusművész közös kiállítása generációkon és hangulatokon ível át. A két alkotó Elhallgatott történelmünk fába faragva, vászonra festve és papírra nyomtatva című képzőművészeti tárlatát április 26-án nyitották meg a kézdivásárhelyi Borudvar Pajta termében. A kiállítás nemcsak a műalkotásokról, hanem a hazatalálásról, a szakmai párbeszédről és az egymásra figyelés gesztusáról is szól. A kiállítást Jánó Mihály művészettörténész nyitotta meg.
Fotó: Biró János archívuma
Biró János Budapesten él, a Magyar Képzőművészeti Egyetem hallgatója, aki minden karácsonykor hazautazik szülővárosába, Kézdivásárhelyre – nemcsak látogatóba, hanem „lelkileg hazajönni”. Így került kapcsolatba az idős szobrásszal is. „Szabó Ottó mindig érdeklődött felőlem édesapámon keresztül, aztán az utóbbi időben személyesen is találkozhattunk. Jóba lettünk – szakmai alapon is –, mindig elmesélte, hogy éppen mivel dolgozik, én pedig megmutattam neki, miket csinálgatok” – meséli János. A kiállítás ötlete is egy ilyen beszélgetésből nőtte ki magát:
– fogalmazott a fiatal grafikus.
A közös munka János számára egyszerre jelent szakmai kihívást és személyes küldetést. „Először is az otthont jelenti. Szeretném látni, hogy az embereket itthon is érdekli egy grafikai kiállítás, és azt is, hogy ezt a szép szakmát itthon is lehet folytatni. Az idő és tapasztalatbeli különbség közöttünk szimbolizálja az elhatározásaimat: hogy Budapest után Kézdivásárhelyen folytassam a művészeti pályafutásomat.” Ez a kiállítás azonban nem az első alkalom, hogy János generációkon átívelő művészeti térben állít ki. Részt vett már a székelyföldi grafikai biennálén, sőt az egyiptomi triennálén is, ahol – mint mondja – „talán mi számítottunk egzotikumként, mint magyar emberek”. Mégis, ez a tárlat más: személyesebb, közvetlenebb, emberibb.
Fotó: Biró János archívuma
Jánó Mihály művészettörténész szerint a két különböző generációhoz tartozó alkotó közös egyetértéssel rendezte meg ezt a tárlatot, amelyben sokféle műfajban, más és más technikával megvalósított művek láthatók.
Mert miközben Szabó Ottó a helyi hagyományokhoz kötődő, természeti vagy történelmi szemlélettel átitatott, vászonra festett és fába faragott rusztikus műveit helyezte el a falakon, addig a több nemzedékkel fiatalabb Biró János, a budapesti Képzőművészeti Egyetemen gyakorolt, rendkívüli kísérletező kedvvel létrehozott nagy méretű metszeteit és finom kis rajzait állította ki a tárlaton” – fogalmazott. Mindez a látvány közel sem homogén és harmonikus, mégis olyan egymásra figyelést és egymás tiszteletét feltételezi a két alkotó részéről, amely igencsak megérdemli a látogatók figyelmét.
Fotó: Biró János archívuma
És hogy mit hoz a két alkotó művészete közé egy ilyen együttműködés? „Munkáink egy részében a természetközeliség témája igencsak megegyezik – mondja János –, viszont a kontraszt megvan köztünk. Ő sok esetben a történelemből merít ihletet, én inkább az érzetekre, időtlenségre utalok. Ez talán szépen leírja a két korosztály közötti időbeli különbséget.”
„Annak ellenére, hogy már négy éve Budapesten lakom, a fő inspirációs forrásom még mindig a vidéki élet. Erős atmoszferikus hatásra törekszem, ami érzékelteti egy teljesen más világ hangulatát – úgy más, hogy sokszor elszakadunk önmagunktól. Ez lehet nyugodt és idilli, de misztikus, átláthatatlan, feszélyező is.”
Míg Biró Jánosnak ez egy pályakezdő kiállítás, Szabó Ottónak pályavégi
Fotó: Biró János
A fiatal művész nemcsak szakmai tapasztalatokkal, hanem mélyebb felismerésekkel is gazdagodott a közös munka során: „A kiállítás jó apropó arra, hogy beismerjem: szeretek együtt dolgozni másokkal, és a művészet által emberekre lelni. Nekem ez egy pályakezdő kiállítás, Szabó Ottónak pályavégi – mégis, bizonyára mindkettőnknek egy erős emlék marad.”
A kiállítás megnyitóján Jánó Mihály művészettörténész mondott köszöntőt – megerősítve, hogy ez a közös tárlat nem csupán két életpálya metszéspontja, hanem egy nagyobb történet része is: a hazatérésé, a közös nyelvnek és annak a csendes párbeszédnek a megtalálásáé, amelyet csak a művészet tud létrehozni – szoborban és grafikában, időben és térben.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Határon innen, mozdulaton túl – a Magyar menyegző esszenciája
Van film, amelyet megnézünk, és van film, amely eseménnyé válik. A Magyar menyegző csíkszeredai vetítése az utóbbiak közé tartozott: közösségi önvizsgálat volt, ahol a vásznon megjelenő hagyomány és a nézőtéren ülő közönség egymásra ismert.
Határon innen, mozdulaton túl – a Magyar menyegző esszenciája
Megmutatni a teremtett világ szépségét: néptánc és szerelem a vásznon
A teremtett világ szépségét mindig meg kell mutatnunk – véli Káel Csaba, a Magyar menyegző rendezője, akivel a magyar néptánc, népzene erejét és egy szerelem történetét egybesodró film csíkszeredai vetítésén beszélgettünk.
Megmutatni a teremtett világ szépségét: néptánc és szerelem a vásznon
Amikor a magba zárt élet újjáéled: csírák és mikrozöldek
A téli időszak az étkezés szempontjából egy nehéz időszak. Hiába vannak tele az üzletek „friss” zöldséggel, gyümölccsel, a mesterséges termesztési körülmények miatt ezekben a terményekben sokkal kevesebb a mikrotápanyag.
Amikor a magba zárt élet újjáéled: csírák és mikrozöldek
Matrózok tenger nélkül
Mi történik akkor, amikor egy könyvbemutatón nem az a kérdés, hogy „miről szól a kötet”, hanem az, hogy mit kezdünk azzal a világgal, amelyben megszületett? Király Zoltán új kötetének csíkszeredai bemutatója az irodalom határain túl vezetett.
Matrózok tenger nélkül
Nyerj a reggeliddel!
Egy tál zabkása, joghurt, gyümölcs, vajas kenyér kakaóval, netán tojás baconnel? Te szoktál reggelizni? És ha igen, mit? Mutasd meg a reggelidet, és nyerj!
Nyerj a reggeliddel!
Sodor a szél: megérkezett a NÉKED első nagylemeze, és vele együtt egy új korszak ígérete
Új fejezetet nyit a NÉKED: megjelent a Sodor a szél, a zenekar első nagylemeze. A címadó dal videóklipje már látható, ami előrevetíti azt az irányt, amerre az erdélyi zenekar a következő időszakban halad.
Sodor a szél: megérkezett a NÉKED első nagylemeze, és vele együtt egy új korszak ígérete
Élet a hótakaró alatt és felett
A téli, vastag hótakarónak sokféle szerepe van a természetben. Közismert a szigetelő hatása, de számos más, kevésbé ismert tulajdonsága is van. A havas táj gyakran mozdulatlannak tűnik, azonban csendes, de kemény küzdelem zajlik a túlélésért.
Élet a hótakaró alatt és felett
Fábián Tibor: Kicsinyke fények táncolnak a szoba falán
A spór nemcsak meleget adott, hanem valami mást is. A mindennapok folytonosságát jelezte. Azt, hogy ma is lesz étel, ma is melegszünk. Ma is élünk.
Fábián Tibor: Kicsinyke fények táncolnak a szoba falán
Digitális családi jóllét – beszélgetésekből született prevenció
Mit tehetnek azok a szülők, akik napi szinten azzal szembesülnek, hogy nem ismerik a gyermekük online világát? És mit tehetnekEgy új, rövidfilmes sorozat erre keres gyakorlati, ítélkezésmentes válaszokat.
Digitális családi jóllét – beszélgetésekből született prevenció
Az olvasás íze – gyömbérrel és citrommal
Egy jó könyv mellé néha nem kell több, mint egy jól megválasztott ital. Ezúttal a gyömbér és a citrom kerül a csészébe.
Az olvasás íze – gyömbérrel és citrommal
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!